A település első írásos említése 1571-ben „Newolna" alakban történt, amikor az esztergomi érsekség birtokában állt. 1776-ban a besztercebányai püspökség megalapításával a püspökségé lett. A 16. században 2 portával adózott és volt egy malma is. 1601-ben 9 ház állt a településen. 1715-ben 7 adózója volt. 1828-ban 37 házában 217 lakos élt, akik főként mezőgazdasággal foglalkoztak.
Vályi András szerint: „NEVOLNO. Tót falu Bars Várm. földes Ura a’ Besztercze Bányai Püspökség, fekszik Jasztrabához közel, és annak filiája."[2]
Fényes Elek szerint: „Nevolno, tót falu, Bars vgyében, Körmöczhöz 3/4 mfd., 217 kath. lak. F. u. a beszterczei püspök."[3]
Bars vármegye monográfiája szerint: „Tormáskert, a körmöczbányai hegyekben fekvő tót kisközség, 276 róm. kath. vallású lakossal. Hajdan Nyewolno néven az esztergomi érsek birtoka, mely a beszterczebányai püspökség felállításával, annak tulajdonába ment át. Ekkor már Nevolno alakban van említve és így marad 1890-ig, a mikor a község nevét megmagyarosították. Temploma nincs. Postája, távirója és vasúti állomása Bartos."[4]
Lakói a háborút követően főként idénymunkákból éltek, ezen kívül faáru készítéssel, vászonszövéssel, takarókészítéssel foglalkoztak. Később Körmöcbánya, Garamszentkereszt és Zólyom üzemeiben dolgoztak.
Népessége
1910-ben 370, túlnyomórészt szlovák anyanyelvű lakosa volt.
2001-ben 425 lakosából 424 szlovák volt.
2011-ben 434 lakosából 418 szlovák volt.
Neves személyek
Itt született 1940-ben Rudolf Baláž szlovák katolikus pap, besztercebányai püspök.
↑Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914. → elektronikus elérhetőség Bars vármegye.