Az epidemiológiábanjárványnak nevezik azt a egészségügyi jelenséget, amikor egy ismert betegség adott területen, adott idő alatt átlagosnál jóval nagyobb létszámú embert érint. A járvány mértékét leginkább a szóban forgó betegség terjedési együtthatója, lappangási időszaka illetve kezelhetősége határozza meg. A megelőzéshez gyakran alkalmazzák a karanténba helyezés módszerét. A hatóságok által meghatározott izolálási és fertőtlenítési szabályokat a hatósági tisztiorvosok koordinálják és tartatják be.
Ismertebb járványok
Az elmúlt századokban különös veszélyt jelentettek a nagyon ragályos fekete himlő járványok.[1]
Leprajárványok gyakran előfordultak a történelem során, különösen háborúk mellékhatásaként, az érintetteket gyakran élethosszig tartó karanténba helyezték.
Napjainkban nagy figyelmet fordítanak világszerte az influenzaebola, a malária, a SARS, a Covid19 és az AIDS betegségek járványainak leküzdésére.
Pestisjárványok
A középkorban többször kitört pestis avagy a hatalmas erővel dühöngő „fekete halál” megváltoztatta a kontinensek történelmi arculatát, „megrendült a vallásos hit, a társadalmi rend, a középkori statikus világkép, meglazultak a családi kapcsolatok, megszűnt a közbiztonság, a városi közigazgatás, az áruforgalom; a városok túlélői a teljes aszkézis és a féktelen hedonizmus között hányódtak ide-oda. A halál képe mindent beárnyékolt, s a carpe diem vigasza felett ott lebegett a memento mori fenyegetése. Egyetlen haláltánc volt az élet, mivel akkor a halál nem volt társadalmi tabu, mint korunkban.”[2]
Kutatások szerint az egymást követő hullámokban bekövetkezett pestisjárványok terjedése a selyemúton keresztül történt. A kórokozó egy Közép- és Belső-Ázsiában honos rágcsálón, a futóegéren(Rhombomys opimus) megtelepedő bolhán keresztül jutott Európába. A bolha a selyemút mentén közlekedő selyemszállító karavánokkal együtt utazott nyugat felé,[3][4][5] a rendszerint rossz korabeli higiéniai körülmények között jóval nagyobb pusztítást okozott, mint Ázsiában.
Legtöbbször a betegség anélkül támadta meg az embereket, hogy azok Felismerték volna mi is történik, akár egy vízió vagy egy álom. A betegség lefolyása a következő volt: Először a betegnek hirtelen magas láza lett, néha rögtön a felkelés után, máskor minden előzmény nélkül. A beteg testének szinte nem változott, és tapintásra sem érződött melegebbnek, mint ahogy az láz esetén megszokott, nem volt semmilyen gyulladásra utaló nyom. A láz erőtlenséget/gyengeséget okozott, de estére sem maga a beteg, sem kezelőorvosa nem gyanakodott semmi veszélyre.
– Prokopiosz (500 körül–585 körül; jogász, szónok, történetíró): A háborúk története I.[6]
Covid19-járvány
Influenzajárványok
A modern korban az 1918–1919-es spanyolnátha járvány pandémia volt, és a 2003-ban lezajlott, a SARS-CoV koronavírus okozta SARS világjárvány vagy a 2019 decemberében kitört Covid19-pandémia szintén több kontinensre terjedt ki. A Magyar Tudományos Akadémia tudósai szerint megfelelő nemzetközi tudományos és járványügyi felkészültséggel minimalizálható a járványok hatása.[7]
A számtalan szakmai díjjal kitüntetett BlueDot szoftver fejlesztői azt ígérik, hogy az emberi és a mesterséges intelligencia és az elérhető ember- és állatorvosi, illetve növényvédelmi és járványtaniadatbázisokinformációi segítségével az egész világon meg lehet óvni az embereket a fertőző betegségektől.[8]
Új járványok kitörését befolyásoló tényezők
Mezőgazdasági gyakorlatban bekövetkezett változások
Társadalomban és emberekben bekövetkezett változások
Szegényes népegészségügyi állapot (alultápláltság, AIDS magas elterjedtsége)
Kórházak és orvosi beavatkozások
A kórokozók evolúciója (rezisztencia, megnövekedett fertőzőképesség)
↑Mordechai (2019. december 17.). „The Justinianic Plague: An inconsequential pandemic?” (angol nyelven). Proceedings of the National Academy of Sciences116 (51), 25546–25554. o. DOI:10.1073/pnas.1903797116. ISSN0027-8424. PMID31792176.
↑A világ népessége jelentősen megváltozott a HIV/AIDS időszakában.
↑A népesség jelentősen megváltozott a járvány időszakában.
↑ abcAcuna-Soto (2002. április 8.). „Megadrought and Megadeath in 16th Century Mexico”. Emerging Infectious Diseases8 (4), 360–362. o. DOI:10.3201/eid0804.010175. PMID11971767.
↑A járványos tífusz nem korlátozódott Oroszországra, több millió állampolgár halt meg Lengyelországban és Romániában. Pontos adatok hiányában azonban csak az orosz járvány szerepel benne.
↑Population of Russia. www.tacitus.nu. [2021. október 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. március 1.)
↑Suzuki (2011). „Smallpox and the epidemiological heritage of modern Japan: Towards a total history”. Medical History55 (3), 313–318. o. DOI:10.1017/S0025727300005329. PMID21792253.
↑ abcNincs pontos adat a helyi népességről a járvány idején.
Ez a szócikk részben vagy egészben az Epidemic című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.