PROFILPELAJAR.COM

Bolhák
	Egy bolha pásztázó elektronmikroszkóp alatt
Rendszertani besorolás
Ország:	Állatok (Animalia);
Törzs:	Ízeltlábúak (Arthropoda);
Osztály:	Rovarok (Insecta);
Alosztály:	Szárnyas rovarok (Pterygota);
Alosztályág:	Újszárnyúak (Neoptera);
Öregrend:	Fejlett szárnyas rovarok (Endopterygota);
Rend:	Bolhák (Siphonaptera); Latreille, 1825
Alrendágak
	Ceratophyllomorpha; Hystrichopsyllomorpha; Pulicomorpha; Pygiopsyllomorpha;
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Bolhák témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Bolhák témájú kategóriát.

A bolhák (Siphonaptera) a rovarok (Insecta) osztályába tartozó rend.

Madarakon és emlősökön élősködő rovarok. A világon mintegy 2000 faj ismert, ebből a Magyarországon 1992-ig^[1] 82 fajt írtak le.

Testfelépítésük

A bolhák 1–4 mm nagyságú sötétbarna, szárnyatlan rovarok. Testük oldalról lapított, fejük kicsi, szájszerveik szúrásra és vérszívásra módosultak. Szívókájukat a felső állkapocs és a felső ajak alkotja, az alsó állkapocs (maxilla) pedig késszerű és a bőr átvágására szolgál. A hátsó pár lábuk erőteljes ugróláb, a testmérethez képest hatalmas ugrásokat tesz lehetővé.

Lárváik lábatlanok, rágó szájszerveik vannak, a legyek nyűveire emlékeztetnek, de testük sörtézett.

Táplálkozásuk

A kifejlett állatok vérrel táplálkoznak.

A lárvák nem szívnak vért, hanem a gazdaállat fészkében, odújában élnek és szerves törmelékkel táplálkoznak. Több fajnál is ismert, hogy a szaporodási időszakban a kifejlett bolhák rendkívüli vérmennyiséget szívnak, és emésztetlen, alvadt vért ürítenek, a lárvák ezt fogyasztják.

A bolhafajok egy része csak vérszíváskor keresi fel a gazdaállatot, és gyakran annak fészkében, odújában élnek.

Egyedfejlődésük

A nőstények elsősorban a gazdaállat fészkében, odújában (olykor lakásban, a padló repedéseibe, porba vagy szemétbe) rakják le petéiket. A gazdaállatok testére rakott peték is rövid időn belül ide hullanak. A peték tojás alakúak, szürkésfehérek, kb. 0,5 mm nagyságúak. A lárvák 2-12 nap múlva kelnek ki, 9-15 nap alatt, két vedlés után kokont szőnek maguk köré és bábozódnak. A bábállapot mintegy 4-14 napig, de olykor akár több hónapig is tarthat. Három-négy évig is életben maradhatnak, jól bírják az éhezést, bár ha tehetik, naponta szívnak vért.

Rendszerezésük

A rendbe az alábbi alrendágak, öregcsaládok és családok tartoznak

Ceratophyllomorpha

A Ceratophyllomorpha alrendágba az alábbi öregcsalád és családok tartoznak:

Ceratophylloidea- 4 család
- Ceratophyllidae – bolhák, főként az Amphipsyllidae rágcsálókhoz társulva
- Leptopsyllidae – patkány és egér bolhák
- Ischnopsyllidae – denevér bolhák
- Xiphiopsyllidae

Hystrichopsyllomorpha

A Hystrichopsyllomorpha alrendágba az alábbi öregcsaládok és családok tartoznak:

Hystrichopsylloidea – 2 család
- Hystrichopsyllidae
- Chimaeropsyllidae

Macropsylloidea – 1 család
- Macropsyllidae

Stephanocircidoidea – 2 család
- Stephanocircidae

Pygiopsyllomorpha

A Pygiopsyllomorpha alrendágba az alábbi öregcsalád és családok tartoznak:

Pygiopsylloidea – 2 család
- Pygiopsyllidae
- Stivaliidae

Pulicomorpha

A Pulicomorpha alrendágba az alábbi öregcsalád és családok tartoznak:

Pulicoidea – 2 család
- Pulicidae
- Tungidae

Malacopsylloidea – 2 család
- Malacopsyllidae
- Rhopalopsyllidae

Vermipsylloidea – 1 család
- Vermipsyllidae

Coptopsylloidea – 1 család
- Coptopsyllidae

Ancistropsylloidea – 1 család
- Ancistropsyllidae

Emberbolha *(Pulex irritans),* Robert Hooke korabeli rajza

Jelentős fajok

Az emberbolha (Pulex irritans) vöröses vagy sötétbarna, csaknem fekete színű és 0,2–0,4 cm hosszú. Fejének oldaláról hiányzik a többi bolhára jellemző, kemény kitines fogakból álló „fésű”, szeme aránylag nagy, lábai pedig erősen sörtézettek. Bábja tojás alakú, kezdetben fehér, majd sötét színű. Sertésen és emberen egyaránt élősködik.

A kutyabolha (Ctenocephalides canis) és a macskabolha (Ctenocephalides felis) fejének és előtorának oldalán tüskévé módosult sörtékből álló „fésű” segíti a szőrzetben való mozgást. Életmódjuk hasonló az előbbihez. Az utóbbi faj hazánkban gyakrabban fordul elő embereken, mint az emberbolha.

Terjesztett betegségek

A keleti patkánybolha (Xenopsylla cheopis) a bubópestis terjesztésével olykor az emberi történelmet is befolyásolta. A pestis ma is jelentős veszély például Közép-Ázsiában.

A kutyabolha és a macskabolha az emberen is képes vért szívni, és ezáltal különböző fertőző betegségeket terjesztenek. Nyáluk allergiás reakciót válthat ki. A kutya- és a macskabolha köztesgazdája egyes galandférgeknek, melyek az embert is veszélyeztethetik. Terjeszti továbbá a „macskakarmolásos betegség” kórokozóját.

Jegyzetek

↑ Michael Chinery, Gordon Riley: Ízeltlábúak. Gondolat Kiadó, Fürkész könyvek. Budapest, 1991. ISSN 0237-4935 ISBN 963-282-451-2

Irodalom

Kohaut R 1903. Magyarország bolhái (Állattani Közl. II., 25-46. lap, III tábla)
Papp L 1996. Zootaxonómia – egységes jegyzet. Állatorvostudományi Egyetem, Budapest.
Rothschild NC 1898. Contribution to the knowledge of Siphonoptera (Novit. Zoolog., V.)
Rózsa L 2005. Élősködés: az állati és emberi fejlődés motorja. Medicina, Budapest. p. 318.