PROFILPELAJAR.COM

	Károlyi Zsuzsanna
	Bethlen Gáborné
	Magyarország királynéja
	Uralkodási ideje
	1620. augusztus 25. – 1621. december 31.
Koronázása	nem koronázták meg;
Elődje	Habsburg–Tiroli Anna
Utódja	Gonzaga Eleonóra
	Erdély fejedelemasszonya
	Uralkodási ideje
	1613. október 23. – 1622. május 13.
Koronázása	nem koronázták meg;
Elődje	Horváth Anna
Utódja	Brandenburgi Katalin
	Horvátország királynéja
	Uralkodási ideje
	1620. augusztus 25. – 1621. december 31.
Koronázása	nem koronázták meg;
Elődje	Habsburg–Tiroli Anna
Utódja	Gonzaga Eleonóra
	Szlavónia királynéja
	Uralkodási ideje
	1620. augusztus 25. – 1621. december 31.
Koronázása	nem koronázták meg;
Elődje	Habsburg–Tiroli Anna
Utódja	Gonzaga Eleonóra
	Életrajzi adatok
Uralkodóház	Károlyi család
Született	1585; nem ismert
Elhunyt	1622. május 13. (37 évesen); Kolozsvár
Nyughelye	Gyulafehérvári érseki székesegyház;
Édesapja	Károlyi László
Édesanyja	Szinyi Klára
Testvére(i)	Károlyi Katalin
Házastársa	Bethlen Gábor erdélyi fejedelem és választott magyar király (1580–1629)
Gyermekei	Gábor (megh. fiatalon); Mihály (megh. fiatalon); leánygyermek (megh. fiatalon)
	Sablon • Wikidata • Segítség

Nem tévesztendő össze Batthyány Gyula gróf feleségével, Károlyi Zsuzsannával (1882–1930), aki Károlyi Mihály féltestvére volt.

Károlyi Zsuzsanna (1585 – Kolozsvár, 1622. május 13.) Bethlen Gábor erdélyi fejedelem első felesége. Magyarország választott királynéja (electa regina Hungariae); 1620–1621). A végrendeletében így címezi önmagát: „Én Károlyi Susánna Isten kegyelmességiből Magyarországnak megválasztott királyné asszonya, Erdélyországnak fejedelemasszonya etc.”^[1] Húga, Károlyi Katalin Bethlen István erdélyi fejedelem második felesége és Rhédey Ferenc erdélyi fejedelem anyja volt.

Élete

Nagybirtokos család sarja, Károlyi László és Szinyi Klára árvaságra jutott leánya. Bethlen Gáborral eredetileg 1605. április 24-re tűzték ki az esküvőjüket, de a vőlegény hadi elfoglaltságai miatt a menyegzőt csak augusztusban tartották meg Bocskai István fejedelem jelenlétében^[2] Szatmáron.^[3]

A mélyen vallásos, puritán lelkületű asszony jó társa és segítője volt férjének; nem csak a magángazdaságuk ügyeit intézte, hanem a kincstári ügyekben is intézkedett. Fennmaradt például a szepesi kamarához írott levele, amelyben a kassai nyomdászmester fizetéséről intézkedett.^[4] A politikai ügyekbe is beavatkozott: amikor a fejedelem foglyul ejtette Zichy Pált, és nagy összegű váltságdíjat kért szabadon bocsátásáért, Károlyi Zsuzsanna közbenjárására mérsékelte követelését.^[5] Férjével együtt támogatta a református diákok németországi egyetemekre küldését.^[6] 1621-ben tevékeny szerepet játszott a morvaországi anabaptisták (habánok) Erdélybe telepítésében.

1622-ben még megérte férje diadalmas visszaérkezését Kolozsvárra a három évig tartó Habsburg-ellenes hadjáratból, de akkor már súlyosan beteg volt. Betegsége alatt Bethlen Gábor számtalan jelét adta törődésének, többek között még politikai ellenfelének, Pázmány Péternek is levelet írt valami medicamentumokért. A fejedelemasszonyt országos gyász és hatalmas pompa mellett temették el a gyulafehérvári székesegyházban; a szertartássorozat több mint egy hónapig tartott.^[7]

Férjéhez írott levelei értékes művelődéstörténeti dokumentumok.^[8] Levelezésük gyengéd érzelmekről tanúskodik: Bethlen „Édes Susá”-nak és „szerelmes szívemnek” szólította.^[9]

Gyermekei

Férjétől, Bethlen Gábor (1580–1629) erdélyi fejedelemtől és választott magyar királytól, legalább 3 gyermeke született, de mind fiatalon elhunyt:^[10]
- Gábor
- Mihály
- N. (leány)
- ?^[11]

Jegyzetek

↑ Lásd Bodrogi (1899: 60).
↑ Lásd Bitskey (1985: 34–35).
↑ Lásd Bodrogi (1899: 21).
↑ Ecsedy Judit: A gyulafehérvári fejedelmi nyomda eredete. (nyolc képpel). Magyar Könyvszemle, XCI. évf. 1. sz. (1975) 9–24. o. (Hozzáférés: 2015. január 5.)
↑ Csonkás Mihály: A költő Zrínyinek egy ifjúkori barátja. Irodalomtörténeti Közlemények, LXXII. évf. 4. sz. (1968) 429–432. o. (Hozzáférés: 2015. január 5.)
↑ Heltai János: Adattár a heidelbergi egyetemen 1595—1621 között tanult magyarországi diákokról és pártfogóikról. Az Országos Széchényi Könyvtár Évkönyve, (1980) 243–347. o. (Hozzáférés: 2015. január 5.)
↑ Jakó Klára: Adalék fejedelmeink temetkezésének kérdéséhez. In Emlékkönyv Jakó Zsigmond születésének nyolcvanadik évfordulójára. Szerk. Kovács András, Sipos Gábor, Tonk Sándor. Kolozsvár: Erdélyi Múzeum-Egyesület. 1996. ISBN 973 96946 7 5 (Hozzáférés: 2015. január 5.)
↑ Milecz János: Károlyi Zsuzsanna erdélyi fejedelemnő levelei férje Bethlen Gáborhoz. Győri Történeti és Régészeti Füzetek 3. 1865.
↑ Drabancz Áron: Bethlen Gábor emlékezete a XVII. századi források tükrében. Történelemtanítás, IV. évf. 2. sz. (2013. július) (Hozzáférés: 2015. január 5.)
↑ Euweb/Bethlen de Iktár family (Hozzáférés: 2015. január 5.)
↑ Balogh Judit: Református feleség a kora újkorban (Parókia, 2023. február 16.)

Források

Bitskey István: Így élt Bethlen Gábor, Móra Könyvkiadó, Budapest, 1985.
Bodrogi János: Károlyi Zsuzsánna fejedelemasszony, Nagy-Enyed, 1899.
Csetri Elek: Bethlen Gábor életútja. Bukarest: Kriterion. 1992. 31–33; 113–116. o. ISBN 973-26-0281-3 (Hozzáférés: 2015. január 5.)
Jeney-Tóth Annamária: Bocskai udvara 1605 augusztusában Kolozsváron: Esettanumány a fejedelmi udvarról a kolozsvári számadáskönyvek tükrében. Publicationes Universitatis Miskolciensis, XIII. évf. 2. sz. (2008) (Hozzáférés: 2015. január 5.)
Nagy Géza: A református egyház története 1608–1715 I. Máriabesenyő–Gödöllő: Attraktor. 2008. 77–78. o. ISBN 978-963-9580-96-1
Euweb/Károlyi family (Hozzáférés: 2015. január 5.)