PROFILPELAJAR.COM

Közönséges tarajosgőte
	Közönséges tarajosgőte szárazföldi alakjában
	és vízi alakjában
	Természetvédelmi státusz
	Nem fenyegetett;
	Magyarországon védett; Természetvédelmi érték: 50 000 Ft
Rendszertani besorolás
Ország:	Állatok (Animalia);
Törzs:	Gerinchúrosok (Chordata);
Altörzs:	Gerincesek (Vertebrata);
Osztály:	Kétéltűek (Amphibia);
Rend:	Farkos kétéltűek (Caudata);
Alrend:	Salamandroidea;
Család:	Szalamandrafélék (Salamandridae);
Alcsalád:	Bordásgőte-formák (Pleurodelinae);
Nem:	Tarajosgőték (Triturus); Rafinesque, 1815
Faj:	T. cristatus;
Tudományos név
	Triturus cristatus; (Laurenti, 1768)
Szinonimák
Szinonimák
	Triton cristatus Laurenti, 1768; Triton americanus Laurenti, 1768; Lacerta americana — Houttuyn, 1782; Salamandra cristata — Houttuyn, 1782; Salamandra platyura Daubenton, 1784; Lacerta lacustris Blumenbach, 1788; Salamandra lati-caudata Bonnaterre, 1789; Lacerta lacustris Gmelin, 1789; Gecko palustris — Meyer, 1795; Salamandra pruinata Schneider, 1799; Lacerta triton Retzius, 1800; Lacerta porosa Retzius, 1800; Salamandra (Triton) cristata — Van der Hoeven, 1833; Triton bibronii Bell, 1839; Hemisalamandra cristata — Dugès, 1852; Triton asper Higginbottom, 1853; Triton blasii de Lisle, 1862; Triton cristatus var. icterica Reichenbach, 1865; Triton marmoratus var. blasii — Strauch, 1870; Triton (Alethotriton) cristatus — Fatio, 1872; Triton (Alethotriton) marmoratus — Fatio, 1872; Triton (Alethotriton) cristatus cuclocephalus Fatio, 1872; Molge cristata — Boulenger, 1882; Molge blasii — Boulenger, 1882; Triton trouessarti Peracca, 1886; Molge blasiusi — Bedriaga, 1897; Triton cristatus var. luteiventris Dürigen, 1897; Triton cristatus var. nigriventris Dürigen, 1897; Molge palustris var. olivacea Prazák, 1898; Molge palustris var. leydigi Prazák, 1898; Molge palustris var. sulfureo-gastra Prazák, 1898; Molge palustris var. icterica Prazák, 1898; Triton (Triton) cristatus — Wolterstorff, 1901; Triton (Triton) Blasii — Wolterstorff, 1901; Molge cristata var. flavigastra Fejérváry, 1909; Triturus cristatus — Dunn, 1918; Triturus cristatus cristatus — Mertens, 1923; Triton (Neotriton) blasii — Bolkay, 1927; Triton (Neotriton) cristatus cristatus — Bolkay, 1927; Triton intermedius Szeliga-Mierzeyewksi & Ulasiewicz, 1931; Triturus palustris — Flower, 1933; Triturus cristatus — Wolterstorff & Herre, 1935; Triturus (Triturus) cristatus — MacGregor, Sessions & Arntzen, 1990;
Elterjedés
	Elterjedési területe
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Közönséges tarajosgőte témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Közönséges tarajosgőte témájú médiaállományokat és Közönséges tarajosgőte témájú kategóriát.

A közönséges tarajosgőte (Triturus cristatus) a kétéltűek (Amphibia) osztályának farkos kétéltűek (Caudata) rendjébe, ezen belül a szalamandrafélék (Salamandridae) családjába tartozó faj.

Nemének a típusfaja.

Rendszertani eltérés

A korábbi alfajait jelenleg négy közeli fajként különítették el: közönséges tarajosgőte (Triturus cristatus), dunai gőte (Triturus dobrogicus), alpesi tarajosgőte (Triturus carnifex) és Triturus karelinii. Magyarországon ebből három faj fordul elő: a korábbi törzsalak, ma tarajos gőteként meghatározott faj a leggyakoribb, a Dél-Dunántúlon a dunai tarajos gőte is él, és az Alpokalján valószínűsíthető az alpesi tarajos gőte előfordulása.^[1]^[2]^[3]

Előfordulása

A közönséges tarajosgőte Közép-, Kelet- és Észak-Európa (beleértve a Brit-szigeteket) sík- és hegyvidékeken egészen 2000 méteres tengerszint feletti magasságig fellelhető. Magyarországon az Északi-középhegységben fordul elő, erdei tavakban, árkokban, lápokban. Szárazföldön is a nedvesebb helyek lakója.^[4]

Az emberek gyűjtőszenvedélye, a vizek elszennyeződése és a szaporodásra alkalmas élőhelyek eltűnése megkövetelte a maga áldozatait.

Kárpát-medencei előfordulása

A Kárpát-medencében a pettyes gőte (Triturus vulgaris), a kárpáti gőte (Triturus montandoni), az alpesi gőte (Triturus alpestris), az alpesi tarajosgőte (Triturus carnifex) és a dunai gőte (Triturus dobrogicus) mellett a közönséges tarajosgőte a hatodik helybéli gőtefaj. A közönséges tarajosgőte Magyarországon védett és veszélyeztetett állat.

Megjelenése

A nőstény hossza 18 centiméter, a hím hossza 14 centiméter. A közönséges tarajosgőte bőre durván szemcsézett, végtagjai erőteljesek, hosszú, sárga lábujjai sötéten gyűrűsek. A farok körülbelül olyan hosszú, mint a test, oldalt összenyomott, alsó éle a nőstényen sárgás vagy narancsszínű. A hím élénk színű, a hátán a párzási időszakban tarajt növeszt. A nászruhás hím háta és oldalai sötét olajbarnák, szétszórtan nagyobb, feketés foltokkal. Arctájékát, nyakát és teste alsó oldalait krétafehér, apró pontok tarkítják, torkán kifejezett harántredő látható. Hasi oldala sárga, tojássárga vagy narancsszínű, nagy, feketés foltokkal. A nőstény nagyobb testű, mint a hím, viszont nincs taraja. A háti rész barna, míg a hasi rész élénk vörös barnával tarkítva.

Életmódja

A közönséges tarajosgőte magányos lény. Tápláléka rovarok, férgek, meztelencsigák, csigák, ászkarákok, ebihalak és ikra. Az állat 10 évig él. A téli időszakban talajrepedésekbe, nagyobb fák gyökerei közé, vagy vastagabb avarréteg alá húzódik be és csak a következő év március–áprilisa körül válik ismét aktívvá.^[4]

Szaporodása

Az ivarérettséget 3-4 éves korban éri el. A párzási időszak március–április között van. Párzáskor a nőstény átveszi a hímtől a spermacsomagot (spermatophora), megtermékenyítve 200-300 darab petét. A nőstény minden egyes petét külön-külön becsomagol egy vízinövénybe. Kikeléskor a lárvának még nincs lába és nagy kopoltyúi vannak. Növekedése során, kinőnek a lábai és összezsugorodnak a kopoltyúi. Mikor már elég nagy ahhoz, hogy kimerészkedjék a vízből, a kopoltyúk már teljesen eltűntek. Azok az állatok, amelyek nem hagyták el a vizet a hűvösebb évszak beálltakor, csak a következő tavasszal fejlődnek ki teljesen.

Képek

Jegyzetek

↑ (2011) „Unraveling the rapid radiation of crested newts (Triturus cristatus superspecies) using complete mitogenomic sequences”. BMC Evolutionary Biology 11 (1), 162. o. DOI:10.1186/1471-2148-11-162. ISSN 1471-2148. PMID 21672214. PMC 3224112.
↑ (2009) „Multiple nuclear and mitochondrial genes resolve the branching order of a rapid radiation of crested newts (Triturus, Salamandridae)”. Molecular Phylogenetics and Evolution 52 (2), 321–328. o. DOI:10.1016/j.ympev.2009.03.024. ISSN 1055-7903. PMID 19348957.
↑ (2014) „Data concatenation, Bayesian concordance and coalescent-based analyses of the species tree for the rapid radiation of Triturus newts”. PLoS ONE 9 (10), e111011. o. DOI:10.1371/journal.pone.0111011. ISSN 1932-6203. PMID 25337997. PMC 4206468.
↑ ^a ^b Juhász Lajos: Hazánk kétéltűi és hüllői. Budapest, Mezőgazda Kiadó, 2009. 21. oldal. ISBN 978-963-286-510-2

Videóban

Tarajos gőte lárvájáról videó

Források

Csodálatos állatvilág, (Wildlife Fact-File). Budapest: Mester Kiadó (2000). ISBN 963-86092-0-6
Nagy európai természetkalauz. Összeáll. és szerk. Roland Gerstmeier. 2. kiadás. Budapest: Officina Nova. 1993. ISBN 963 8185 40 6
A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2009. szeptember 5.)
Laurenti, 1768, Spec. Med. Exhib. Synops. Rept.: 39, 146.
MacGregor, Sessions & Arntzen, 1990, J. Evol. Biol., 3: 329.
Frost, D. 2008. Amphibian Species of the World: an Online Reference. Version 5.2 (15 July, 2008). Electronic Database accessible at www.research.amnh.org/herpetology/amphibia. American Museum of Natural History, New York, USA. Triturus cristatus
AmphibiaWeb: Information on amphibian biology and conservation. [web application]. 2010. Berkeley, California: Triturus cristatus. AmphibiaWeb, available at https://amphibiaweb.org/.