A János^[1] bibliai eredetű férfinév, a héber Yohhanan névből, illetve ennek latin Johannus formájából származik, alakfejlődése: Joannes → Joanes → Joános → János.^[2] Jelentése: Jahve megkegyelmezett.^[3] Női párja: Johanna, Janka, Zsanett.

• Iván
• Jánusz^[1]
• Jankó:^[1] a János név önállósult becéző változata
• Janó:^[1] a János név önállósult becéző változata

A János a 16-18. században a legnépszerűbb férfinév volt, elterjedtségére utal a mondás: Én is János, kend is János, az Isten is János. Később is, egészen az 1970-es évekig a leggyakoribbak közé tartozott, 1967-ben az 5. leggyakrabban adott férfinév volt, a 80-as években a 9. helyen állt, majd kissé vesztett a népszerűségéből, de még az 1990-es években is igen gyakori volt. A 2000-es évek elején a 29–39, a Jankót és a Janót nem lehetett anyakönyvezni.^[2][3][4][5]

A János-napi hagyományok közül említésre méltó, hogy december 27-én végzik a János-napi borszentelést.

„János” utónevű személyek szócikkeinek listája a Wikidata alapján

A János beceneveiből vált néhány családnévvé: Jacsó, Jancsa, Janka, Jankus, Jankó^[2]

• Boka János, A Pál utcai fiúk (Molnár Ferenc) regényhőse
• Háry János mesehős
• János vitéz (Kukorica Jancsi)

Sok település nevében fordul elő a név, például: Csáfordjánosfa, Felsőjánosfa, Jánoshalma, Jánosháza, Jánoshida, Jánosi, Nagyszentjános, Jánossomorja, Jánosbokor.

• jánosmeggye egy meggyfajta^[2]
• jános-alma, jankóialma vagy jankói-jeges egy almafajta neve^[2]
• jankóhagyma a csomós hagyma^[2]
• jancsibab a nagyszemű, piros virágú bab^[2]
• jancsivirág a flox^[2]
• jankófának hívják a lepényfát vagy más néven gledícsiát^[2]
• a jánoskenyér vagy szentjánoskenyér egy földközi-tengeri fa édeskés termése, amit szárítva fogyasztanak^[2]

• jánosbogár a bodobács neve néhány helyen, de van ahol így hívják a szentjánosbogarat is^[2]
• fajancsi, faragójancsi, faragójankó fajankó, jankó vagy jancsi a neve a faragószéknek^[2]
• jankófeje a neve a faragószék azon emberfej formájúra kifaragott részének, amibe a faragandó tárgyat beszorítják^[2]
• jankó vagy jancsi a neve annak a kétágú fadarabnak, ami a boglya felemelésére szolgáló rúd támasztékul szolgál^[2]
• jankó a neve a rokkán a pedált a kerékkel összekötő rúdnak, de van, ahol ezt juliskának hívják^[2]
• jancsi vagy jancsika a neve a fonállal teli orsót tartó állványnak^[2]
• jánosbácsi a neve a mezőkövesdi hímzés egyik motívumának^[2]
• a miskakancsót nevezik jancsi-butykosnak, jancsikulacsnak, kígyósjancsinak vagy jancsi-korsónak is^[2]
• a fanyelű bicska neve jancsibicska, jancsikés vagy kisjancsikés^[2]
• jancsikályha a neve a Jászságban a kis vaskályhának^[2]
• a Göncölszekér neve Jancsiszekere vagy Jancsikaszekere Moldvában és Csíkban^[2]
• a Jancsibank a 19. században a hetenkénti befizetésekre alapított takarékpénztár neve^[2]
• jancsibankó volt a neve a 19. században a munkabér helyett adott vásárlási utalványnak, ami egy olyan pléh lapocska volt, amit csak meghatározott kereskedőnél lehetett beváltani. Az első világháború idején így hívták a kis értékű vagy egészen elértéktelenedett papírpénzt is^[2]
• a debreceni diákok nyelvében a rendőr neve máléjános^[2]
• máléjankó, fajankó, maflajankó vagy gangajános a neve a mamlasz embernek^[2]
• egyes helyeken a pénzügyőr, finánc neve krumplijancsi^[2]
• jános a neve az iparossegédeknek, de a pulykakasnak is^[2]
• a keljfeljancsi egy játékszer neve^[2]
• jancsiszeg a kerek, domború fejű szeg neve^[2]
• paprikajancsi a neve az eredetileg vásárokon, vagy bábjátékban szereplő, nagyorrú, piros ruhás, ravasz személynek vagy bábunak, ami lehet, hogy az orrára húzott valódi paprikáról kapta a nevét^[2]
• jánosozás vagy jánosolás a mulatozással járó János-napi köszöntés^[2]
• jánospohár, szentjánosáldás a borozgatás során, hazatérés előtt utolsónak kiivott pohár neve. Már a 11. században felbukkan, hogy lovagi udvarokban a búcsúzkodásnl, csatába indulásnál ürítették a jánospoharat. Haldoklókkal és halálraítéltekkel is itatták, mivel ők is olyan útra mentek, ahonnan nincs visszatérés.^[2]
• János pap országa egy képzeletbeli ország^[2]
• Olcsó János volt a neve régebben az apróbb tárgyakat áruló utcai árusoknak, ma inkább a mindent nagyon olcsón beszerezni kívánó emberekre mondják.^[2]

• A Jankó Miskáját! tréfás szitkozódás^[2]
• olyan, mint vak János, mondják a nagyon boldogtalan emberre^[2]
• Amint János fújja, Jancsika úgy ropja, vagyis az idősek szabják meg, miképp viselkedjenek a fiatalok^[2]
• Ne úgy egyél, mint Já-á-nos, Já-á-nos, hanem István, István, figyelmeztettek arra, hogy nyitott szájjal nem illik enni^[2]
• Jancsi, gyere vissza, itt hattad a pipádat! kiáltották a falusi gyerekek a futó nyúl után^[2]
• Ha Jancsi lop, János bizonnyal fennakad, azaz a fiatalkori botlásokért idős korban is lehet bűnhődni^[2]
• Jankónak mondják, János is értsen belőle, vagyis nem csak annak szól a figyelmeztetés, akinek nyíltan mondják^[2]
• Gyakran megárt a Szent János pohara, azaz gyakori koccintásnak részegség a vége^[2]

• John Pudding (puding János)^[2]
• Jean Potage (leves János)^[2]
• Hanswurst (kolbász Jancsi)^[2]

• Ladó János – Bíró Ágnes: Magyar utónévkönyv. Budapest: Vince. 2005. ISBN 963 9069 72 8  
• Az MTA Nyelvtudományi Kutatóközpont által anyakönyvi bejegyzésre alkalmasnak minősített utónevek jegyzéke. nytud.hu. (Hozzáférés: 2023. április 10.)
• Az MTA Nyelvtudományi Kutatóközpont Utónévkereső adatbázisa. (Hozzáférés: 2023. április 10.)
• Nyilvántartó.hu – Lakossági számadatok – Utónév statisztikák. (Hozzáférés: 2023. április 10.)

• Kálmán Béla: A nevek világa (Csokonai Kiadó, 1989) ISBN 963025977x
• Fercsik Erzsébet, Raátz Judit: Keresztnevek enciklopédiája. Tinta Könyvkiadó, 2009. (Hozzáférés: 2020. március 28.)
• Fercsik Erzsébet-Raátz Judit. Hogy hívnak? Könyv a keresztnevekről. Budapest: Korona Kiadó (1997). ISBN 963 9036 250