A vármegye nyugati szélén fekszik, a Duna bal partján. Két különálló településrészből áll, melyek közül a nagyobb, északi részben helyezkedik el a központja is; a déli rész jobbára lakatlan, ott inkább csak ártéri erdők és mezőgazdasági területek találhatók.
A közvetlenül határos települések: észak-északkelet felől Bátya, kelet felől Miske, délkelet felől Dusnok, délnyugat felől Bogyiszló, északnyugat felől pedig Fadd; határszéle északon pontszerűen érintkezik még Gerjen területével is (mindhárom utóbbi település a Duna túlpartján helyezkedik el). Különálló déli településrésze révén határos még délkelet felől Sükösddel, délnyugat felől pedig Őcsénnyel is.
A környék fontosabb települései közül Dusnok 6,5, Bátya 10, Foktő 15, Kalocsa 17, Hajós 19, Baja 32, Kiskőrös pedig 44 kilométerre fekszik tőle. A Duna túloldalán, Tolna vármegye területén a két legközelebbi város Tolna 34 és Szekszárd 35 kilométer távolságra.
Megközelítése
A vízitúra-útvonalakat leszámítva csak közúton érhető el, az 51-es főútról a 131. kilométere után nyugat felé letérve. Északi határában korábban kompjárat is indult a túlparti Fadd felé, a lejáróhoz vezető út jelenleg is az 51 355-ös útszámozást viseli. Különálló déli településrészét az M9-es autóút szeli át és fajszi területen van a Szent László híd bal parti hídfője is.
Történet
1212-ben Ince pápának a veszprémi püspökséghez intézett levelében, már községként említették. A szekszárdiapátság egyházi nemesei lakták, külön ispánjuk alatt, akinek e helység volt a székhelye. 1433-as emberölési perben szerepelnek fajszi prediálisok.[4]
A török hódoltság alatt nem pusztult el. Az 1715. évi összeírásban a nemes községek között szerepel, de azért 21 jobbágyháztartást is vettek fel az összeírásba. A római katolikus plébánia 1720-ban alakult és ez időtől vezetik az anyakönyveket is. A katolikus templom 1750-ben épült, ezt azonban 1908-ban villámcsapás miatt lebontották, s helyébe újat emeltek. 1848-ig a vallás- és a tanulmányi alap volt a helység földesura, de a kalocsai érsekségnek és a vallásalapnak voltak itt nagyobb birtokai.
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 77,8%-a magyarnak, 1,7% cigánynak, 0,4% horvátnak, 1,1% németnek, 0,2% románnak, 0,2% szerbnek mondta magát (22,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 62,7%, református 3,1%, görögkatolikus 0,3%, felekezeten kívüli 3,1% (28,9% nem nyilatkozott).[13]
2022-ben a lakosság 86,5%-a vallotta magát magyarnak, 2,6% cigánynak, 0,5% szerbnek, 0,5% németnek, 0,3% horvátnak, 0,1-0,1% románnak, ruszinnak és ukránnak, 1,4% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (13,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 46,6% volt római katolikus, 2% református, 0,2% görög katolikus, 0,1% evangélikus, 0,1% ortodox, 1,3% egyéb keresztény, 0,9% egyéb katolikus, 6,1% felekezeten kívüli (42,5% nem válaszolt).[14]
