Puszan(Busan) (koreai: 부산, angol: Busan, egyéb magyar átírással: Buszan, Pusan) Dél-Korea második legnépesebb városa a főváros Szöul után.[3] Lakossága közel 3,5 millió fő volt 2018-ban. Puszan Délkelet-Koreában található a Japán-tenger partján és e terület gazdasági, kulturális és oktatási központja.[4] Kikötője rendkívül forgalmas, Dél-Korea legforgalmasabb kikötője és a világ hatodik legforgalmasabb kikötője Puszan.[4] Puszan valamint a környező települések az alkotják Dél-Korea legnagyobb ipari területét.[4] Nevének magyar jelentése: üsthegy
Földrajz
Elhelyezkedés
Puszan a Koreai-félsziget délkeleti csücskében a Japán-tenger partján fekszik.[4]
Domborzat
A város domborzata nyugaton leginkább 300-700 méter magas dombokból áll, keleten pedig síkságokból. [4]
Éghajlat
Köppen éghajlati besorolása szerint Puszan mérsékelt éghajlat és meleg párás éghajlat keverékével rendelkezik. Az átlag hőmérséklet januárban 3,6 °C, augusztusban pedig 26,1°C. Ez a terület Dél-Korea egyik legmelegebb része. A város és térségében sűrűn esik az eső, télen viszont kevés a hó. [4]
Demográfia
Puszan lakossága 2018-ban 3.453.198 fő volt, ez kicsivel kevesebb, mint a 2015-ben mért 3.517.491 főhöz képest. Puszanban problémát jelent az elöregedés gyorsasága, a lakosság közel 15%-a 65 év feletti, ez azt okozza, hogy a város lakossága mindig kicsivel kisebb lesz az évek elteltével. 1963 óta Puszan lakossága 2000-ben volt a legnagyobb közel 3,9 millió fővel, és a legnagyobb ugrás a népességet tekintve 1970 és 1980 között volt amikor 1,8 millió főről 3,1 millióra bővült a lakosság száma. Vallást tekintve a lakosság nagy része ateista, kisebb számban buddhista és keresztény.
Puszan területét eleinte a Silla Királyság irányította, a három Koreai Királyság egyike. A város első neve Geochilsanguk volt, majd Dongnaehyeonra változtatták. A Csoszon-dinasztia idején nyitották meg Puszan kikötőjét, és már ekkor is fontos városnak számított a Japánhoz való közelség miatt. A 15. század óta kereskedtek a koreaiak és a japánok, emellett a japánok házakat építettek Puszanba, ezzel segítve a város fejlődését.[4]
Újkor
Korea Japán gyarmata lett 1910 és 1945 között, így Puszan is Japán gyarmatosítás alá került. Az 1950 és 1953 között zajló koreai háború idején Puszan Dél-Korea ideiglenes fővárosa volt. Mivel ezt a területet nem hódította meg Észak-Korea, sok másik dél-koreai költözött Puszanba. A Korea Times szerint közel 500.000 menekült tartózkodott Puszanban. ENSZ csapatok szálltak meg Puszan partjainál, hogy a koreaiakat megvédjék a kommunistáktól.[4]
Puszan tengeri logisztikai csomópont. Kikötője a hatodik legnagyobb a világon. A város gazdaság elsősorban a szolgáltatóipar, a feldolgozó ipar és az építőipar jellemzi. Puszan a tengertudomány kutatásának központja is, számos intézmény található a tengertudománnyal kapcsolatban (pl. Koreai Tengerészeti Intézet). A város a pénzügyek fontos központja is, a város két legnagyobb üzleti negyede Seomyeon és Gwangbok-dong.[4]
Kultúra és látnivalók
Múzeumok: Puszan számos múzeummal rendelkezik (pl. Puszan Városi Művészeti Múzeum).[4]
Nampo-dong: A Nampo-dong egy bevásárló- és kávézónegyed, ez a negyed vonzó a fiatalok számára, számos étterem, bár és kávézó található itt.[4]
Strandok: Puszant néha Korea nyári fővárosának tekintik, több strandja is van, ezzel vonzva Korea lakosságát nyáron.
Leghíresebb strandja Puszannak a Haeundae strand.[4]
Parkok: A Yongdusan Park egy 17 hektár területű park, itt található a Puszan-torony, a Yongdusan Művészeti Galéria és a Puszani Akvárium. A park körülbelül 70 fafajtával rendelkezik és egész évben kulturális események tartanak itt.[4]
A Daejo Ökológiai Park egy 2,66 km² területű park, ahol veszélyeztetett fajok élnek, mint vándormadarak és tüskés tavirózsák. A parkban sportlétesítmények is vannak, valamint fesztiváloknak is helyszínt ad.[4]
Vallási helyek: A városban találhatóak buddhista és keresztény templomok, erődök és szentélyek is.[4]
Fesztiválok: Puszanban egész évben tartanak fesztiválokat, mint a Puszani Tengeri Fesztivál, vagy a Puszani Nemzetközi Filmfesztivál.[4]