PROFILPELAJAR.COM

	Horvát bán; Hrvatski ban
	Utolsó; Antun Mihalović; 1917. június 29. – 1919. január 20.
	Adatok
Első	Pribina (945–49)
Utolsó	Antun Mihalović (1917–1919)
Kinevezi	Magyar király; (1102–)
Regnálás kezdete	945
Regnálás vége	1919. január 20.
	A Wikimédia Commons tartalmaz Horvát bán; Hrvatski ban témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség

A horvát bán (horvátul Hrvatski ban) volt Horvátország széles jogkörrel rendelkező vezetője, aki a királyt helyettesítette. A horvát állam legkorábbi időszakaitól kezdve egyes tartományokat a bánok uraltak. A 18. században végül a horvát bánok lettek a legfőbb kormánytisztviselők Horvátországban.

A bán állt a kormány élén. A tisztség egészen a 20. század első feléig fennmaradt, amikor is hivatalosan a parlamenti miniszterelnöki funkció váltotta fel.

Története

Könyves Kálmán magyar uralkodót 1102-ben Horvátország és Dalmácia királyává koronázták Biogradban. Ezt követően 1105-ben egy hadjárat során elfoglalta Zárát, Trogirt, Splitet, valamint a Közép- és Észak-Dalmáciához tartozó főbb szigeteket. Az avar eredetű, Horvátországban is ismert báni különkormányzat intézményének az átültetése is Kálmán királyhoz köthető. A bánok feladata a tartomány: Szlavónia, Dalmácia és Horvátország kormányzata volt, amely elsősorban az igazságszolgáltatást, pénzügyigazgatást, a bíráskodást és a hadügyeket jelentette. A bánokat az 1210-es évekig elsősorban latin banus elnevezéssel illették, azután megjelent a banus Sclavonie (Szlavónia bánja) kifejezés. Az 1220-as évektől kezdve egy újabb elnevezés, a banus totius Sclavonie (egész Szlavónia bánja) vált kizárólagossá. Az 1160-as évekig a bánok hatalma Horvátországra és Szlavóniára terjedt ki, majd azután, hogy III. Béla visszafoglalta Dalmáciát a Bizánci Birodalomtól, Dalmácia kormányzása is a bán hatáskörébe került. Ettől az időszaktól kezdve ad hoc jelleggel a szlavón bánok helyetteseket neveztek ki maguk helyett, akiket tengermelléki bánoknak neveztek, és Horvátország illetve Dalmácia kormányzata tartozott hozzájuk. A 13. század közepétől kezdve Szlavóniában is megjelent a bánnak egy helyettese, a vicebán. Volt arra is példa a 13. század végén, hogy Horvátország és Dalmácia kormányzata teljesen elvált Szlavóniától, ekkor saját horvát bán irányította ezt a két területet.^[1]^[2]

Bánok listája

Horvát Királyságban (945–1075)

Főcikk: Horvát Királyság

Mirosláv és II. Krešimir királyok alatt:

945–49 körül: Pribina

Stjepan Držislav király alatt:

970–1000 körül: Godemir

Szvetoszláv király alatt:

1000–09 körül: Gvarda

II. Krešimir király alatt:

1009–35 körül: Božeteh

I. István király alatt:

1035–58 körül: Stjepan Praska

IV. Krešimir király alatt:

1058–73 körül: Gojčo

1073–75 körül: Dmitar Zvonimir

Dmitar Zvonimir és II. István királyok alatt:

1075–91 körül: Petar Snačić

Magyar Királyságban (1102–1526)

Főcikkek: Horvát bánság, Dalmácia, Szlavón bánság

Az Árpád-korban (1102–1301)

Főcikk: Árpád-kor

Kálmán király alatt:

1102–05: Ugra

1105: Sergius

II. István király alatt:

1116–17: Kledin

1116–31: Elek

II. Géza király alatt:

1146–58: Beloš

1158 körül: Apa

III. István király alatt:

1163: Beloš

1164–71: Ampud

III. Béla király alatt:

1180 körül: Subanus (hivatalviseléséről csak egy hamis oklevél tanúskodik)

1181–84: Dénes

1193–94: Bár–Kalán nembeli Kalán

1195 körül: Miskolc nembeli Domonkos

Imre király alatt:

1197–1205: András herceg

1198 körül: András (a herceg által kinevezve)

1199 körül: Miklós (a király által kinevezve)

1200 körül: Benedek (a király által kinevezve)

1200 körül: Miklós (a király által kinevezve)

1202: Hontpázmány nembeli Márton (a herceg által kinevezve)

1204: Bogátradvány nembeli Ipoch (a herceg által kinevezve)

III. László király alatt:

1205–06: Gutkeled nembeli Merkur

II. András király alatt:

1206–07: Ják nembeli Csépán

1208–09: Bár–Kalán nembeli Bánk

1209–11: Merániai Berthold

1212: Kacsics nembeli Mihály

1213: Hontpázmány nembeli Márton

1213: Kán nembeli Gyula

1213–14: Kacsics nembeli Mihály

1214: Atyusz nembeli Atyusz

1215: János

1216: Pontius de Cruce

1217–18: Bár–Kalán nembeli Bánk

1219: Kán nembeli Gyula

1220–22: Atyusz nembeli Atyusz

1222–24: Atyusz nembeli Salamon

1224: Ják nembeli Márton

1225: Aladár

1226: Valeginus és Salamon

IV. Béla király alatt:

1229–35: Kán nembeli Gyula

1237–39: Gutkeled nembeli Apaj

1240: Gutkeled nembeli Miklós

1241–44: Türje nembeli Dénes

1245–47: Kán nembeli László

1247–48: Rosztyiszlav Mihajlovics

1248–59: Gutkeled nembeli István

1261–67: Rátót nembeli Roland (Rátót I. Loránd)

1267–70: Héder nembeli Henrik

V. István király alatt:

1270–72: Gutkeled nembeli Joakim

IV. László király alatt:

1272: Mojs

1272: Gutkeled nembeli Joakim

1272–73: Csák nembeli Máté

1274: Péc nembeli Dénes

1275: Gutkeled nembeli Miklós és Héder nembeli Iván

1275–76: Hontpázmány nembeli Tamás

1276–77: Gutkeled nembeli Joakim

1278–79: Gutkeled nembeli Miklós

1279–80: Tétény nembeli Péter

1280: István

1280–81: Héder nembeli Miklós

1283: Tétény nembeli Péter

1284–85: Héder nembeli János

1286: Gutkeled nembeli István

1287: Héder nembeli Miklós

1290: Babonić Radoszló

III. András király alatt:

1290: Héder nembeli János

1290–91: Héder nembeli Henrik

1292: Babonić Radoszló

1293: Héder nembeli Henrik

1294: Babonić Radoszló

1298: Borsa nembeli Kopasz

1299: Babonić István

1300: Rátót László

Tengermelléki (vice)bánok

1182 körül: Mór tengermelléki bán

1188 körül: Damianus tengermelléki bán és zárai comes

1189 körül: Makariás tengermelléki vicebán

1225 körül: Voinc tengermelléki bán

1243 körül: István tengermelléki bán

1259 körül: Sándor tengermelléki bán és szlavón vicebán

1259 körül: Butheco tengermelléki bán

1273 körül: Mór tengermelléki bán

1273–1312: Pál tengermelléki vicebán

A vegyesházi királyok korában (1301–1526)

Főcikk: A vegyesházi királyok kora

I. Károly király alatt:

1301–09: Kőszegi Henrik

1310–16: Babonić István

1316–22: Šubić II. Mladen

1322–23: Babonić I. János

1323–25: Felsőlendvai Miklós^[3]

1325–43: Ákos Mikcs

I. Lajos király alatt:

1343–46: Lendvai Miklós

1346–49: Szécsi Miklós

1349–50: Ugali Pál

1350–54: István, Szlavónia hercege

1350–1354: Lackfi István

1354–1356: Lendvai Miklós

1358–66: Szécsi Miklós

1366-67: Szécsényi Kónya

1368–71: Czudar Péter

1371–72: Lackfi István

1372–76: Durazzói Károly

1376–80: Szécsi Miklós

1380–83: Bebek Imre

Mária királynő alatt:

1384–85: Szentgyörgyi Tamás

1385. március–október: Kaplai János^[4]

1385–86: Garai Miklós

Mária és Zsigmond király alatt:

1387–89: Losonczi István

1389–92: Bebek Detre

1392–94: Horváti János

1394: Frangepán János

1394–97: Bebek Detre

Zsigmond király alatt:

1397–1402: Garai Miklós

1406–08: Cillei Hermann

1412–15: Csupor Pál

1415–19: Lack Dávid

1419–21: Marcali Dénes

1423–35: Cillei Hermann

1436–45: Tallóci Matkó

V. László király alatt:

1445–53: Cillei Frigyes és Cillei Ulrik

1453: Hunyadi László

1454–56: Cillei Ulrik

I. Mátyás király alatt:

1457: Marcali János

1457–63: Újlaki Miklós

1464–65: Szapolyai Imre

1466–69: Thúz János

1469–70: Csezmiczei János

1470–72: Horvát Damján

1472–73: Magyar Balázs

1473–76: Ernuszt János

1476–82: Egervári László

1482–83: Magyar Balázs

1483–89: Geréb Mátyás

1489–93: Egervári László

II. Ulászló király alatt:

1493: Derencsényi Imre és Both János

1493–95: Kanizsai László

1495–98: Corvin János

1498–99: Kanizsai György

1499–1504: Corvin János

1504–05: Balassa Ferenc

1505–07: Both András

1506–07: Marko Mišljenović

1508–09: Kanizsai György és Ernuszt II. János

1510–11: Both András

1511–13: Perényi Imre

1513–20: Beriszló Péter

II. Lajos király alatt:

1520–24: Ivan Karlović

1524–25: Ivan Tahi

1525–26: Batthyány Ferenc

Habsburg Birodalomban (1527–1868)

A Horvát (1527–1868) és a Szlavón Királyság (1699–1868) területe ugyan a Magyar Királyság része maradt, de a Habsburg Birodalomba (1804-től az Osztrák Császárságba) tagolódott, különösen az utolsó időszakban közvetlen császári, osztrák irányítás alatt állt. A terület élén továbbra is a bán állt.

I. Ferdinánd császár és király alatt:

1526–27: Frangepán Kristóf

1527–31: Batthyány Ferenc

1531–34: Erdődi Simon

1535–36: Gerendi Miklós (báni helytartóként)

1537–42: Nádasdy Tamás és Keglevich Péter

1544–56: Zrínyi Miklós

1556–67: Erdődy Péter

Miksa császár és király alatt:

1567–72: Frangepán Ferenc

1567–78: Draskovich György

1574–77: Alapy Gáspár (báni helytartóként)

Rudolf császár és király alatt:

1578–83: Ungnad Kristóf

1583–95: Erdődy Tamás

1595–1606: Draskovics János

1595–96: Gašpar Stankovački (báni helytartóként)

II. Mátyás császár és király alatt:

1608–15: Erdődy Tamás

1615–16: Thúróczy Benedek

1616–22: Frangepán Miklós

II. Ferdinánd császár és király alatt:

1622–26: Zrínyi György

1627–39: Erdődy Zsigmond

III. Ferdinánd császár és király alatt:

1640–46: Draskovics János

1647–64: Zrínyi Miklós

I. Lipót császár és király alatt:

1665–70: Zrínyi Péter

1670–93: Erdődy Miklós (báni helytartóként)

1690–93: Erdődy Miklós

1693–1703: Batthyány Ádám

I. Lipóttól, I. Józsefen át, III. Károlyig:

1704–31: Pálffy János

1709–10: Esterházy Imre (báni helytartóként)

III. Károly császár és király alatt:

1731–33: Draskovich János

1733–41: Esterházy József

Mária Terézia uralkodónő alatt:

1741–42: Branyugh György (báni helytartóként)

1742–56: Batthyány Károly József

1753–56: Batthyány Ádám Vencel (báni helytartóként)

1756–83: Nádasdy Ferenc

II. József császár és király alatt:

1783–85: Esterházy Ferenc

1785–90: Balassa Ferenc

II. Lipóttól I. Ferencen át:

1790–1806: Erdődy János

I. Ferenc császár és király alatt:

1806–31: Gyulay Ignác

1832–40: Vlassich Ferenc

V. Ferdinánd császár és király alatt:

1842–46: Haller Ferenc

1845–48: Haulik György (báni helytartóként)

I. Ferenc József császár és király alatt:

1848–59: Josip Jelačić

1859–60: Johann Baptist Coronini-Cronberg

1860–67: Josip Šokčević

Horvát–Szlavónországban az Osztrák - Magyar Monarchia részeként (1868–1919)

Főcikk: Horvát–Szlavón Királyság

Miután 1867-ben, a kiegyezés következtében megalakult az Osztrák–Magyar Monarchia, 1868-ban a magyar–horvát kiegyezés rendezte a Magyar Királyság, valamint a Horvát és a Szlavón Királyság viszonyát, így létrejött a Horvát–Szlavón Királyság, mint Magyarország társországa.

Horvát–Szlavónország érdekeit a közös kormányban egy horvát–dalmát–szlavón tárca nélküli miniszter képviselte. Az országrész élén továbbra is a bán állt, akit ekkora már horvát–szlavón–dalmát bánnak hívtak.

I. Ferenc József császár és király alatt:

1868–70: Rauch Levin

1871–72: Bedekovich Kálmán

1868–73: Vakanovics Antal (báni helytartóként)

1873–80: Ivan Mažuranić

1880–83: Pejácsevich László

1883: Hermann Ramberg (királyi biztosként)

1883–1903: Khuen-Héderváry Károly

1903–07: Pejácsevich Tivadar

1907–08: Aleksandar Rakodczaj

1908–10: Rauch Pál

1910–12: Nikola Tomašić

1912–13: Slavko Cuvaj

1913–17: Skerlecz Iván

IV. Károly császár és király alatt:

1917–19: Antun Mihalović (a zágrábi Nemzeti Tanács kinevezettje)

Kapcsolódó szócikkek

Jegyzetek

↑ A szlavón bánok listájának összeállításakor felhasznált forrás Zsoldos Attila akadémikus Árpád-házi világi és egyházi méltóságok névsorát tartalmazó munkája. Zsoldos, Attila. Magyarország világi archontológiája 1000-1301. Budapest: Magyar Tudományos Akadémia, 41-48.. o. (2011). ISBN 978 963 9627383
↑ Markó, László. A magyar állam főméltóságai. Magyar Könyvklub, 226. o. (2000). ISBN 963-14-0582-6
↑ „Kristó Gyula: I. Károly király harcai a tartományurak ellen (1310-1323) = SZÁZADOK 2003, 137(2) pp. 297-347.”.
↑ Új magyar életrajzi lexikon II. (D–Gy). Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub. 2001. 725. o. ISBN 963-547-414-8

Külső hivatkozások

Bán. In A Pallas nagy lexikona. Szerk. Bokor József. Budapest: Arcanum – FolioNET. 1998. ISBN 963 85923 2 X

Klaus-Jürgen Matz: Ki mikor uralkodott, kormányzott (Magyar Könyvklub, 2003) ISBN 9635478496
A horvát-szlavón-dalmát bán cikke a Katolikus lexikonban