PROFILPELAJAR.COM

	Bácsborsód
	Latinovits-kúria
; Bácsborsód címere	; Bácsborsód zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Dél-Alföld
Vármegye	Bács-Kiskun
Járás	Bácsalmási
Jogállás	község
Polgármester	Bognár Anita (független)
Irányítószám	6454
Körzethívószám	79
	Népesség
Teljes népesség	1028 fő (2024. jan. 1.)
Népsűrűség	14,38 fő/km²
	Földrajzi adatok
Terület	77,52 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 46° 05′ 39″, k. h. 19° 09′ 32″46.094167°N 19.158889°EKoordináták: é. sz. 46° 05′ 39″, k. h. 19° 09′ 32″46.094167°N 19.158889°E
	Bácsborsód Pozíció Bács-Kiskun vármegye térképén
	Bácsborsód weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Bácsborsód témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség

Bácsborsód (németül Borschod^[3], horvátul: Boršot^[4]) község Bács-Kiskun vármegyében, a Bácsalmási járásban.

Fekvése

Bács-Kiskun vármegyében, a Bácska északi részén, a Bokodi–Kígyós-csatorna jobb partján, Bajától 19 kilométerre délkeletre fekszik. Síkvidéki útifalu.

A szomszédos települések az országhatár magyar oldalán: észak felől Bácsbokod, északkelet felől Bácsalmás, délkelet felől Madaras és Katymár, délnyugat felől Gara, északnyugat felől pedig Vaskút.

Megközelítése

Közúton három irányból közelíthető meg: Bácsbokod vagy Gara érintésével az 5505-ös, Katymár felől pedig az 5508-as úton.

A hazai vasútvonalak közül a települést a Bátaszék–Kiskunhalas-vasútvonal érinti. A vonal a község északi határában halad el, de megállási pontja nincs Bácsborsód területén; a legközelebbi vasúti csatlakozási lehetőséget Bácsbokod-Bácsborsód vasútállomás kínálja, Bácsborsód központjától másfél-két kilométerre északra.

Története

A község területén lelt szarmata és kelta tárgyak nagyon régi, több évezredes településre utalnak. Még a honfoglalás után is áthaladt rajta egy fontos kereskedelmi útvonal.

Fennmaradt okiratban először 1333-ban, Károly Róbert király uralkodása idején említik Borsódszentlőrinc néven.

A „borsod” a „bors” személynévből származik, a nyelvérzék azonban átvonta a „borsó” szócsaládba. A „Bács” előtagot – számos Borsod nevű helységtől megkülönböztetésül – 1897-ben kapta. A török hódoltság alatt népes település volt, amit a kalocsai érsekség 1543. évi dézsmajegyzéke is bizonyít. Az itteniek négyszer annyi adót fizettek, mint a kalocsaiak.

A település első fennmaradt írásos említése idején (1333, Bursous) egyházas hely és a Becsei család birtoka volt.

A török hódoltság alatt magyar lakosságát délszlávok váltották fel (1572).

A 18. század első felében puszta. Új birtokosa, a Latinovics/Latinovits család telepítette be (1781).

A török kiűzése után a falu rövid ideig a határőrvidékhez tartozott.

1697-től Buttler János várkapitány tulajdonába került, aki 1725-ben eladta Hammerschmidt Jánosnak. Tőle még abban az esztendőben megvásárolta a Latinovics-család két tagja, Latinovics Dániel és István.

1781-től nagyarányú telepítések kezdődtek. A földesurak a falut magyarokkal népesítették be. A Latinovicsok az 1848-as szabadságharcban kivétel nélkül a magyar ügy oldalára álltak.

A világosi fegyverletétel után anyagi helyzetük megrendült, de három hajdani épületük még ma is megvan, köztük a kastély, amelyben az Őszi Napfény Szociális Otthon kapott helyet. A falu határában álló, egykor paplakként funkcionáló kúria azonban lassan az enyészeté lesz a családi sírkápolnával együtt.

A község nevezetes szülötte volt Moholy-Nagy László (1895–1946), aki festőként, fotográfusként és művészeti szakíróként is maradandót alkotott. Szülőháza magántulajdonban van, nem látogatható.

Az első világháború után, 1918-tól 1921-ig a Szerb–Horvát–Szlovén Királysághoz tartozott. A második világháború után, 1946-ban és 1947-ben német lakóinak többségét kitelepítették Németországba. .

A település 1950-ig Bács-Bodrog vármegyéhez tartozott. Lakosainak száma 1910-ben 2717 (magyar, német, horvát), 1990-ben 1355 volt.

2001-ben lakosságának 97,6% magyar 1,17% horvát, 0,46% szerb, 0,39% német, 0,31% pedig egyéb nemzetiségűnek vallotta magát.

Közélete

Polgármesterei

1990–1994: Csomor László (független)^[5]
1994–1998: Csomor László (független)^[6]
1998–2002: Csomor László (független)^[7]
2002–2006: Csomor László (független)^[8]
2006–2010: Csomor László (független)^[9]
2010–2014: Csomor László (független)^[10]
2014–2019: Csomor László (független)^[11]
2019–2024: Bognár Anita (független)^[12]
2024– : Bognár Anita (független)^[1]

Népesség

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között

Lakosok száma	1179	1160	1087	1017	1054	1038	1028
	2013	2014	2018	2021	2022	2023	2024

Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 94,1%-a magyarnak, 1,3% cigánynak, 0,2% horvátnak, 4,4% németnek, 0,2% szerbnek mondta magát (5,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 68,6%, református 4,5%, evangélikus 0,1%, izraelita 0,1%, felekezeten kívüli 11,9% (14,6% nem nyilatkozott).^[13]

2022-ben a lakosság 94%-a vallotta magát magyarnak, 2,4% németnek, 0,8% horvátnak, 0,5% cigánynak, 0,3% bolgárnak, 0,1-0,1% örménynek, románnak és szerbnek, 1,2% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (5,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 46,5% volt római katolikus, 3,5% református, 0,3% evangélikus, 0,4% görög katolikus, 0,1% izraelita, 0,8% egyéb keresztény, 1,5% egyéb katolikus, 18,9% felekezeten kívüli (28% nem válaszolt).^[14]

Nevezetességei

Latinovits-Pucher-Schumacher-Sauerborn-kastély – Latinovits Frigyes kúriája (barokk, 1767; átalakítva a 19. század első felében)^[15]
Római katolikus templom (késő barokk, 1781)

Ismert személyek

Itt született 1895. július 20-án Moholy-Nagy László festő, grafikus, ipari formatervező.
Itt szolgált 1954-től haláláig Müller Antal római katolikus pap, érseki tanácsos.

Jegyzetek

↑ ^a ^b Bácsborsód települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. szeptember 29.)
↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
↑ http://www.ungarndeutsche.de/de/cms/uploads/Ortsnamen_ungarndeutsche.pdf Archiválva 2014. június 11-i dátummal a Wayback Machine-ben (Hozzáférés 2013. augusztus 15.)
↑ Folia onomastica croatica 14/2005. (pdf). Živko Mandić: Hrvatska imena naseljenih mjesta u Madžarskoj. (Hozzáférés: 2012. július 25.)
↑ Bácsborsód települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
↑ Bácsborsód települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. november 30.)
↑ Bácsborsód települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. február 26.)
↑ Bácsborsód települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. február 26.)
↑ Bácsborsód települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. február 26.)
↑ Bácsborsód települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 27.)
↑ Bácsborsód települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 26.)
↑ Bácsborsód települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. július 24.)
↑ Bácsborsód Helységnévtár
↑ Bácsborsód Helységnévtár
↑ A Latinovits-kúria. Műemlékem.hu