Hontbagonya

Hontbagonya (Bohunice)
Vízimalom
Vízimalom
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületNyitrai
JárásLévai
Rangközség
Első írásos említés1270
PolgármesterVladimíra Rišková
Irányítószám035 05
Körzethívószám036
Forgalmi rendszámLV
Népesség
Teljes népesség149 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség11 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság261 m
Terület12,83 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 19′ 59″, k. h. 18° 45′ 07″48.333056°N 18.751944°EKoordináták: é. sz. 48° 19′ 59″, k. h. 18° 45′ 07″48.333056°N 18.751944°E
Hontbagonya weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Hontbagonya témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info
Hasonló cikkcímek és megnevezések: Bagonya (egyértelműsítő lap)
Ez a szócikk Hontbagonyáról szól. Hasonló címmel lásd még: Bohunice (egyértelműsítő lap).

Hontbagonya (szlovákul Bohunice) község Szlovákiában, a Nyitrai kerület Lévai járásában.

Fekvése

Lévától 17 km-re északkeletre, a Szikince völgyében fekszik.

Története

1270-ben "Bagana" néven említik először. A honti váruradalom része volt, melyet IV. Béla a selmeci polgároknak adott el. 1328-ban "Bagam",1388-ban "Baganya" néven említik. 1715-ben 40 háztartás volt a településen két vízimalommal. A 18. században a Jánoky és Liphay családé, majd a 19. század elején a Nyári család birtoka, akik 1816-ban klasszicista kastélyt építettek ide. 1828-ban 106 házában 631 lakos élt, akik főként mezőgazdasággal és erdei munkákkal foglalkoztak.

Vályi András szerint "BAGONYA. Bohumitze. Tót falu Hont Vármegy. birtokos Urai Liptai, és Janóky Uraságok, lakosai evangelikusok, fekszik Baka Bányátol, mellynek filiája nem meszsze. Határja középszerű, legelője elegendő, fája mind a’ kétféle, szőlő hegye középszerű, némelly fogyatkozásait megelőzi, Selmetznek szomszédságában való létele, holott vagyonnyait jól eladhattya, első Osztálybéli."[2]

Fényes Elek szerint "Bagonya, tót falu, Honth vármegyében, Bakabányához 1/4 mfd., 75 kath., 540 evang. lak., evang. anyatemplommal, B. Nyáry csinos uri lakházával és kertével. Földjei dombosak; erdeje szép; bora meglehetős; kőbányája, vízimalma jövedelmes. F. u. B. Nyáry. Ut. p. Báth."[3]

A trianoni békeszerződésig Hont vármegye Báti járásához tartozott.

Népessége

1880-ban 481 lakosából 15 magyar és 451 szlovák anyanyelvű volt.

1890-ben 569 lakosából 36 magyar és 524 szlovák anyanyelvű volt.

1900-ban 550 akosából 35 magyar és 510 szlovák anyanyelvű volt.

1910-ben 515 lakosából 15 magyar és 483 szlovák anyanyelvű volt.

1921-ben 436 lakosából 1 magyar és 428 csehszlovák volt.

1930-ban 485 lakosából 6 magyar és 464 csehszlovák volt.

2001-ben 158 lakosából 156 szlovák és 1 magyar volt.

2011-ben 140 lakosából 134 szlovák volt.

2021-ben 149 lakosából 1 magyar, 141 (+1) szlovák, 4 (+2) egyéb és 3 ismeretlen nemzetiségű volt.[4]

Híres személyek

Nevezetességei

Jegyzetek

Külső hivatkozások