PROFILPELAJAR.COM

Hosszúszárnyú gömbölyűfejű-delfin
	Kémlelődő példány
	A faj emberhez viszonyított mérete
	Természetvédelmi státusz
	Nem fenyegetett;
Rendszertani besorolás
Ország:	Állatok (Animalia);
Törzs:	Gerinchúrosok (Chordata);
Altörzs:	Gerincesek (Vertebrata);
Főosztály:	Négylábúak (Tetrapoda);
Osztály:	Emlősök (Mammalia);
Alosztály:	Elevenszülő emlősök (Theria);
Csoport:	Eutheria;
Alosztályág:	Méhlepényesek (Placentalia);
Öregrend:	Laurasiatheria;
Csoport:	Scrotifera;
Csoport:	Ferungulata;
Csoport:	Patások (Ungulata);
Rend:	Párosujjú patások (Artiodactyla);
Csoport:	Cetancodontamorpha;
Alrend:	Whippomorpha;
Csoport:	Cetaceomorpha;
Alrendág:	Cetek (Cetacea);
Részalrend:	Fogascetek (Odontoceti);
Csoport:	Delphinida;
Öregcsalád:	Delphinoidea;
Család:	Delfinfélék (Delphinidae);
Alcsalád:	Globicephalinae;
Nem:	Globicephala; Lesson, 1828
Faj:	G. melas;
Tudományos név
	Globicephala melas; (Traill, 1809)
Szinonimák
	Globicephala melaena; Globicephala intermedius (Harlan, 1827);
Elterjedés
	Elterjedési területe
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Hosszúszárnyú gömbölyűfejű-delfin témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Hosszúszárnyú gömbölyűfejű-delfin témájú médiaállományokat és Hosszúszárnyú gömbölyűfejű-delfin témájú kategóriát.

A hosszúszárnyú gömbölyűfejű-delfin (Globicephala melas) az emlősök (Mammalia) osztályának párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe, ezen belül a delfinfélék (Delphinidae) családjába tartozó faj.

Előfordulása

Az északi alfaj Kanada és Skandinávia között fekvő tengerekben él, egészen a Földközi-tengerig, a déli alfaj a déli óceánok hűvösebb vizeinek lakója

Alfajai

északi hosszúszárnyú gömbölyűfejű-delfin (Globicephala melas edwardii) (A. Smith, 1834)
déli hosszúszárnyú gömbölyűfejű-delfin (Globicephala melas melas) (Traill, 1809)
Az IUCN megemlít egy harmadik, megnevezetlen alfajt is. A forrás szerint ez az alfaj Japán vizeiben élt, de i. sz. a 8. század – 12. század között kihalt.

Megjelenése

A hím testhossza legfeljebb 5-8 méter, a nőstényé 4-6 méter. A hím testtömege 3500 kilogramm, a nőstényé 1800 kilogramm. A cet fénylő, fekete bőrén egyetlen fehér csík húzódik hosszában a hasán. A rövid, sarló alakú hátúszó a tövénél kiszélesedik. A cet visszhangos bemérőrendszere a dinnye formájú, duzzadt homlok mögött helyezkedik el. Az állat ennek segítségével, saját visszaverődő hangja alapján határozza meg a zsákmány helyét. Az orrlyuk az egyetlen nyílás, amelyen át a cet lélegzik, amikor lemerülés után visszatér a víz felszínére. A kilehelt felhő főként vízpárából és a légcső körül elhelyezkedő mirigyek olajcseppjeiből áll. Mindkét hosszú, sarló alakú mellső úszó csúcsban végződik. Farokúszója mélyen villás, kétoldalt sarlószerűen elkeskenyedik. Minden állkapocsfélben elöl 8-13, többnyire 10 fog ül.

Életmódja

Az állat társas lény; körülbelül 20 fős iskolákban vonul nyáron északra, télen pedig délebbre, a melegebb vizek felé. Tápláléka tintahalak és halak. A kifejlett állatnak naponta 35-45 kilogramm táplálékra van szüksége. Az állatok nagyon aktívak és sokszor csapkodják a víz felszínét a farkukkal vagy ki-ki emelkednek a vízből „kémlelődni”. Legfeljebb 50 évig élhet.

Szaporodása

A hím 11-12 éves korban, a nőstény körülbelül 6 évesen éri el az ivarérettséget. A párzási időszak egész évben tart. A vemhesség 11-16 hónapig tart, ennek végén 1 borjú születik. A borjú a víz alatt, farkával előre jön a világra. Anyja az ellést követően azonnal feltuszkolja a víz felszínére, hogy lélegzetet vegyen. Az újszülött borjak súlya 100 kilogramm. A cet tejének zsírtartalma 40-50%-os. A borjú 15-20 hónapon át szopik.