Garamkeszi

Garamkeszi (Hronské Kosihy)
Garamkeszi címere
Garamkeszi címere		 Garamkeszi zászlaja
Garamkeszi zászlaja
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületNyitrai
JárásLévai
Rangközség
Első írásos említés1294
PolgármesterJozef Seneši
Irányítószám935 27
Körzethívószám036
Forgalmi rendszámLV
Népesség
Teljes népesség742 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség93 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság171 m
Terület7,09 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 16′, k. h. 18° 36′48.266667°N 18.600000°EKoordináták: é. sz. 48° 16′, k. h. 18° 36′48.266667°N 18.600000°E
Garamkeszi weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Garamkeszi témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Garamkeszi (szlovákul Hronské Kosihy) község Szlovákiában, a Nyitrai kerület Lévai járásában.

Fekvése

Lévától 5 km-re északra fekszik.

Története

1294-ben "Kezw" alakban említik először. Neve arra utal, hogy a honfoglalást követően a Keszi törzs szállásterülete volt. A Kálnai család ősi birtoka, majd 1388-tól 1848-ig a lévai váruradalom része volt. 1601-ben 45 ház állt a faluban, melyet 1618-ban elfoglalt a török. 1720-ban kocsma és 15 adózó háztartás volt itt. 1828-ban 74 házában 499 lakos élt, akik főként mezőgazdasággal foglalkoztak.

Vályi András szerint "KESZI. Elegyes falu Bars Várm, határja termékeny, fája, legelője van, piatzozása jó."[2]

Fényes Elek szerint "Keszi, (Garan-), Kosihi, Bars m. tót f. Lévától északra 1 mfd. 510 kath., lak. Határjában láthatni azon kápolnát, melly a lévai ütközetben elesett gr. Koháry István örök emlékére állitatott. F. u. h. Eszterházy."[3]

A trianoni békeszerződésig Bars vármegye Lévai járásához tartozott.

Népessége

1880-ban 601 lakosából 587 szlovák, 9 német és 3 magyar anyanyelvű, illetve 2 csecsemő volt.

1890-ben 674 lakosából 18 magyar és 656 szlovák anyanyelvű volt.

1900-ban 760 lakosából 209 magyar és 549 szlovák anyanyelvű volt.

1910-ben 804 lakosából 535 szlovák, 257 magyar, 2 német és 10 más anyanyelvű volt.

1921-ben 717 lakosából 4 magyar és 707 csehszlovák volt.

1930-ban 725 lakosa mind csehszlovák volt.

1991-ben 686 lakosából 4 magyar és 678 szlovák volt.

2001-ben 660 lakosából 651 szlovák és 1 magyar volt.

2011-ben 662 lakosából 638 szlovák, 7 magyar, 4 cseh, 2 lengyel és 10 ismeretlen nemzetiségű volt.

2021-ben 742 lakosából 8 (+2) magyar, 682 (+4) szlovák, (+32) cigány, (+1) ruszin, 20 (+1) egyéb és 32 ismeretlen nemzetiségű volt.[4]

Neves személyek

  • Koháry István holttestét a garamkeszi határig hurcolta a lova.
  • Itt született 1756-ban Jancsó András katolikus lelkész.
  • Itt született 1816-ban Mácsay Lukács ügyvéd, újságíró, országgyűlési követ, országgyűlési képviselő.
  • Itt született 1824-ben Mácsai Lukács királyi tanácsos, Léva polgármestere, Bars és Hont vármegye tanfelügyelője.
  • Itt született 1825-ben Mácsai Mihály megyei főügyész.

Nevezetességei

  • Szent Jakab apostol tiszteletére szentelt késő gótikus, római katolikus temploma a 18. század végén épült.
  • Barokk kápolnája 1714-ben, a török elleni harcok emlékére épült.

Jegyzetek

Külső hivatkozások