Az Ipoly bal partján fekszik, a Börzsöny nyugati lábánál, a Letkési-patak völgyében. A község területe 24,55 km22003 óta (korábban 24,39 km2).[3] Északról Ipolytölgyes, keletről Nagybörzsöny és Márianosztra, délkeletről Ipolydamásd, délnyugatról Leléd és (igen rövid szakaszon) Helemba, nyugatról pedig Ipolyszalka községek határolják. Északi határát a Nyerges-patak, nyugati határát (mely egyben államhatár is Szlovákia felé) az Ipoly alkotja. Keleten területe a Sákola-tetőig (489 m), a Széles-hegyig (499 m) és a Nagy-Galláig (479 m) terjed. Az Ipoly menti 106-115 méter tengerszint feletti magasságú földeket kelet felől löszös szántóföldek, majd agyagos domboldalak és erdőségek szegélyezik.
A község területének csaknem fele a Duna–Ipoly Nemzeti Park része. Letkést a kék kereszttel jelzett turistajelzés Nagyirtáspusztával, a Liliompusztáról induló zöld jelzés pedig (a Nagy-Gallán keresztül) Márianosztrával köti össze.
A 2001-es népszámláláskor a központi belterület mellett két lakott külterület volt a község területén: Lelédhíd és Csergemalom. Lakatlan külterületei Gallapuszta, Liliompuszta és Széppatakpuszta.[3]
Letkésen keresztülhalad az Ipoly völgyében haladó, Szobot (10 km) Parassapusztával összekötő 1201-es út. A szomszédos Szalkával híd köti össze az Ipoly felett. A határátkelőhelyet 1994. augusztus 27-én nyitották meg (bár időszakos átkelésre már 1990 óta lehetőség nyílt), az EU-csatlakozásig azonban csak a két ország állampolgárai használhatták. 2007. december 21-én a schengeni egyezmény értelmében megszűnt a határellenőrzés az átkelőnél. A határátkelőhöz a község központjából a 12 111-es út vezet.
A mai Széppatakpuszta közelében található Dávidrév dűlőnév egy 14. században létesült, majd később elpusztult falu nevét őrzi.[4]
Története
Letkés - községháza
A falu közepén Árpád-kori temetőt tártak fel. A község területén találtak újkőkori (a Pógyik dűlőben) emlékeket és bronzkori urnatemetőt is (a Fő utca végénél), valamint avar kori és kvád leleteket (a téglaégetőnél). Első írásos említése 1261-ből származik Lethkes alakban. Lakosai ekkor főleg hajósok és szekérfuvarosok voltak.[5]
1355-ben Nagy Lajos király a letkési csónakosoknak vámmentes hajózást biztosított a Dunán PozsonytólSzalánkeménig (ezt a kiváltságot 1416-ban Zsigmond király megerősítette és egészen 1475-ig gyakorolták a letkésiek. 1396-ban az Ipolyon működő malmot említenek a feljegyzések. 1543 után Esztergom elfoglalásával Letkés is török uralom alá került, és a szomszédos Damásdon felépült cölöpvár miatt gyakori harcok színtere lett. 1576-ban még 20 házat és 2 malmot említenek a török adószedők, 1599-ben viszont elpusztították a települést. 1713-ban pestisjárvány sújtotta a lakosságot, két évvel később mintegy 120-140 lakosa volt az esztergomi káptalanhoz tartozó községnek. A 18. században az Ipoly gázlóinál (az egyik Szalka, a másik Leléd irányában volt) vámházak épültek. Az 1848-49-es forradalomban és szabadságharcban 6 letkési önkéntes vett részt.
1896-ban a falunak 1028 lakosa volt (973 római katolikus, 6 evangélikus, 25 református és 24 zsidó). Postahivatal és posta-takarékpénztár üzemelt. A legnagyobb földesúr az esztergomi főkáptalan volt (2130 katasztrális hold), mellette Kleinhauf György (318 hold), Letkés község (150 hold), letkési gazdák (332 hold) rendelkeztek földterülettel.[6] Letkés híres volt agyagpipa készítéséről.[7]
Az első világháborúban 30 letkési lakos vesztette életét. 1920-ban a trianoni békeszerződéssel Letkés elvesztette természetes piacait, és határfaluvá vált. Az 1920-as években a filoxérajárvány kipusztította a falu szőlőültetvényeit. 1935-ben a falunak 1056 lakosa és 2 tanerős iskolája volt, megalakult a Levente és a Polgári Lövész Egylet, a Tűzoltóság és a Hangya Szövetkezet. A mezőgazdaságból élők mellett már néhány kereskedő és iparos is élt a településen. 1931-től Mammusich János bérbe vett birtokán Ivanov Tódor bolgárkertész gazdálkodott 50 katasztrális holdon.[6]
1942-1943 során Letkés határában, a falutól délre elkezdték építeni a Trianon-csatornát az Ipoly szabályozására irányuló terv részeként. A csatornát soha nem fejezték be, de mintegy 1 km hosszú szakasza elkészült.[8]1944 decemberében Letkés súlyos harcok helyszíne lett, ezért a lakosságot kitelepítették a szomszédos községekbe. A visszavonuló németek december 20-án felrobbantották az Ipoly hídját, majd egy héten keresztül tartottak a harci cselekmények, melyek során a falu nagy része elpusztult. Ekkor pusztult el a szőlőhegyen álló Szent Orbán-kápolna, valamint a lelédhídi kápolna is. A második világháborúban 22-en vesztették életüket.
1948-ban alakult meg a letkési Bástya termelőszövetkezet, 1954-ben pedig bevezették az elektromos világítást a községbe. 1959-ben épült meg az új négytantermes iskola. 1970-ben egyesült a letkési és az ipolytölgyesi termelőszövetkezet letkési székhellyel, majd a következő évben megalakult a két község közös tanácsa Letkésen.
Az Ipoly letkési szakaszán 2009 nyarán egy öt méter hosszú, egyetlen tölgyfából kifaragott bödönhajót találtak. Ez az első hajólelet, ami az Ipolyból került elő. A dendrokronológiai vizsgálat szerint a fát legkorábban 1698-ban vághatták ki. A roncsot kiemelték, és ideiglenesen egy bányatóba süllyesztették konzerválás céljából.[9]
A községi képviselő-testület a 2010-es választás óta a polgármesterből és hat képviselőből áll.
A település jelképei
1998-ban fogadták el Letkés címerét és zászlaját. A címerpajzs felső részében a karózott szőlőtőke a község 19. századi körpecsétjéből került a címerbe. A középen húzódó ezüst vonal az Ipoly és a Duna folyót jelképezi, az alsó részben a dereglye pedig Letkés középkorba visszanyúló hajózási hagyományaira utal. A zászló színe fehér, amelynek vízszintes alsó és felső szélét arany csík díszíti, közepén a címerrel és a "Letkés" felirattal.[18]
2008-ban a község területén 450 lakásban 1165 lakos élt.[3]
A 2001-es népszámláláskor a községnek 1200 lakosa volt, melynek 97,9%-a magyar, 0,8%-a cigány, 0,3%-a német nemzetiségűnek vallotta magát. A lakosság 88,5%-a római katolikus, 5%-a református, 1,4%-a evangélikus vallásúnak vallotta magát.[3]
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 95,3%-a magyarnak, 4,4% cigánynak, 0,7% németnek, 0,4% románnak, 0,5% szlováknak mondta magát (4,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 72,9%, református 6%, evangélikus 1,7%, felekezeten kívüli 3,5% (15,6% nem nyilatkozott).[19]
2022-ben a lakosság 94,4%-a vallotta magát magyarnak, 2,3% cigánynak, 1,1% németnek, 0,5% szlováknak, 0,5% románnak, 0,1-0,1% szerbnek és lengyelnek, 2,3% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (5,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 58,8% volt római katolikus, 5,3% református, 1,5% evangélikus, 0,3% görög katolikus, 0,1% ortodox, 0,5% egyéb keresztény, 0,9% egyéb katolikus, 4,8% felekezeten kívüli (27,4% nem válaszolt).[20]
Gazdaság
Ribizlitermesztés a falutól északra
A szántóterületeken és domboldalakon főleg bogyós és csonthéjas gyümölcstermesztéssel foglalkoznak, a szőlő is megterem, de olajos magvak termesztése is folyik a szövetkezet által bérelt területeken.[6]
Nevezetességei
Katolikus templom
Krisztus mennybemenetelének szentelt római katolikus temploma1811-ben épült klasszicista stílusban. Szószéke empire stílusú. Egyhajós építmény, enyhén szűkített szentéllyel, hullámvonalú zárófallal, az ormos homlokzat elé épített, toronysisakos toronnyal.
A Szeplőtelen Szűzanya szoboralakját (Immaculata) 1707-ben emelték barokk stílusban. Eredetileg az országút mellett állt, az 1970-es években helyezték át a templom kertjébe.
Gallapusztán fennmaradt egy 19. századi kútház.[21]
Letkés első temploma a 13. században épült román stílusban, 1811-ben bontották le. Alapjai ma is láthatóak a Rákóczi utca 24. számú ház kertjében.
A széppatakpusztai kúria a 19. század második felében épült klasszicista stílusban.[22]
A liliompusztai kúriát1920-ban építtette Szántó Ernő, jelenleg vadászházként működik.
Az első világháború áldozatainak kápolna alakú emlékművét1924-ben adták át.
A második világháború áldozatainak emlékművét 1990-ben állították fel a helyi temetőben. Mellette áll a szovjet katonák emlékműve.
Szakrális kisemlékek:
Út menti kereszt - 1927-ben állíttatta Tóth András és felesége, Kolos Ágnes.
A temető homokkő keresztjét1995-ben Budapestre szállították, a jelenlegi központi kereszt az 1930-as évekből való.
A temetőbeli haranglábat a 60-as évek végén állították.
Érdekesség
A község keleti határában több helyen is gazdag ősmaradvány-összleteket tartalmazó, középső miocén (alsó badeni) tengeri üledékeket (lajtamészkő, homok, agyag) tártak fel a geológusok. A gerinctelen fosszíliák közül négy faj és egy alfaj viseli Letkés mint típuslelőhely nevét:
Kalloconus letkesensis Harzhauser et Landau, 2016 - gastropoda.
Tritia letkesensis Kovács et Vicián, 2023 - gastropoda.
Kalloconus letkesensis Harzhauser et Landau, 2016. A felső példány a csigafaj holotípusa. Kor: kora badeni (középső miocén), lelőhely: Letkés, Magyarország. Méretvonal: 1 cm.
Képtár
Tritia letkesensis Kovács et Vicián, 2023, paratípus. A faj a típuslelőhelyről (Letkés) kapta a nevét. Kor: kora badeni (középső miocén). A ház magassága: 15,6 mm.
↑Dr. Tóth János Attila (2010. tavasz). A Duna-Ipoly térség elsüllyedt múltja. Cincér - a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság Hírlevele6 (1), 9-10. o. (Hozzáférés: 2010. május 11.)
