PROFILPELAJAR.COM

Koordináták: é. sz. 46° 32′ 32″, k. h. 24° 33′ 55″46.542222222222, 24.56527777777846.542222°N 24.565278°E

Az Erdélyi Királyi Tábla (Tabula Regia) épülete, egykori nevén Kendeffy-ház a marosvásárhelyi Bolyai tér 30. szám alatt található. Ma a Maros Megyei Bíróság épülete.

Az épület története

Az épületet 1789-ben Bethlen Krisztina, Kendeffy Elek gróf özvegye téli rezidenciaként építtette. Az épület alapítását az előcsarnok jobb falába helyezett címeres tábla örökíti meg az alábbi szöveggel:

„	Gróf Bethleni Bethlen Kristina néhai b:e: gróf Malomvizi Kendeffi Elek úr a császári, királyi és apostoli Felségnek az erdélyi királyi Guberniumban belső titok tanácsosa árva özvegye építette a török háborúk alatt az MDCCXXXIX-ik esztendőben.	”
– (1739)

A táblát egy Bethlen-címer díszíti: egy függőleges helyzetben álló, S alakú kígyó, fején kilencágú korona, szájában keresztes jogar.

Az építészeti stílus a késő barokk és az Erdélyben akkor megjelenő neoklasszicizmus elemeit ötvözi. A földszintet, rövid tengelyén, tágas folyosó szeli át, mindkét oldalán kis helyiségekkel. Ez a folyosó egy hatalmas, két korláttal szegélyezett lépcsőhöz vezet. A folyosót kosárfül alakú gerincboltozat borítja, amely a falhoz rögzített pillérekre és négy, a lépcsők mellett álló négyszögű oszlopra támaszkodik. A földszinti helyiségek esetén, a bohém boltozattól eltekintve, félhenger formájú mélyedésekkel ellátott mennyezettípus van. Az emeleti szobák terület és magasság szempontjából egyaránt nagyobbak a földszintieknél. Az épület utca felőli részén található a nagy díszterem, ami a fogadások és bálok színhelye volt.

A főhomlokzat díszítőelemei egyszerűek és viszonylag mértékletesek. A külsőt arányosság és ismétlődő formák jellemzik. A főtengelyen helyezkedik el az enyhén horpasztott környílású bejárati kapu, két egyszerű oszlopfős oszlopra támaszkodva. Ezen keresztül lehet a földszint fő folyosójára jutni. A kapu négyszögletű keretbe illeszkedik, két oldalán szegéllyel. A homlokzat felső részének egyetlen elemsor az ablakok négyszögletű díszkerete, melyet a világos vakolat hangsúlyoz ki.

Az ablakok felett virágfüzérrel illetve mértani formákkal díszített táblák állnak. A földszintet a homlokzaton végigvonuló határvonal választja el az emelettől. A felső regiszter néhány többletelemet tartalmaz. Az alsó szegélyzetnek megfelelően az emeleti részen összetett oszlopfőjű pillérek vannak. A felső szinten levő négyszögletű ablakok hangsúlyozott háromszögletű tetővel díszítettek. A főablakok felett egy sor kör alakú, virágfüzéres kisablak található.

Az erdélyi Királyi Tábla

Az erdélyi Királyi Tábla eredetileg az erdélyi vajdák ítélőszékéből, kb. 1542-ben alakult át. Kezdetben 4-6 bíró működött itt, majd 1578-ban, később pedig az 1659-ben hozott törvények az ítélőmesterek vagy táblabírók számát tizenkettőben állapították meg, élükön egy elnökkel. Ez a Tábla a megyei törvényszékek, valamint a szász egyetem és székely székek fellebbezési fórumaként működött.

A legrégibb fennmaradt, latin nyelvű ítélkezési szabályzatot 1737. június 22-én III. Károly adta ki, melyet leánya Mária Terézia 1777-ben 247 paragrafusban kiegészítve állapított meg. A szabályzatot 1791-ben fordították le magyarra, amikor az országgyűlés jóváhagyta a magyar nyelv használatát a közigazgatásban.

Az erdélyi Királyi Táblát 1754-ben költöztette Mária Terézia Medgyesről Marosvásárhelyre. 1786-ban II. József császár rendeletére Nagyszebenbe költöztették, majd 1790. április 12-én újra visszahelyezték Marosvásárhelyre. A Tábla a Régipiacon, két egyemeletes kőházban székelt. A Kendeffy-házat 1826-ban vásárolták meg. A jogi intézmény költözésének tényét a belső térben elhelyezett tábla felirata igazolja. 1827-ben, az épület átvételének emlékére az épület homlokzatán elhelyeztek egy aranyozott betűkkel cifrán írott fekete márványtáblát, mely most a lépcsőház jobb oldali falán található:

„	Sub fausto regimine Francisci primi Caes: Aug: Fide et lege regnantis Curiae M: P: Trans: Regiae D: D: D: A: D: MDCCCXXVII. Themidi Sacrum.	”

Az épület homlokzatán felállított márványtábla emlékezik meg Avram Iancu és Alexandru Papiu Ilarian marosvásáhelyi tartózkodásáról az 1848-as forradalmat megelőzően.

„	În această clădire, unde a funcționat tribunalul suprem al Transilvaniei, și-au început activitatea revoluționară Avram Iancu, Alexandru Papiu Ilarian și alți canceliști, care au avut un rol de seamă în revoluția de la 1848.^[1]	”
– A felirat szövege román nyelven

A marosvásárhelyi bíróságot 1890-ben hozták létre az XXV-ös törvény értelmében, egyidőben a kolozsvári, nagyváradi és temesvári intézményekkel. Az épület Erdély Romániához való kerülése után is megőrizte funkcióját, napjainkban a Maros Megyei Bíróság székhelye.

Galéria

Jegyzetek

↑ „Ebben az épületben működött Erdély legfőbb bírósága, itt kezdték el forradalmi tevékenységüket Avram Iancu, Alexandru Papiu Ilarian és a többi hivatalnok, kiknek jelentős szerepe volt az 1848-as forradalomban.”