Magyarországon, az Alföld nyugati részén, Budapesttől 160 kilométerre délre, Jánoshalmától 12 kilométerre északkeletre, Kiskunhalas városától 11 kilométerre délnyugatra található. A Duna 50 kilométerre nyugatra, a Tisza 65 kilométerre keletre folyik Kunfehértótól.
A szomszédos települések: észak felől Kiskunhalas, kelet felől Balotaszállás, délkelet felől Kisszállás, délnyugat felől Jánoshalma, nyugat felől Kéleshalom. Csak kevés híja van annak, hogy nem határos dél felől még Mélykúttal is.
Megközelítése
Közúton a két szomszédos város valamelyike, Kiskunhalas vagy Jánoshalma érintésével érhető el, az 5412-es úton; határszélét délen, egy rövid szakaszon érinti még az 5416-os út is.
Kunfehértó környéke a bronzkortól lakott, ezt a település környékén talált leletek tanúsítják. Középkori eredetű leleteket is találtak itt, amiket ma Sinka mester kincseként tartanak számon (21 darab ezüst- és arany tárgy). A török korban említik először a települést (1560). Ebben az időben határában vár állott.
1945 előtt a Dél-Alföldre jellemző tanyavilág helyezkedett el itt. Fehértó-pusztának hívták a területet, ami Kiskunhalas város részét képezte. 1903-ban lett vasútállomása a Kiskunhalas–Bácsalmás–Regőce-vasútvonal kiépülésének köszönhetően. 1930-ban nyílt meg a Kun-Fehér-Tó strand. Fehértó-pusztán 1932-ben közel 200 tanya állt itt. Mintagyümölcsös, magkísérleti telep, két elemi iskola is szolgálta az itteni lakókat. 1941-ben 1457 ember élt itt. 1942-ben mezőgazdasági téli iskola nyílt itt (mai gyermekotthon). 1950 májusában dr. Zólyomi Bálint botanikus és munkatársai azonosították be a tölgyfaerdőben (Városerdő), az Európában is egyedülálló növénypopulációt képező virginiai holdruta páfrányfajt.
A Kiskunhalas városától elszakadt puszta 1952. január 1-jén alakult meg Kunfehértó néven. Az állami gazdaság által építtetett Jókai utcai házak után fokozatosan épült ki a szocialista típusú település. A közeli fürdőzésre kiválóan alkalmas tó közelében üdülőfalu jött létre.
Népszerű programja a hetvenes évektől a „Fehértói Nyár”-nak, majd a kilencvenes évektől Sörfesztiválnak nevezett nyári, többnapos ifjúsági zenei fesztivál. Minden évben több ezer embert vonz a tópartra.
A településen 2011. június 26-án időközi polgármester-választást (és képviselő-testületi választást) tartottak,[12] az előző képviselő-testület önfeloszlatása miatt.[16] A hivatalban lévő polgármester nem indult a választáson.
Alig egy évvel később, 2012. július 8-án újból időközi polgármester-választásra került sor Kunfehértón, ezúttal a falu vezetőjének lemondása okán.[17] A választáson a hivatalban lévő polgármester, nem meglepő módon nem indult el, a korábban már több ciklusra (legutóbb 2010-ben) megválasztott elődje viszont igen, és ellenjelölt hiányában meg is nyerte azt.[13]
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 81,4%-a magyarnak, 0,7% cigánynak, 1,5% németnek, 0,3% szerbnek mondta magát (18,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 29,6%, református 5,6%, evangélikus 0,7%, görögkatolikus 0,3%, felekezeten kívüli 34,6% (28,7% nem nyilatkozott).[18]
2022-ben a lakosság 86,8%-a vallotta magát magyarnak, 0,5% németnek, 0,4% cigánynak, 0,2% románnak, 0,1% szerbnek, 2,2% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (12,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 23,5% volt római katolikus, 5,5% református, 0,7% evangélikus, 0,2% görög katolikus, 1% egyéb keresztény, 1% egyéb katolikus, 24,5% felekezeten kívüli (43,1% nem válaszolt).[19]
Nevezetességei
A szikes Kun-Fehér-tó a településtől kb. 2 km-re található. A kiemelkedően tiszta tóparti üdülőterület; az ifjúsági tábor; a fürdőtó; a minden évben megrendezett „Fehértói Nyár” rendezvénysorozat jelenti fő turisztikai vonzerejét.
A holdrutás tölgyfaerdő a virginiai holdruta élőhelye. A régi Városerdőt, amelyet ma Kunfehértói holdrutás-erdőnek hívnak, 1975-ben helyi jelentőségű értékké minősítették. Ez a 120 hektáros terület a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatósága alá tartozik. Védettségét unikális aljnövényzetének köszönheti.
