1910-ben született Kállai Sándor csizmadia és Kis Eszter gyermekeként, református családba.
Volt berettyóújfalui osztálytársa elmondása alapján nagyon okos kisgyerek volt, két osztályt elvégzett egy év alatt. Szülőházát sokáig megőrizték, csak körülbelül a 80-as évek végén bontották le. (Ez a mai Berettyóújfalu Bem u. – Bem tér sarok.)
Tisztségei
1931-től az illegális KMP tagja, jelentős szerepet játszott a Márciusi Front megszervezésében. A Népszava munkatársaként közreműködött a híressé vált 1941. karácsonyi szám összeállításában. 1942-ben részt vett a Magyar Történelmi Emlékbizottság létrejöttében, majd akcióiban. 1942-ben letartóztatták, de kellő bizonyíték hiányában szabadon engedték. A KMP-t képviselte a Magyar Front Intéző Bizottságában.
Mindkét ágon református vallású családba született. Apja falusi csizmadia, anyja háztartásbeli volt, hat testvére született, közülük négyen érték meg a felnőttkort. A család 1914-ben költözött Püspökladányba. Szülei 1950-ben gyilkosság áldozatai lettek. Első házasságát Kárpáti Annával az illegalitás tette tönkre, ebből a kapcsolatból 1945-ben egy lánya, Kállai Judit született. 1957-ben nősült újra; gyermeke ugyan nem született, de felesége előző házasságából származó leányát, Berkes Zsuzsát innentől kezdve közösen nevelték.
Írásai
Kikkel tartson a föld népe?; Szociáldemokrata Párt, Budapest, 1940
Munkásság, parasztság, polgárság; összeáll. Kállai Gyula; Szociáldemokrata Párt., Budapest, 1942
A földreform és a parasztság szerepe a gazdasági újjáépítésben; M.K.P., Budapest, 1945 (M. K. P. Szeminárium)
Magántulajdon, család és vallás. A Magyar Kommunista Párt álláspontja; Szikra, Budapest, 1945
A magyar függetlenségi mozgalom; Szikra, Budapest, 1946 (A Magyar Kommunista Párt politikai akadémiája)
A magyar függetlenségi mozgalom 1939–1945; 4., átdolg. kiad; Szikra, Budapest, 1955
A magyarországi ellenforradalom a marxizmus-leninizmus fényében; Kossuth, Budapest, 1957
Kállai Gyula előadása az országos pedagógus pártaktíván. 1957. május 5.; Tankönyvkiadó, Budapest, 1957
A szocialista kultúráért; Gondolat, Budapest, 1958
A Magyar Szocialista Munkáspárt kulturális politikája; Kossuth, Budapest, 1958 (Az MSZMP Központi Bizottsága Politikai Akadémiája)
Biszku Béla–Fock Jenő–Kállai Gyula: Az SZKP 21. kongresszusáról; Kossuth, Budapest, 1959 (Az MSZMP Központi Bizottsága Politikai Akadémiája)
Kállai és Ortutay elvtársak kongresszusi beszámolói és Kádár elvtárs felszólalása; Hazafias Népfront, Budapest, 1960
A békéért, a demokráciáért és a szocializmusért vívott harc programja; Kossuth, Budapest, 1961 (Az MSZMP Központi Bizottsága politikai akadémiája)
Szocializmus és kultúra; Gondolat, Budapest, 1962
Az állam és a szocialista demokrácia fejlődésének egyes kérdései; Kossuth, Budapest, 1963 (Az MSZMP Központi Bizottsága politikai akadémiája)
A Magyar Népköztársaság külpolitikája; Kossuth, Budapest, 1964 (Az MSZMP Központi Bizottsága politikai akadémiája)
A polgári nemzettől a szocialista nemzetig; Kossuth, Budapest, 1965 (Az MSZMP Központi Bizottsága politikai akadémiája)
A magyar függetlenségi mozgalom. 1936–1945; 5., átdolg. kiad.; Kossuth, Budapest, 1965
A nemzetközi kommunista mozgalom és a nemzetközi politika kérdéseiről; Kossuth, Budapest, 1966 (Az MSZMP Központi Bizottsága politikai akadémiája)
Szocialista állami életünk fejlődésének néhány időszerű kérdése; Kossuth, Budapest, 1969 (Az MSZMP Központi Bizottsága politikai akadémiája)
Lenini eszmék korunkban; Kossuth, Budapest, 1970 (MSZMP Központi Bizottsága Politikai Akadémiája)
Szocializmus, népfront, demokrácia; Kossuth, Budapest, 1971
Szabadságunk születése; összeáll., utószó, jegyz. Nagy László; Gondolat, Budapest, 1973
A párt szövetségi politikája és a nemzeti egység fejlődése. Elhangzott 1976. június 23-án; Kossuth, Budapest, 1976 (Az MSZMP Központi Bizottsága politikai akadémiája)
A párt szövetségi politikája és a nemzeti egység fejlődése. 1976
A múltról a jelennek. [Cikkek, beszédek]. 1976
Helyünk a világban: [cikkek, tanulmányok, beszédek] / Kállai Gyula. 1977
A magyar népfront négy évtizedéről; Magvető, Budapest, 1977 (Gyorsuló idő)
The people's front movement in Hungary. (Transl. by Gyula Gulyás). 1979
↑Szabó Miklós, M.: Adalékok a Magyar Néphadsereg 1961–1962. évi történetéhez. 1. rész. In.: Új Honvédségi Szemle. LXI. évf., 2007/9. sz., 93. p.
↑Bölöny József: Magyarország kormányai. 1848–1992. 4. bőv. és jav. kiad., Akadémiai Kiadó, Budapest, 1992. 320-321. p.
↑Vida István: Bevezető a Nagy Imre Snagovi jegyzetek gondolatok, emlékezések 1956-1957 című könyvhöz 44. oldal. Gondolat Kiadó - Nagy Imre Alapítvány Budapest ISBN 963 9610 55 0)