Olaszország hadba lépésekor, 1915-ben önként jelentkezett frontszolgálatra. Zászlósi(Fähnrich) rangban a cs. és kir. „II. Vilmos” huszárezredhez osztották be. Az olasz fronton Svetozar Borojević tábornagy, majd Arz Artúr vezérezredes mellett szolgált, majd saját ezredének a 7. huszároknak kötelékében több csatában részt vett. Több kitüntetést is szerzett, az 1918. június 15−23. között bekövetkezett montellói vereség után tiszti vitézségi érmet kapott, érdemeiért főhadnaggyá léptették elő és lovassági századparancsnoki (Rittmeister) beosztást kapott.
A világháború után, a Monarchia széthullását követően visszatért Magyarországra.[5]1919-ben, a Tanácskormány rendeletére letartóztatták. A gyűjtőfogházba került, osztályellenségnek minősítették és halálra ítélték. A brit királyi család diplomáciai közbenjárására 1919 júliusában szabadon bocsátották. Folytatta jogi tanulmányait a Budapesti Tudományegyetemen, 1923-ban jogi doktorátust szerzett.[5]
Az 1919-es ausztriai Habsburg-törvény miatt nem utazhatott Ausztriába, és főhercegi címét sem használhatta. Németországban nemesi címeinek használatát nem korlátozták. Magyarországon érvényben maradt magyar királyi hercegi címe.
Házassága, gyermekei
József Ferenc és felesége, Anna Mónika szász királyi hercegnő
Habsburg Margit (Margarethe von Österreich, 1925–1979), aki 1944 augusztusában feleségül ment Alexander Cech herceghez (1914–2008), Jószef Cech altábornagy (1855-1938) és Donna Amalia Erba Odescalchi hercegnő (1889-1969) fiához. (Vejét, az ifjabb Cech-t saját anyai nagyapja, Hugo Erba Odescalchi herceg (1842-1919) adoptálta, és jogot adott neki saját hercegi családnevének, az Odescalchinak viselésére. Az osztrák főhercegnővel kötött házasságot megelőzően Cech-nek III. Viktor Emánuel olasz király a Monteleone hercege és Mondonico márkija címeket adományozta.)
Habsburg Ilona (Ilona von Österreich, 1927–2011), aki 1946. április 30-án Georg Alexander zu Mecklenburg német herceghez (1921–1996) ment feleségül
Habsburg Anna Terézia (Anna-Theresia von Österreich, 1928–1984)
Habsburg József Árpád (Josef Árpád von Österreich, 1933–2017), aki 1956. szeptember 12-én Maria Aloisia von Löwenstein-Wertheim-Rosenberg hercegnőt (1935–2018) vette feleségül.
Habsburg István Dominik (1934–2011), aki Maria Anderlt vette feleségül
Habsburg Mária Kinga (*1938), akinek első férje Kiss Ernő, második (1988-ban) Joachim Krist volt.
Habsburg Géza(wd) (Géza von Österreich, *1940), műgyűjtő, ékszerész és műkereskedő, akinek első felesége Monika Decker, a második Elizabeth Jane Kunstadter volt.
Habsburg Mihály (Michael Koloman von Österreich, *1942), aki Christiana von Löwenstein-Wertheim-Rosenberg hercegnőt (*1940), Karl von Löwenstein-Wertheim-Rosenberg herceg (1904–1990) leányát vette feleségül.
Élete Magyarországon
1927–1930 között elvégezte a budapesti közgazdaságtudományi egyetemet, 1930. június 16-án közgazdaságtanból szerzett doktori oklevelet.
1927–1945 között a kétkamarássá alakított magyar országgyűlés felsőházának tagja lett, születése jogán. Széleskörűen művelt ember volt, alapvetően humán érdeklődésű, művészeteket és irodalmat kedvelő elme, tehetséges festő és irodalmi művek szerzője. Számos társadalmi és kulturális szervezet vezetője vagy vezetőségi tagja lett. A Szent Sír Lovagrend tagja és a rend magyarországi helytartója volt. Alapítója és elnöke volt a Palatinus Magyar Tudományos Kutató Társaságnak, elnöke a Budapest Fürdőváros Egyesületnek, a Budapesti Önkéntes Mentő Egyesületnek, az Erdélyi Fürdő Szövetségnek, az Országos Magyar Iparművészeti Társulatnak és a Magyar Feltalálók Szövetségének.[5] Fővédnöke volt a turanizmust hirdető Magyar Turáni Társaságnak is.
1927-től a Magyar Petőfi Társaság tiszteletbeli tagjává választották. Ez az 1876-ban alapított irodalmi társaság a magyar nyelv művelését, a magyar nyelvű irodalom támogatását és Petőfi Sándor emlékének ápolását tűzte ki céljául, első elnöke Jókai Mór volt. A társaság 1944-ig működött.[5] József Ferenc több verseskötetet publikált, 1935-ben írt Kolombus című színpadi misztérium-drámáját több magyar város (Budapest, Baja, Miskolc, Pécs és Szeged) színpadain játszották, operaváltozatát bemutatták az Egyesült Államokban. Felesége, Anna Mónika hercegnő a budapesti előkelő társasági élet ismert és népszerű alakja volt.[7]
Emigrációban
1944-ben családjával együtt elköltözött Magyarországról. Regensburgban éltek, rokonaik, a Thurn und Taxis hercegi család vendégszeretetét élvezték. A második világháború után nem tértek vissza Magyarországra. 1947 márciusában Rajk László kommunista belügyminiszter kérte (mások mellett) József Ferenc kiadatását a Szövetséges Ellenőrző Bizottságtól, hogy háborús bűncselekmény vádjával magyar bíróság elé állíthassák. A követelést a szövetséges hatalmak elutasították. 1948-ban a család Portugáliába költözött és Portóban telepedett le.
Halála
József Ferenc és családjának síremléke a Budavári Palota Nádori kriptájában
Özvegye, Anna Mónika szász hercegnő 15 évvel később Svájcban feleségül ment Reginald Kazanjianhoz (1905–1990).[8] A polgári szertartást 1972. július 28-án Genfben, az egyházi esküvőt ugyanazon év szeptember 9-én Veyrier-ben tartották. Anna Mónika 1976. február 8-án halt meg Münchenben, 72 éves korában.
1992-ben a Habsburg-család Feldafingben nyugvó tagjaival együtt József Ferenc hamvait is hazahozták, és a Budavári Palota alatt lévő, rendbe hozott Nádori kriptában újratemették.
Halálakor, 1957-ben a Vitézi rend főkapitánya József Ferenc apja, József Ágost volt. Az ő 1962-es elhunytakor a rend főkapitányi tisztségét kisbarnaki Farkas Ferenc, majd tőle 1977-ben József Ferenc legidősebb fia, József Árpád vette át és töltötte be haláláig, 2017-ig.
Ez a szócikk részben vagy egészben a Josef Franz von Österreich című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
_02.jpg)
