A sárga az a színészlelet,[1] amilyennek az 565 és 590 nanométer közötti hullámhosszúfényt érzékeljük[2] A CIE bővebb tartományt ad meg. Eszerint az 558–640 nm tartományba esnek a sárga színek. A hullámhosszal történő értelmezés csupán a spektrális (maximálisan telített) színekre értelmezhető. Ilyen értelemben fogalmazták meg az alapszíneket (unitary hue[3]) is, amelyek egyike a sárga. A látható fény spektrumában, a szivárványban a piros és a zöld alapszínek között helyezkedik el, additív színkeveréssel ezekből is előállítható.
A kivonó rendszerben alapszín, az összeadó rendszerben a zöld és a piros keveréke. A sárga a tiszta sárga árnyalat környékére esik:
a CIE 1931 RGB rendszerben nem határozták meg a színek nevét. Az idealizált sárga azonban a rendszer alapgondolatából megadható: r = 0,5; g = 0,5[4]
a CIE 1931 XYZ nem foglalkozik a színek nevével, ezért ott nincs ilyen azonosító. A sárga színek helye kb. x ≈ 0,47, y ≈ 0,52
a CIELab-színrendszerben az a* értéke elméletileg nulla, a b* értéke igen nagy (kb. 120, de nincs definiált maximuma) a színezeti szög hab= 90°
a CIELuv színrendszer nem határozza meg a színeket nevük szerint. Az uv-színdiagramban a sárga szín körülbelüli helye u ≈ 0,21, v ≈ 0,37, illetve u ' ≈ 0,21, v ' ≈ 0,56
a Munsell notation egyik alapszíne a sárga (Y yellow), kb. a 10Y, azonban általános használatra sárgának tekintik a GY (green–yellow) és a YR (yellow–red, azaz: narancssárga) színek tartományát is
az OSA (Optical Society of America) önálló sárga színjellemzőt használ: j (jaune)
a COLOROID színrendszerben a sárga színek az A=10 és az A=16,99 között helyezkednek el
Az NCS rendszer Y-nal jelöli a sárga színt, és RGB-ben a következő adatokkal azonosítja: R=255, G=211, B=0
A RAL-színrendszerben a sárga színek RAL 1000 és RAL 1037 közé esnek.
A PANTONE-színrendszerben a 100-139 és a 380-389-es kódok, és egyes szériaszínek sárgák.
Színkeverés
Kivonó keverésben a sárga és a piros szín keverékeként narancssárga, a zölddel vett keverékeként újabb zöld árnyalatok keletkeznek. A telítettség csökkentésével barnába megy át. A sárga festékek érzékenyek a szennyeződésre. Fehérrel keveredve világossárga és pasztellsárga, vajsárga árnyalatokon át törtfehérhez juthatunk.
Az erős sárga rosszul ábrázolható a képernyőn. Habár a sárga pixelek fényereje összeadódik, a zöld a CIE-diagramon legfeljebb 60%-ot érhetnek el. A krominancia így legfeljebb 80% lehet, vagyis az azonos hullámhosszú spektrálszín telítettségének csak ekkora részét érheti el. Különösen a citromsárga hat piszkosan.
A színes nyomtatásban a sárga a CMYK-rendszer egyik alapszíne; a rövidítésben az Y a sárgát jelöli. A szűk színtartomány itt kevésbé kényelmetlen, mivel a felhasznált festékeket jól összehangolják. A négyszínnyomás azonban nem teszi lehetővé a legtisztább meleg sárgák nyomtatását; a művészi képek nyomtatásához ezért sok alapszínt használnak.
A legjobb festékekkel a sárgák 95%-os telítettségig ábrázolhatók. Összehasonlításként, a kék árnyalatoknál maximálisan 60% kerül.[5]
Adatok Nemcsics: Színdinamika.[6] A fenti táblázat az adott színnévhez rendelt színtérközepét tartalmazza. Az értékek szóródása itt főként a világosság és a színtelítettség értékéből származik, és ΔE<4 tartományon belül van. A színrendszerek közötti átszámítás, valamint a képernyőn való megjelenítés miatt eltérések fordulhatnak elő.[7] A színharmónia szoftver Neumann László munkája; további COLOROID konverter található a VCSCONSULTING szolgáltató honlapján.[8]
Példaképpen a lenszőke szín értéktartománya az alábbi táblázatban látható
név
COLOROID
Munsell
számítógép
CIE 1931
HEX
A
T
V
H
V
C
R
G
B
x
y
Y
RGB
színezet
telítettség
világosság
színezet
világosság
króma
vörös
zöld
kék
világos, telítetlen
12
5
95
10GY
9
2
245
242
235
0,32
0,34
90
F5F2EB
sötét, telítetlen
12
5
85
7,5GY
9
2
220
217
209
0,32
0,34
72
DCD9D1
sötét, telített
12
15
85
2,5GY
9
2
225
217
192
0,33
0,35
72
E1D9C0
világos, telített
12
15
95
2,5GY
9
2
249
242
220
0,33
0,35
90
F9F2DC
Előfordulása, szimbolizmusa, átvitt értelme
Az irigység gyakori jelzője („sárga az irigységtől”).
A bőr sárga színe betegséget jelezhet („sárgaság”).
Az angolszászban a sárga sajtó a bulvársajtó egy másik neve.
Olaszországban a "letteratura gialla" ("sárga irodalom") a bűnügyi regény elnevezése. A kifejezés a Mondadori kiadó 1929-ben indított és nagy sikert elért sárga borítójú bűnügyi könyvsorozatára vezethető vissza.[11]
A sárga szalag a távol harcoló katonákkal való szolidaritást fejez ki. A szokás a puritánokig vezethető vissza, akiknek katonái sárga szalagot viseltek a háborúban.
Az olimpiai zászlón a sárga karika jelképezi Ázsiát.
A fociban a sárga lap az első figyelmeztetés jele.
Autóversenyeknél a sárga zászló veszélyre hívja fel a figyelmet (például arra, hogy a pályán baleset történt). Amíg ez a jel kint van, addig tilos előzni.
A küzdősportokban a sárga öv egy alsóbb tanulói (kyu) fokozatot jelöl.
Közlekedési lámpáknál a sárga váltást jelez zöldről pirosra vagy fordítva (az utóbbi nincs minden országban); a villogó sárga jelzés körültekintésre figyelmeztet.
A közlekedési jelzőtáblák között a sarkára állított sárga négyszög főútvonalat jelez. A magyar közlekedési jelzések rendszerében általában a sárga színt használják ezen kívül a különös figyelmet igénylő, például ideiglenesen megváltozott helyzetre utaló közlekedési jelzéseknél (terelőutat jelző táblák, sávelhúzást jelző útburkolati jelek stb.).
Németországban az autópályákon kívüli útvonalakon minden útirányjelző tábla sárga alapú.
Korábban a magyar távolsági (és még korábban sokfelé a helyi) autóbusz-közlekedésben a járművek jellemző színe sárga volt. Innen ered néhol a vidékiek (falusiak) egyik pejoratív jelzője („sárgabuszos”).
Néhány országban a taxik hagyományosan sárgák.[12] (Talán a leghíresebb a New York-i „yellow cab” – sárga taxi). Magyarországon a taxik rendszámtáblája sárga alapú, egy 2013-ban hatályba lépett rendelet alapján pedig a budapesti taxik is sárgává váltak.[13]
Az USA-ban és Kanadában az iskolabuszok is sárgák: számukra a sárga egy külön árnyalatát határozták meg.
Az egyszínű sárga zászló sokáig a karantén alatt levő hajók jelölésére szolgált, amely a sárgaláz járvány öröksége volt, de a modern használatban épp az ellenkezőjét jelzi: egy betegségtől mentes hajó kikötőbe engedését kéri („Q”, Quebec kódzászló).[14]
A dekadencia színe, az obszcén és pornográf műveket újabban sárga film, zene és irodalom néven emlegetik.
A sárga turbánosok taoista szektája a Han-dinasztia ellen lázadt.
Thaiföldön a király és a királyi család színe. 2006-ban Bhumibol király koronázásának hatvanadik évfordulóján a legtöbb thaiföldi viselt magán valami sárgát, hogy ezzel is kimutassa rokonszenvét a királlyal.
A háziasított kanárimadárnak vannak sárga színváltozatai is.
Halak
A sárgaúszójú tonhal a trópusi és szubtrópusi tengerek lakója. Akár 200 kg-ra is megnőhet.
Az angolban több tucat halfajt foglalnak össze yellowtail néven, amiknek sárga a farka, vagy a törzse.
Rovarok
A sárgalázszúnyog az aedes szúnyogok egy faja, ami dengue-lázat és sárgalázat terjeszt.
A méhek és a darazsak fekete-sárga mintázatúak, ami figyelmezteti a rovarevőket a fullánkos rovar veszélyességére.
Növények
A betula alleghaniensis hexaploid nyírféle. Észak-Amerikában őshonos. 20 méter magasra is megnőhet, törzse a 80 cm átmérőt is elérheti. Barkája bronzsárga.
A clayton sárgávalmagnéziumot mutattak ki a vérszérumból és a vizeletből. Összegképlete C28H19Na2O6S4. Az ammónium-foszfát módszer megbízhatóbb, mivel vérsejtek, élelmiszerek és ürülék is vizsgálható vele. Angol nyelvterületen tévesen titánsárgának is nevezik, annak összegképlete NiO.Sb2O5.20TiO2.[18]
A metilsárga egy savasságot jelző indikátor. Átcsapási tartománya 2,9 és 4,0 közötti, és pirosról sárgába csap át.[19][20]
A nátriumnak van egy 589,3 nm-es narancssárga színezetű színképvonala. Egyes vegyületeit ezért tűzijátékokban a sárga szín előállításához használják.
Kadmiumsárga: anyaga kadmium-szulfid. A legmegbízhatóbb sárga festékanyag, árnyalatai a citromsárgától a narancsszínig terjednek. A festészetben a 19. század közepe óta használták.[21] Mérgező, ezért ma azo-festékekkel helyettesítik.
Krómsárga: ólom és króm vegyületeiből készül, sokféle árnyalatban. Nem fényálló, mérgező festék.
Sárga okker: ősi festékanyag, természetes, ásványi eredetű. Árnyalatai a világos okker, az aranyokker és a sötét okker. Nem más, mint vasoxihidráttal megfestett agyagföld, iszapolva. Sok helyen megtalálható. Nem mérgező; az őskor óta használják.[22]
Terra di Siena, vagyis sienaföld: kémiailag kovasavasvas, lazúrfesték.
Indiai sárga: állati eredetű szerves lakk. Kémiai neve magnézium-euxantát. Olyan tehenek vizeletéből állították elő, amiket kizárólag mangólevelekkel etettek. Ma szintetikusan gyártják. Hosszú ideig a festők legszebb és legdrágább sárga festéke volt.[23]
Naples-sárga: kémiai összetétele ólom-antimonát. A legrégibb szintetikus festék, amit az ásványi bindheimitből állítottak elő. A 20. századig kedvelt festék volt.[24] Mérgező volta miatt ma több festék keverékével helyettesítik.
Titánsárga: összegképlete NiO.Sb2O5.20TiO2. Úgy gyártják, hogy a titán-oxiddal egy kevés nikkel-oxidot és antimont hevítenek. LBNL kódja "Y10".[25]
A gamboge a garcinia nembe tartozó fákból nyert narancsbarna por, ami szétmorzsolva sárgává válik.[26] A Távol-Keleten a 8. század óta használt vízfesték. A gamboge név Kambodzsa nevéből ered. Európában a 17. század óta használják.[27]
Az orpiment, más néven kínai sárga vagy királysárga összegképlete As2S3. A 19. századig használták, amikor is lecserélték a kadmiumsárgára, mert erősen mérgező.[28]
Az azovegyületek vízbázisú vegyületek. Ezeket használják a legtöbb modern festményhez, ami erősen telített sárgát vagy a színkeverés leegyszerűsítését igényli. A legelterjedtebb a monoazo család.
A csillagászatban
Az F és a G színképosztályú csillagok, mint például a Nap színhőmérséklete sárga.[29] Először F. G. W. Struve osztályozta színük szerint a csillagokat 1827-ben. Ezek egyike volt a flavae osztály; ez ma a F5 – K0 tartomány.[30] A Strömgren fotometrikus rendszerben az y jelű sárga szűrős tartomány közepe 550 nm, és fél szélessége mindkét oldalon 20–30 nm.[31][32]
Lézerek
A sárga fényt kibocsátó lézerek ritkábbak a többi színnél.[33] Drágábbak is, mint a hasonló lézerek, mivel a metastabil és az alapállapot közötti energiaszint-különbség miatt nehéz sárga fotonokat kibocsátani. A kereskedelmi termékekben diódagerjesztett szilárd állapot technikát (DPSS) alkalmaznak. Ennek lényege, hogy egy 808 nm-es infravörös lézer gerjeszti a kristályos neodímium-doped ittrium-vanádium-oxidot (Nd:YVO4) vagy a neodímium-doped ittrium-alumínium-garnetet (Nd:YAG). Erre a gerjesztett anyag két különböző frekvenciájú fényt sugároz 281,76 THz és 223,39 THz rezgésszámmal és 1064 nm és 1342 nm hullámhosszal. Ezeket a mélyinfravörös hullámokat káliumra, titánra és foszforra irányítják, melyek olyan fényt bocsátanak ki, aminek rezgésszáma a két rezgésszám összege, tehát 505,15 THz, és hullámhossza 593,5 nm.[34] Ez a hullámhossz hélium-neon lézerrel is elérhető, azonban mivel meghaladja az 590 nm-t, nem tekinthető igazi sárgának. Más kiindulási frekvenciákkal 2010 óta lehet 589 nm-es hullámhosszú valódi sárgának tekintett fényt előállítani.[35] Az 589 nm és az 594 nm hullámhosszú fényt kibocsátó lézerek az Optogenetics területén terjedtek el.[36]
CIELAB esetén a színkülönbség az L* világosság, az a* vörös és a b* sárga színkoordináta alapján:
COLOROID esetén a színkülönbség az A színezet, T telítettség és a V világosság értékéből számítható euklideszi távolság:
Források
Bruce MacEvoy: yellow. In: Handprint. Watercolors. www.handprint.com, abgerufen am 15. Januar 2009 (engl.).
Katholisches Institut für Medieninformation und Katholische Filmkommission für Deutschland (Hrsg.): film-dienst 18/02 thema Gelb. Nr. 18, KIM Katholisches Institut für Medieninformation, Köln 2002, ISSN 0720-0781.
Kurt Wehlte: Werkstoffe und Techniken der Malerei. Otto Maier, Ravensburg 1967. ISBN 3-473-48359-1 (früher: ISBN 3-473-61157-3) – Kapitel 1.482 Gelbe Farbmittel, S. 92–110
↑Kisimoto,Ryoiti (1968) Yellow Pan Water Trap for Sampling the Small Brown Planthopper, Laodelphax striatellus (FALLEN), a Vector of the Rice Stripe Virus. Japanese Society of Applied Entomology and Zoology 3(1):37-48
↑Webb, S. E., M. L. Kok-Yokomi, and D. J. Voegtlin (1994) Effect of Trap Color on Species Composition of Alate Aphids (Homoptera: Aphididae) Caught over Watermelon Plants Florida Entomologist 77(1):146-153 PDFArchiválva2012. március 27-i dátummal a Wayback Machine-ben
↑ (1975) „para-Dimethylaminobenzene”. IARC - Summaries & Evaluations8, 125. o, Kiadó: International Agency for Research on Cancer. (Hozzáférés: 2009. április 8.)
↑gamboge (gum resin). Britannica Online Encyclopedia. (Hozzáférés: 2009. április 7.)
↑Gamboge. Sewanee: The University of the South, 2002. július 16. [2009. április 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. április 7.)
↑Strömgren, Bengt. „Main Sequence Stars, Problems of Internal Constitution and Kinematics (George Darwin Lecture)”. Quarterly Journal of the Royal Astronomical Society8, 8–37. o.