PROFILPELAJAR.COM

	Marosvásárhelyi református temető
	A két Bolyai sírja a pónyik almafával
	Közigazgatás
Ország	Románia
Település	Marosvásárhely
Cím	Krizantém utca, 4.
	Földrajzi adatok
	Elhelyezkedése
	Marosvásárhelyi református temető Pozíció Marosvásárhely térképén
	é. sz. 46° 32′ 38″, k. h. 24° 34′ 12″46.544000°N 24.570000°EKoordináták: é. sz. 46° 32′ 38″, k. h. 24° 34′ 12″46.544000°N 24.570000°E
	A Wikimédia Commons tartalmaz Marosvásárhelyi református temető témájú médiaállományokat.

A marosvásárhelyi református temető a Maros egyik teraszán, a belvárostól északkeletre, a Somostető oldalán fekszik. Ma a temető területe megközelítőleg hat hektár, tizenhárom parcellára tagolódik 6800 nyilvántartott sírral.

Építészetileg értékes a temető ravatalozója, ami a bejárattól keletre található. 1698-ban épült cserefából, egyetlen vasszeg nélkül, Széki Teleki Mihály kancellár özvegyének, Veér Juditnak az adományából. Kelemen Lajos művészettörténész feljegyzései szerint ez Erdély legrégibb ravatalozója. Bár újjáépítették, megőrződött eredeti mestergerendája, melyen az alábbi szöveg igazolja az adomány és építés időpontját:

ISTENÜNK DICSŐSÉGÉRE TISZTELETIRE AZ NÉHAI NAGY, ÉS BOLDOG EMLÉKEZETŰ MÉLTOSÁGOS UR T:N; SZÉKI TELEKI MIHÁLY UR ÖZVEGYE T:N: VÉR JUDIT ASZSZONY ECCLESIANKHOZ CONFERALT BENEFICIUMÁBOL ÉPITETETt, TISZTELETES HALMÁGYI MIHÁLY URAM BIROSÁGÁBAN 1698. AEDILES GEORGIU TÖKE, & JOHANNES GOBKÖTÖ, ARCHI, JOH, TOHt, GAS, Patoházi, GEOR, KENYERES.

A ravatalozó mellett található a sírkőmúzeum, amely nyolc 17. századi és több 18., illetve 19. századi sírkövet őriz. A 17. századi sírkövek közül kettő latin nyelvű és hat magyar feliratú. A legrégebbi ezek közül a temetőalapító Nagy Szabó Ferenc rokonáé, Nagy Szabó Mihályé, aki 1627-ben hunyt el és aki a város főbírája volt 1616-ban. A sírkövön a város címere is látható.

Története

Alig egy évvel a szabad királyi városi rang elnyerése után, 1617. január 7-én a város krónikaírója, Nagy Szabó Ferenc egy sírkövet rendelt Kolozsvárról, az előző években elhunyt kisfia számára, melyet saját sírkertjében helyezett el. E terület fölött vásárolt telket a város, ugyancsak temetkezési célra. Nagy Szabó Ferenc lebontatta kerítését, és így a két telek egybeolvadt. A család síremlékei a mai napig megmaradtak, ezek a református temető legrégebbi sírkövei.

A 17. század folyamán a temető átkerült a Református Egyház tulajdonába, és folyamatosan bővült adományok és vásárlások révén.

A Gecse utcai Kistemplom építésekor, a 19. század elején a temetőben található régi sírkövek egy részét beépítették ennek alapjába.

A temetőben számos honvéd katona és tiszt sírja található, akik az 1848-49-es szabadságharcban vettek részt. Emlékmű őrzi a két világháború hősi halottjainak emlékét is.

Jelenleg számos műemlékjellegű vagy művészi értékkel bíró síremlék léte veszélyben forog, mert a temető adminisztrátorai nincsenek tekintettel ezek értékére és fontosságára, és lejárt megváltásúnak nyilvánítottak olyan sírhelyeket is, amelyekben 150-200 éve elhunyt személyek nyugszanak. Legutóbb 2008 őszén történt műemléksírkő rombolás.

A temetőben nyugvó jelentős személyiségek

Antal János (1854†) református püspök
Antalffy Endre (1958†) orientalista
Aranka György (1817†) író, költő, tudományszervező
Balogh Éva (1976†) színművésznő
Barabás Bortnyik Irén (1993†) festőművész
losonci br. Bánffi Endre (1962†)
Bedőházi János (1915†) a két Bolyai első életrajzírója
Bernády György (1938†) polgármester
Bolyai Farkas (1856†) és fia, Bolyai János (1860†) matematikusok
Borsos Tamás (1634†) a város főbírája, várépítő, Bethlen Gábor kétszeres konstantinápolyi nagykövete
bethleni gr. Bethlen Gábor (1981†)
Bodolla János (1909†) kir. táblabíró
Bodolla Ferenc (1943†) ügyvéd
Csiha Kálmán (2007†) református püspök
Csontos Olivér (1920†) ügyvéd
Csorvássy István (1986†) szobrász
Dósa Elek (1867†) jogtudós, publicista
Gecse Dániel (1824†) orvos, az Emberszeretet Intézet alapítója
Kovásznai Sándor (1730-1792) református lelkész, tanár.
Kósa Barna (1918–2006) agrármérnök, szakíró
Sütő András (2006†) író
Szász Károly (1853†) nagyenyedi tanár, erdélyi reformpolitikus
Zoltán Aladár (1978†) zeneszerző, karvezető, szakíró, folklorista
Zsigmond Attila (1999†) szobrász

Források

László Lóránt: A református temető régi sírkövei (magyar nyelven) (XHTML). Marosvásárhelyi Kulturális Központ, 2012. [2012. november 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. február 12.)
dr. Flórián Csaba: Sírkövek a marosvásárhelyi református temetőben (magyar nyelven) (HTML). (Hozzáférés: 2013. február 12.)
Nemes Gyula: Séta a marosvásárhelyi református temetőben (magyar nyelven) (XHTML). Központ, 2012. november 8. (Hozzáférés: 2013. február 12.)^{[halott link]}

További információk

A marosvásárhelyi református temető (MREK-2005)
Csekme István: A marosvásárhelyi temető 1988-ban, Marosvásárhely, 1994, Infopress RT.
Kelemen Lajos: A marosvásárhelyi református temető legrégebbi sírkövei, in: Művelődéstörténeti tanulmányok, Kriterion, Bukarest, 1977