PROFILPELAJAR.COM

	Casablanca
; Casablanca címere	; Casablanca zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Marokkó
Régió	Nagy Casablanca
Polgármester	Nabila Rmili
Irányítószám	20000-20200
Testvérvárosok	Lista Barcelona (2011–); Ammán (2008–); Bordeaux (1988. november 3. – ); Isztambul (2009–); Chicago (1982–); Dubaj emírség (1988–); Párizs (2005–); Jakarta (1990–); Kuala Lumpur (1991–); Rio de Janeiro; Buenos Aires (2006–); Montréal; Szentpétervár; Sanghaj (1986–); Sosnowiec; Tokió; Bengaluru; Szfaksz; Dzsidda; Artvin; Puszan; Orán; Bengázi; Sidi Bennour; Dakar (1967–); Nouadhibou (1988–); Rámalláh (2010. december – );
	Népesség
Teljes népesség	3 215 935 fő (2024)
– elővárosokkal	3 850 000 fő
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	115 m
Terület	324 km²
– elővárosokkal	1 615 km²
Időzóna	WET (UTC+0); WET (UTC+1)
	Elhelyezkedése
	é. sz. 33° 35′ 57″, ny. h. 7° 37′ 12″33.599167°N 7.620000°WKoordináták: é. sz. 33° 35′ 57″, ny. h. 7° 37′ 12″33.599167°N 7.620000°W
	Casablanca weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Casablanca témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség

Ez a szócikk a városról szól. Hasonló címmel lásd még: Casablanca (egyértelműsítő lap).

Casablanca (spanyol „fehér ház”, sztenderd arab neve: الدار البيضاء ad-Dār al-Bayḍāʼ; Marokkói arab: dar elbeïda الدار البيضا , berber: Anfa) város Marokkó nyugati részén, az Atlanti-óceán partján.

A város Marokkó gazdasági fővárosa^[2] (a politikai főváros Rabat); itt található az ország fő kikötője és haditengerészeti (Marokkói Királyi Flotta) központja. Nagy-Casablanca régió központja.

Területe 324 km², népessége 3,1 millió, ezzel Marokkó és a Magreb legnagyobb, Afrika hatodik legnagyobb városa. (Nagy-Casablancáé 1615 km², illetve – a 2005-ös népszámlálás szerint – 3,85 millió.)

Éghajlat

Casablanca (1981–2010) éghajlati jellemzői
Hónap	Jan.	Feb.	Már.	Ápr.	Máj.	Jún.	Júl.	Aug.	Szep.	Okt.	Nov.	Dec.	Év
Rekord max. hőmérséklet (°C)	31,1	29,4	32,2	32,8	36,6	37,5	40,1	39,5	40,5	37,8	34,7	30,3	40,5
Átlagos max. hőmérséklet (°C)	17,3	18,0	19,6	20,2	21,9	24,1	25,8	26,3	25,7	23,8	20,9	18,7	21,9
Átlagos min. hőmérséklet (°C)	9,2	10,4	11,8	13,2	15,6	18,7	20,5	20,9	19,7	16,8	13,3	11,1	15,1
Rekord min. hőmérséklet (°C)	−1,5	−0,7	2,3	5,0	7,4	10,0	13,0	13,0	10,0	7,0	4,6	−2,7	−2,7
Átl. csapadékmennyiség (mm)	68	45	38	40	15	3	1	1	9	37	86	74	417
Havi napsütéses órák száma	190	189	241	262	294	285	303	294	258	234	191	183	2923
Forrás: Pogoda.ru.net^[3] , NOAA (sun, 1961–1990)^[4]

Történelem

A Francia Protektorátus előtt

A mai Casablanca területét legalább a 7. századtól berberek lakták.^[5] Az arab hódítások idején egy kis független királyság, Anfa uralta a környéket, amíg 1068-ban meg nem hódították az Almorávidák. A 14. században, a Merinida dinasztia uralma idején Anfa kikötőjének fontossága megnőtt. A 15. század elején a város ismét független államot alkotott. Biztonságos kikötőt nyújtott a kalózok és tengeri rablók ellen és hamarosan a portugálok célpontjává vált, akik 1468-ban el is pusztították a várost.

Anfa romjain a portugálok 1515-ben erődöt építettek. A körülötte kinőtt várost Casabranca néven emlegették, ami portugálul „fehér házat” jelentett. 1580 és 1640 közt a területet Spanyolország uralta, majd ismét portugál kézbe került. A portugálok 1755-ben hagyták el, miután egy földrengés elpusztította a város jó részét. A várost Mohammed ben Abdallah (1756-1790) szultán (Iszmáil marokkói szultán unokája, George Washington szövetségese) építtette újra. A város arab neve الدار البيضاء ad-Dār al-Bayḍāʼ (fehér ház) volt, spanyol neve Casa Blanca.

A 19. században Casablanca a virágzó brit textilipar egyik fő gyapjúellátója lett és fellendültek a tengeri szállítások, ezért a vidék lakossága felduzzadt. Az angolok ekkor kezdték el beszállítani a mai Marokkó nemzeti itala, a puskaportea alapanyagát.

Az 1860-as évekre Casablancának mintegy ötezer lakója volt, ami az 1880-as évek végére tízezerre nőtt.^[6] Amikor 1906-ban a francia gyarmatosítók – akkor még mint egy független szultánság hivatalnokai – ideérkeztek, Casablancának mintegy 12 ezer lakója volt. Ezután szédületes ütemű fejlődés kezdődött, és 1921-re a lélekszám 110 ezerre szökött fel.^[7]

A francia uralom

1907 júniusában a franciák vasutat akartak építeni a kikötő közelében, egy temetőn keresztül. A feldühödött helyiek rátámadtak a francia munkásokra és zavargások kezdődtek. A rend helyreállítására francia csapatok szálltak partra, de a város nagy károkat szenvedett, mielőtt helyreállt a nyugalom. Ezzel gyakorlatilag megkezdődött a francia gyarmatosítás, bár hivatalosan csak 1910-ben vezették be a francia uralmat.

Az 1942-ben készült híres film, a Casablanca a gyarmatosítás állapotában mutatja be a várost, amelyben európai hatalmak vetélkedése folyt. A film szereplői nemzetközi kavalkádot mutatnak: van köztük amerikai, francia, német, cseh, bolgár, orosz. (Egyetlen arab szereplője van, jelentéktelen szerepben: Abdul, az ajtószolga.)

Az 1940-es és 1950-es években Casablanca leginkább a franciaellenes zavargásairól volt ismert. 1953 karácsonyán egy bombamerénylet szörnyű pusztítást okozott.

Gazdaság

A város gazdaságában meghatározó az ipar szerepe. Itt koncentrálódik az ország termelő üzemeinek 55%-a és az iparban foglalkoztatottak 60%-a. Az ország teljes foglalkoztatásában is 39% a szerepe, a villamosenergia-fogyasztásból pedig 35%.^[2]

Infrastruktúra

Közlekedés

Casablanca és Mohammedia kikötői Marokkó külkereskedelmi szállításainak 55%-át bonyolítják. A légiutasok 51%-a a város repülőterét használja.^[2]

Casablanca tömegközlekedési rendszerének fejlesztése az 1950-es években kezdődött, amivel az egyik legrégebbinek számít Afrikában. 2009-ben fogadták el a városi közlekedési tervet (PDU), melynek első eredménye a 2012-ben megnyitott 31 km hosszú villamosvonal. A következő években egy könnyűmetró építését is tervezik.^[8]

Nemzetközi repülőtere a V. Mohammed repülőtér.

Oktatás

Jegyzetek

↑ 2024 Moroccan census
↑ ^a ^b ^c Casablanca – A Prosperous City (angol nyelven). Nagy-Casablanca, 2007. (Hozzáférés: 2014. június 13.)^{[halott link]}
↑ Climate Averages for Casablanca (russian nyelven). Weather and Climate (Погода и климат). (Hozzáférés: 2016. október 15.)
↑ Casablanca Climate Normals 1961–1990. National Oceanic and Atmospheric Administration. (Hozzáférés: 2016. október 15.)
↑ Casablanca - Jewish Virtual Library
↑ Pennell (2003), i. m. 121. o.
↑ Pennell (2003), i. m. 149. o.
↑ CIVITAS Forum Conference 2014 (angol nyelven). CIVITAS Initiative, 2013. [2014. február 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. február 18.)

Források

Pennell (2003): Pennell, C.R.. Morocco from Empire to Independence (angol nyelven). Oxford: Oneworld Publications (2003). ISBN 9781851683031

További információk

Hivatalos honlap (arab, francia, angol, spanyol)
Idegenforgalmi oldal
Online Casablanca Map - Indik.ma
The Portal of Casablanca
Casablanca entry in Lexicorient Archiválva 2005. április 25-i dátummal a Wayback Machine-ben
Tourist map
Casablanca at the Magic Morocco

Földrajzportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[b3a8edd708b211832501f9fb6e4df3bf90846934-1] 2024 Moroccan census

[prosper-2] Casablanca – A Prosperous City (angol nyelven). Nagy-Casablanca, 2007. (Hozzáférés: 2014. június 13.)^{[halott link]}

[3] Climate Averages for Casablanca (russian nyelven). Weather and Climate (Погода и климат). (Hozzáférés: 2016. október 15.)

[NOAA-4] Casablanca Climate Normals 1961–1990. National Oceanic and Atmospheric Administration. (Hozzáférés: 2016. október 15.)

[JVL-5] Casablanca - Jewish Virtual Library

[6] Pennell (2003), i. m. 121. o.

[7] Pennell (2003), i. m. 149. o.

[8] CIVITAS Forum Conference 2014 (angol nyelven). CIVITAS Initiative, 2013. [2014. február 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. február 18.)

[1]

[2]

[3]

[4]

[5]

[6]

[7]

[8]

PROFILPELAJAR.COM

Casablanca (Marokkó)

Éghajlat

Történelem

A Francia Protektorátus előtt

A francia uralom

Gazdaság

Infrastruktúra

Közlekedés

Oktatás

Jegyzetek

Források

További információk

Read other articles:

Ledy Simarmata

Araneus sturmi

AGM-83 Bulldog

Kim Pyong-il

William Lowthian Green

Denny Saba

bahasa Prakerta

Herbert Fandel

List of Hong Kong films of 1987

Matt Dillon

Artur Potocki

2017 Ballon d'Or

Can't Stop Me

中華民國國軍中的中共間諜列表

Заднее фокусное расстояние

العلاقات السعودية المغربية

1999 European Parliament election in Spain

Daftar makhluk dan benda yang disebut namanya dalam Al-Qur'an

Maya Surduts

ديانة فيدية