PROFILPELAJAR.COM

	Szabadi úti templom
	műemlék jellegű
Vallás	keresztény
Felekezet	református
Egyházmegye	Maros-Mezőségi Egyházmegye
Egyházközség	Szabadi Úti Egyházközség (Marosvásárhely IV.)
Lelkész	Szász Zoltán
	Építési adatok
Építése	1936–1937
Stílus	népi építészet
Tervezője	Kelemen Zsombor
	Alapadatok
Befogadóképesség	800 személy
Torony	1
Építőanyag	tégla
	Elérhetőség
Település	Marosvásárhely
Hely	Szabadi út (Voinicenilor) 47.
	Elhelyezkedése
	Szabadi úti templom Pozíció Románia térképén
	é. sz. 46° 32′ 23″, k. h. 24° 34′ 00″46.539722°N 24.566667°EKoordináták: é. sz. 46° 32′ 23″, k. h. 24° 34′ 00″46.539722°N 24.566667°E
	A Szabadi úti templom weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Szabadi úti templom témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség

A Szabadi úti református templom a két világháború között erdélyi népi építészet stílusában emelt egyházi építmény, amely Marosvásárhely Egyesülés negyedében élő református hívek istentiszteleti helye.

Története

Az 1881-ben megalakult Keresztyén Szövetség (C.E.) református lelkiségi mozgalom munkatársai, Tóthfalusi József vártemplomi lelkész támogatásával kezdték el a Maros jobb partján, a városszélen élő, különböző református családok lelki gondozását. Tóthfalusi József lelkipásztor 1927-es jelentése szerint, istentiszteleteket Nagy Kálmán asztalos házánál, vallásos összejöveteleket és evangelizáló órákat egy Szálasi nevű malom-munkás, illetve özv. Bálintné házánál tartottak. Az 1927 májusában lezajlott püspöki vizitáció alkalmával, Makkai Sándor püspök hitélet gyakorlására alkalmas imaház építését szorgalmazta. A javaslat megvalósítása 1930-ban kezdődött el azzal, hogy Tóthfalusi József lelkipásztor elkérte a presbitériumtól a Szabadi út 20 szám alatti egyházi épületet a hozzá tartozó telekkel.^[1]

Az 1936. szeptember 12-i presbiteri gyűlés templom, lelkészi lakás és gyülekezeti terem építéséről döntött a 750 lélekszámú városvégi szórvány lelki gondozásának biztosítására. 1936-1937 között, Kelemen Zsombor – a székely építészetre jellemző jegyeket Kós Károly stílusával ötvöző – terve alapján, elkészült a templom és a hozzá tartozó épületek. Az avató istentiszteleten, 1937. december 12-én Vasárhelyi János püspök tartott felszentelő beszédet. A templom értékes beltéri bútorzattal rendelkezik. Az úrasztala Bernády György, marosvásárhelyi polgármester és vártemplomi főgondnok ajándéka 1936-ból, korán elhunyt leánya, Bernády Györgyike emlékére. A szószék és a Mózes-szék gróf Telegdy Márton és Telegdy Ilona adománya testvérük, gróf Telegdy István emlékére. 1945-ben került elhelyezésre a karzaton az 1895-ben Országh Sándor és fia által épített orgona.^[2]

Az egyházközség 1973-ban jogi szempontból is végérvényesen önállóvá vált. A templom közvetlen közelébe épített méretes panelház a templomegyüttes süllyedését okozta, amely következtében megrepedezetek a falak. E helyzet orvoslása érdekében nagy mértékű beavatkozásra került sor, amely az épület statikai megerősítéséhez vezetett. A közelmúltban restaurálási munkálatokon esett át a templom.^[3]

Jegyzetek

↑ Berekméri Árpád Róbert: [http://konyvtar.proteo.hu/sites/konyvtar.proteo.hu/files/documents/2008/1440015732.pdf Adalékok a Szabadi úti református egyházközség történetéhez] (magyar nyelven). Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet Könyvtára, 2008 (Hozzáférés: 2019. május 25.)^{[halott link]}
↑ Pozsár Róbert: Marosvásárhely Szabadi úti IV. református parókiatemplom orgonája (magyar nyelven). orgonajavitas.ro, 2009. június 9. [2019. március 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. május 25.)
↑ Bartha Zoltán, Bárócz Huba: A Marosvásárhely IV. – Szabadi Úti Református Egyházközség története (magyar nyelven). Népújság, 2017. július 7. (Hozzáférés: 2019. május 25.)