Vilmos osztrák herceg

Vilmos
Vilmos pecsétje
Vilmos pecsétje

Osztrák herceg
Uralkodási ideje
1386 1406
ElődjeIII. Lipót
UtódjaIV. Lipót, II. Ernő
Életrajzi adatok
UralkodóházHabsburg-ház
Született1370
Bécs
Elhunyt1406. július 15. (36 évesen)
Bécs
NyughelyeSzent István-székesegyház
ÉdesapjaIII. Lipót
ÉdesanyjaVisconti Viridis
Testvére(i)
Házastársa1. I. Hedvig lengyel királynő (1374–1399)
2. Anjou–Durazzói Johanna (1414-től II. Johanna néven nápolyi királynő (1373–1435)
Gyermekeinem születtek
A Wikimédia Commons tartalmaz Vilmos témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Becsvágyó Vilmos (Bécs, 1370 körül – Bécs, 1406. július 15.) osztrák uralkodó herceg, Belső-Ausztria (Karintia, Krajna és Stájerország) hercege. 1403-ban korábbi sógorával, Luxemburgi Zsigmonddal szemben trónkövetelőként lépett fel Magyarországon.

Élete

III. Lipót osztrák herceg és Visconti Viridis milánói hercegnő legidősebb fiaként született 1370 körül.

Hedviggel, Nagy Lajos magyar király lányával jegyezték el, ám Hedviget 1384-ben lengyel királynővé koronázták, a lengyel főurak pedig nem akarták ezt a házasságot, így elérték az eljegyzés felbontását és Hedviget hozzáadták Jagelló Ulászló litván nagyfejedelemhez. Hedvig haláláig Vilmos a királynő törvényes férjének tekintette magát Jagelló Ulászlóval szemben, és csak Hedvig halála után vette feleségül a szintén Anjou-házi Johannát (13731435), II. Károly nápolyi és magyar király lányát, a későbbi nápolyi királynőt, aki Hedvig és Nagy Lajos közeli rokona volt. A házasságukból nem származott gyermek.

1404-ben unokatestvére, IV. Albert halála után Vilmos megpróbálta egyesíteni egész Ausztriát, a trónörökös V. Albert kiskorúsága alatt, de terve nem vált valóra.

Vilmost a bécsi Szent István-dóm hercegi kriptájába temették el.

Jegyzetek

Források

E. Kovács Péter: A Habsburg hercegek szentföldi utazásai. Történelmi szemle, LXI. évf. 1. sz. (2019) 17–38. o. Hozzáférés: 2021. június 4.

További információk

Előző uralkodó:
III. Lipót
Ausztria hercege
13861406
Belső-Ausztriában
Következő uralkodó:
II. (Vas) Ernő, IV. Frigyes