Zsikva

Zsikva (Žikava)
Zsikva címere
Zsikva címere		 Zsikva zászlaja
Zsikva zászlaja
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületNyitrai
JárásAranyosmaróti
Rangközség
Első írásos említés1075
PolgármesterMartina Pružinská
Irányítószám951 92
Körzethívószám037
Forgalmi rendszámZM
Népesség
Teljes népesség528 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség45 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság274 m
Terület11,29 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 26′ 40″, k. h. 18° 22′ 60″48.444444°N 18.383333°EKoordináták: é. sz. 48° 26′ 40″, k. h. 18° 22′ 60″48.444444°N 18.383333°E
Zsikva weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Zsikva témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Zsikva (1890-ig Zsikava, szlovákul Žikava) község Szlovákiában, a Nyitrai kerület Aranyosmaróti járásában.

Fekvése

Aranyosmaróttól 8 km-re északra fekszik.

Története

A települést "Sikua" alakban 1075-ben a garamszentbenedeki bencés apátság alapítólevelében említik először.[2] Később 1209-ben "Sichoua", 1293-ban "Sitva" néven szerepel a korabeli forrásokban. A garamszentbenedeki apátság birtokaihoz tartozott. 1388-tól a hrussói, később a nagytapolcsányi uradalom része volt. 1424-ben említik vámját is. 1536-ban 6 portája adózott. 1573-ban a török pusztításoknak esett áldozatul.[3] 1601-ben 30 ház állt a faluban.

1715-ben 20 adózója volt. Lakói mezőgazdasággal, rákászattal foglalkoztak. Később főként mezőgazdasági idénymunkákat végeztek.

Vályi András szerint " ZSIKAVA. Tót falu Bars Várm. földes Ura Gr. Keglevics Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Kis Tapolcsánynak szomszédságában, és annak filiája; határja jó."[4]

Fényes Elek szerint " Zsikava, Bars m. tót falu, 335 kath. lak. F. u. gr. Keglevics. Ut. p. Verebély."[5]

Bars vármegye monográfiája szerint "Zsikva, a Tribecs-hegyek nyúlványai alatt fekvő tót kisközség, 528 róm. kath. vallású lakossal. Hajdan Hrussó vár tartozéka volt és akkoriban Zykava alakban van említve. Mátyás király 1486-iki adománylevelében Sykawa néven említi. Később a kistapolcsányi uradalomhoz csatoltatott és a Keglevich család és Károly Lajos főherczeg után József főherczegé lett. 1573-ban a törökök a község lakosait felkonczolták. Korabinszky e községet 1786-ban Zikava néven említi és megjegyzi róla, hogy hajdan híres ráktenyésztése volt. Katholikus temploma 1780-ban épült. Ide tartozik Széplakmajor és Krászni s Piszki telep is. A község postája, távirója és vasúti állomása Kistapolcsány."[6]

A trianoni békeszerződésig Bars vármegye Aranyosmaróti járásához tartozott.

Népessége

1828-ban 47 házában 322 lakos élt.

1880-ban 432 lakosából 404 szlovák és 2 magyar anyanyelvű volt.

1890-ben 473 lakosából 452 szlovák és 12 magyar anyanyelvű volt.

1900-ban 528 lakosából 509 szlovák és 14 magyar anyanyelvű volt.

1910-ben 589 lakosából 535 szlovák, 53 magyar és 1 német anyanyelvű volt.

1921-ben 649 lakosából 647 csehszlovák és 2 magyar volt.

1930-ban 683 lakosából 679 csehszlovák volt.

1970-ben 787 lakosából 785 szlovák volt.

1980-ban 701 lakosából 693 szlovák volt.

1991-ben 614 lakosából 610 szlovák volt.

2001-ben 584 lakosából 569 szlovák volt.

2011-ben 514 lakosából 476 szlovák és 1 magyar.

Neves személyek

Nevezetességei

  • Római katolikus temploma 1804-ben épült klasszicista stílusban, 1849-ben átépítették.

Jegyzetek

  1. ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
  2. ↑ Györffy György 1992.: Diplomata Hungariae Antiquissima I. Budapest, 150; Hoffmann István 2004: Az oklevelek helynévi szórványainak nyelvi hátteréről. Helynévtörténeti Tanulmányok 1, 44-50; Szőke Melinda 2006: A garamszentbenedeki apátság alapítólevelében szereplő szórványok nyelvi alkata és szövegbeli helyzete. In: Kovács, Z. – Szirák, P. (ed.): Juvenilia I. Debreceni bölcsész diákkörösök antológiája. Debrecen, 271; 2018: The Textual Positioning of Toponyms in Latin Language Medieval Hungarian Charters. Onomastica Uralica 2018, 37.
  3. ↑ Reiszig Ede: Bars vármegye története.
  4. ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  5. ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  6. ↑ Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914.   → elektronikus elérhetőség Bars vármegye.

Források

  • Peter Ivanič 2015: Majetky opátstva v dnešnom Hronskom Beňadiku v rokoch 1075 a 1209. Studia Historica Nitriensia 19/1.
  • Keglevich Kristóf 2012: A garamszentbenedeki apátság története az Árpád- és az Anjou-korban (1075-1403). Szeged, 200.
  • Štefan Rakovský a kol. 1969: Zlaté Moravce a okolie. Bratislava, 159-160.

További információk