Hajnalmadár
A hajnalmadár (Tichodroma muraria) a verébalakúak (Passeriformes) rendjébe, ezen belül a Tichodromadidae családjába tartozó Tichodroma nem egyetlen faja.[1][2] RendszerezéseA fajt Carl von Linné svéd természettudós írta le 1766-ban, a Certhia nembe Certhia muraria néven.[3] Alfajai
ElőfordulásaDél-Európa magas sziklás hegységeiben, a Kárpátokban, Kis-Ázsiában, a Kaukázusban a Himaláján, Kína nyugati részén és Mongóliában fészkel. Természetes élőhelyei a sziklás környezet. Állandó, nem vonuló faj.[4] A Kárpát-medencébenMagyarországon októbertől áprilisig rendszeres vendég, többnyire egyesével.[5] A legtöbbször a Bükk-hegységben észlelték. Sík vidékeken a legtöbbször kőbányákban, természetes sziklafalakon, várromokon és nagyobb épületeken, templomokon látni, így rendszeresen látogatja a Pannonhalmi Bencés Főapátságot és az esztergomi bazilikát. MegjelenéseTesthossza 16–18 centiméter, szárnyának fesztávolsága 27–32 centiméter, testtömege pedig 15–20 gramm.[5] Nevét azért kapta, mert válltollai, szárnyfedői és az elsőrendű evezőtollai nagyrészt hajnalpír színűek. Begye és torka a költés idején fekete, télen fehér. Nép nevei — sziklamászó, sziklakúszó — arra utalnak, hogy erős, kapaszkodásra való lábát mesterien használja a meredek sziklafalakon. Csőre hegyes, vékony, lefelé ível.
ÉletmódjaHegyvidéki madár; rendesen a tengerszint felett legalább ezer méterrel költ. A Himalájában 3600-5100 méterig felhatol, majd ősszel lejjebb költözik. Rovarokkal, csigákkal, pókokkal táplálkozik.[5] Magyarországon telelve a sziklarepedésekből szedegeti ki az apró pókokat, rovarokat, hangyákat, bagolylepkéket, ászkákat, amelyek ezekben az apó zugokban keresnek téli menedéket. Szaporodása Évente egyszer költ. Fészkét fűszálakból, juhgyapjúból, vékony gyökerekből és mohából rakja függőleges sziklafalak repedéseibe, kőfalak üregeibe — olyan helyekre, ahol azt még a rendkívül ügyesen kapaszkodó nyest sem éri el. Ezt a laza szerkezetű fészket szőrrel, tollakkal és finom mohaszálakkal béleli. Egy fészekalja 4-5 fehér alapon rőten pettyezett tojás; ezeken 18-19 napig kotlik. A fiókák 21-23 nap után röpülnek ki. Természetvédelmi helyzeteAz elterjedési területe rendkívül nagy, egyedszáma pedig stabil. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján nem fenyegetett fajként szerepel.[4] Magyarországon védett, természetvédelmi értéke 50 000 forint.[5] Jegyzetek
Források
További információk |
