Kászonyi Richárd
Született	1887. december 20.[1] Göd[1]
Elhunyt	1955. szeptember 8. (67 évesen)[1][2] Budapest[1]
Állampolgársága	magyar
Foglalkozása	jogász politikus
Tisztsége	főispán (1937. február 13. – 1939. március 13., Csanád, Arad és Torontál k.e.e. vármegye) Hódmezővásárhely főispánja (1938. március 18. – 1939. március 13.) Bács-Bodrog vármegye főispánja (1939. március 13. – 1941. augusztus 13.) főispán (1939. március 13. – 1942. február 11., Baja) főispán (1942. február 11. – 1943. július 24., Háromszék vármegye) főispán (1943. július 24. – 1944. október 27., Győr, Moson és Pozsony k.e.e. vármegye, Győr)
Sírhelye	Új köztemető
A Wikimédia Commons tartalmaz Kászonyi Richárd témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Nagykászonyi Kászonyi Richárd Sándor (Gád, Temes vármegye, 1887. december 20. – Budapest, 1955. szeptember 8.), Arad-Csanád-Torontál megye főispánja, Hódmezővásárhely törvényhatósági város főispánja, valamint Csonka-Bácsbodrog megye és Baja törvényhatósági főispánja, jogász, torontáli főszolgabíró.^[3][4]

A 13. századig visszavezethető ősrégi nemesi nagykászonyi Kászonyi család sarja; Kászonyi Richárd ősapja nagykászonyi Kászonyi Gergely 1617. augusztus 6-án II. Mátyás magyar királytól szerezte a nemességét megerősítő címeres nemeslevelét.^[5] Apja nagykászonyi Kászonyi Sándor (1849–1924), földbirtokos, anyja csenei Vuchetich Ilona (1859–1937).^[6][7] Az apai nagyszülei nagykászonyi Kászonyi Károly (1809–1894), földbirtokos és bobdai Gyertyánffy Johanna (1820–1875) voltak. Az anyai nagyszülei csenei Vuchetich Sándor (1828–1895), földbirtokos,^[8] és gertenyesi Hollosy Etelka (1836–1906) voltak.^[9] Az apai nagyapai dédszülei nagykászonyi Kászonyi Sándor (1771–1850), királyi tanácsos, Torontál vármegye első alispánja, földbirtokos és omoraviczai Szalmásy Antónia voltak.

Gimnáziumi tanulmányait a temesvári piarista gimnáziumban végezte, majd a budapesti tudományegyetemre iratkozott be a jogi tanulmányok elvégzése céljából. Egyéves önkéntesi idejét a temesvári, császári és királyi 29. gyalogezrednél szolgálta le. Mint közigazgatási gyakornok, 1912-ben Torontáli vármegyénél kezdte szolgálatát, 1914-ben vármegyei aljegyző, röviddel később pedig szolgabíró lesz. 1914 július 29 én, a részleges mozgósításkor bevonul és mint tartalékos zászlós, előbb a szerb, majd az orosz fronton harcol. 1915 február 7-én orosz fogságba került és hét évig a krasznojarszki hadifogolytáborban élt Gyóni Gézával, a tragikus életű magyar költővel együtt. Innen, mint túszt, 1922-ben kicserélték és az év márciusában érkezett haza Magyarországra. Újra a vármegye kötelékébe lép és 1922 áprilisában a csonka-torontálmegyei, törökkanizsai járás szolgabírája, egy év múlva pedig ugyanennek a járásnak főszolgabírája lesz. Amidőn 1924-ben a csonkavármegyéket összekapcsolták, az egyesített Arad-Csanád- Torontál vármegyében a torontáli járás főszolgabirája lett, hiszenbor székhellyel. Mint főszolgabíró, kormányzói elismerésben részesült. 1937 februárjában Arad-Csanád-Torontál megye főispánjává nevezte ki a kormányzó. E főispán állásnak meghagyása mellett 1938. március 18-a és 1939. március 13-a között Hódmezővásárhely törvényhatósági város főispánja lesz.^[10] 1939-ben pedig Csonka-Bácsbodrog megye és Baja törvényhatósági főispánjává nevezték ki.^[11]

1924. október 16-án Felsődeákon,^[12] feleségül vette Hász Ilona Cecília Mária (Földeák, 1900. augusztus 16.–1953) kisasszonyt, akinek a szülei dr. Hász Sándor (1871–1927),^[13][14] Csanádvármegye árvaszéki elnöke, és földeáki Návay Mária (1879–1951) voltak. Az apai nagyszülei idősebb Hász Sándor (1824–1902), királyi tanácsos, 1848-49 honvéd főhadnagy, az aradi ágostai hitvallású egyház felügyelője, Arad szabad királyi város törvényhatósági bizottsági tagja, ügyvéd,^[15] és Nikolics Mária voltak. Az anyai nagyszülei földeáki Návay Dezső (1840–1904), földbirtokos, Csanádvármegye tiszteletbeli bizottsági tagja,^[16] és földeáki Návay Cecília (1843–1913) voltak. A földeáki Návay család őse Návay Pál 1711. március 3-án szerezte a címeres nemeslevelet I. József magyar királytól.^[17] Dr. Kászonyi Richárd főispánné Hász Ilona 1937. október 12-én a makói MANSZ elnöke lett.^[18] Kászonyi Richárd és Hász Ilona frigyéből született:

• Kászonyi Sándor (Makó, 1925. szeptember 2. –2010). Felesége: Kozma Kornélia (Visznek, 1930. március 9.).
• Kászonyi Katalin (Makó, 1927. május 22. –Orosháza, 1992. december 2.). Férje: Varga Ferenc (Kiskunmajsa, 1919. június 28.–Orosháza, 1990. június 2.), gimnáziumi tanár, kántortanító.
• Kászonyi Veronika (Makó, 1930. szeptember 13. – Gödöllő, 1986. november 9.). Férje: Vattay Antal (Miskolc, 1929. szeptember 19. – Gödöllő, 1984. augusztus 16.), okleveles szakmérnök, Vattay Antal tábornoknak a fia.^[19]