A lyoni metró (francia: Métro de Lyon) egy gyorsvasúthálózat 4 vonallal, 31,8 kilométeres hálózattal és 44 állomással Franciaországban. A C vonal felsővezetékes táplálással van ellátva, míg a többi vonal harmadik sínnel.
Története
1974-ben indult a Croix-Rousse és Croix-Paquet megállóhelyek között a fogaskerekű vasút, melyet 1978-ban C jelzéssel az akkor indult metróhálózatba integráltak. A vonal egy új megállóhelyet kapott, így az akkor három megállós szakaszon járt Hôtel de Ville - Louis Pradel állomásig. Utoljára 1984-ben hosszabbították meg, így útvonala két megállóval hosszabb lett és azóta Hénon állomás érintésével Cuire végállomásig közlekedik.
1978. május 2-án indult el hivatalosan a lyoni metróhálózat az A és B vonal indulásával. Az A vonal végállomása Perrache és Laurent Bonnevay, míg a B vonalé Charpennes és Part-Dieu volt. A B vonal1981. szeptember 9-énJean Macé, majd 2000. szeptember 4-én Gerland állomásig hosszabbodott, míg 2013. december 11-étől Gare d'Oullins végállomásig jár.
Franciaország első automata metrója az 1991. szeptember 4-én Gorge-de-Loup és Grange-Blanche állomások között indított, lyoni D vonal volt. Egy évvel később, 1992. december 11-étől Gare de Vénissieux (magyarul: Vénissieux vasútállomás) a végállomása. A vonal 1997. április 28-án hosszabbodott meg utoljára, nyugati végállomása Gare de Vaise (magyarul: Vaise vasútállomás) lett.
Vonalak
Vonal
Útvonal
Átadva
Utolsó fejlesztés
Hossz (km)
Állomások száma
Perrache ↔ Vaulx en Velin La Soie
1978
2007
9,2
14
Charpennes ↔ Gare d'Oullins
1978
2013
7,7
10
Hôtel de Ville ↔ Cuire
1974
1984
2,4
5
Gare de Vaise ↔ Gare de Vénissieux
1991
1997
12,5
15
Összesen
31,8
44
Térkép
Forgalom
Az utasforgalom az elmúlt években az alábbi módon változott:
Ez a szócikk részben vagy egészben a Lyon metro című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Christoph Groneck: Neue Straßenbahnen in Frankreich. Die Wiederkehr eines urbanen Verkehrsmittels. (németül) Freiburg: EK-Verlag. 2003. 120. o. ISBN 3-88255-844-X
Christoph Groneck: Metros in Frankreich: Paris, Marseille, Lyon, Lille, Toulouse, Rennes, Rouen & Laon. Berlin: Schwandl. 2006. 92. o. ISBN 3-936573-13-1
Guy et Marjorie Borge – René Clavaud: Les transports à Lyon. Du Tram au Métro. (franciául) Szerk. Jean Honoré. Lyon: J. Honoré. 1984. ISBN 2-903460-08-6
René Waldmann: La grande Traboule. (franciául) Lyon: Ed. Lyonnaises d'Art et d'Histoire. 1991. ISBN 2-905230-49-5
René Waldmann: Les Charmes de Maggaly. (franciául) Lyon: Ed. Lyonnaises d'Art et d'Historie. 1993. ISBN 2-905230-95-9
További információk
A TCL hivatalos honlapja (angol nyelven). tcl.fr. [2018. június 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. december 21.)