PROFILPELAJAR.COM

Békák
	Kecskebéka (Rana esculenta)
	Zöld levelibéka (Hyla arborea)
Rendszertani besorolás
Ország:	Állatok (Animalia);
Törzs:	Gerinchúrosok (Chordata);
Altörzs:	Gerincesek (Vertebrata);
Osztály:	Kétéltűek (Amphibia);
Rend:	Békák (Anura); Merrem, 1820
Alrendek
	Archaeobatrachia; Mesobatrachia; Neobatrachia
Elterjedés
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Békák témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Békák témájú médiaállományokat és Békák témájú kategóriát.

A békák vagy farkatlan kétéltűek (Anura) 5000-nél is több faja a kétéltűek osztályán belül a Salientia klád egyik rendszertani rendjét alkotja. Közös jellemzőjük a farok hiánya kifejlett állapotban, a lapított test, a viszonylag gyenge elülső és izmos, hosszú ugrólábbá fejlődött hátsó végtagok, a dülledt szemek. Mind ragadozók vagy rovarevők. A békák 10-12 évig élnek.

A szó eredete

A béka ótörök jövevényszó (például kirgiz baka, oszmántörök baga). Bizonyára hangutánzó eredetű, ahogyan az állat hangját jelölő brekeg, brekeke, vartyog és kuruttyol szavak is.^[1]

Életmódjuk

Zömmel vízközelben élnek, bár akadnak szélsőséges körülményekhez alkalmazkodott (például sivatagi vagy egész életüket vízben töltő) fajok is. Sok békafajnál kiemelt szerep jut a szaporodási időszakban a hangadásnak (brekegés, kuruttyolás és számos másféle hangadás), amelyet felfújható torokzacskók segítségével végeznek el – ez azonban nem minden fajra jellemző.

Szaporodásuk

A békák a többi kétéltűhöz hasonlóan petékkel szaporodnak. A külső megtermékenyítésű békáknál előforduló álpárzási jelenség az amplexus. Lárváikat ebihalaknak nevezik, ezek változatosan táplálkoznak, általában vízben nevelkednek, kopoltyújuk van és hiányoznak végtagjaik. Fejlődésük során végül tüdejük, hátsó, majd elülső lábuk nő, végül eltűnik a farkuk.

Elterjedésük

A farkatlan kétéltűek a trópusoktól a szubarktikus éghajlatú vidékekig elterjedtek, de zömük a trópusi esőerdőkben él. Pusztulásuk oka elsősorban élőhelyük szűkülésében keresendő.

Rendszerezés

A rendhez az alábbi alrendek és családok tartoznak (taxonómiai sorrendben^[2]).

Archaeobatrachia

Alytidae Fitzinger, 1843
farkosbékafélék (Ascaphidae) (Fejérváry, 1923) – 2 faj
ősbékafélék (Leiopelmatidae) (Mivart, 1869) – 4 faj
unkafélék (Bombinatoridae) (Gray, 1825) – 10 faj
korongnyelvűbéka-félék (Discoglossidae) (Günther, 1858) – 11 faj)

Mesobatrachia

csücskösásóbéka-félék (Megophryidae) (Bonaparte, 1850) – 123 faj
ásóbékafélék (Pelobatidae) (Bonaparte, 1850) – 4 faj
lapátlábúbéka-félék (Scaphiopodidae) (Cope, 1865) egyes rendszerek az ásóbékafélék családjába sorolják – 7 faj
iszaptúróbéka-félék (Pelodytidae) (Bonaparte, 1850) – 3 faj
nagyorrúbéka-félék (Rhinophrynidae) (Günther, 1859) – 1 faj
pipabékafélék (Pipidae) (Gray, 1825) – 30 faj

Neobatrachia

Allophrynidae (Goin, Goin & Zug, 1978) – 3 faj
Alsodidae Mivart, 1869 – 29 faj
Batrachylidae Gallardo, 1965
nyergesbékafélék (Brachycephalidae) (Günther, 1858) – 6 faj
Brevicipitidae Bonaparte, 1850 – 34 faj
varangyfélék (Bufonidae) (Gray, 1825) – 463 faj
Calyptocephalellidae Reig, 1960
Ceratobatrachidae Boulenger, 1884
Ceratophryidae Tschudi, 1838
Ceuthomantidae Heinicke, Duellman, Trueb, Means, MacCulloch & Hedges, 2009
Conrauidae Dubois, 1992
Craugastoridae Hedges, Duellman & Heinicke, 2008
Cycloramphidae Bonaparte, 1850
Dicroglossidae Anderson, 1871
Eleutherodactylidae Lutz, 1984
kísértetbékafélék (Heleophrynidae) (Noble, 1931) – 6 faj
Hemiphractidae Peters, 1862
Hylodidae Günther, 1858 (42 faj)
füttyentőbéka-félék (Leptodactylidae) (Werner, 1896) – 1132 faj
mocsárjáróbéka-félék (Limnodynastidae) (Lynch, 1969) egyes rendszerek a Myobatrachidae családba sorolják – 50 faj
Nasikabatrachidae (Biju & Bossuyt, 2003) – 1 faj
Micrixalidae Dubois, Ohler & Biju, 2001 – 26 faj
Myobatrachidae (Schlegel, 1850) – 70 faj
Ptychadenidae Dubois, 1987 – 55 faj
gyomorköltő békafélék (Rheobatrachidae) (Heyer & Liem, 1976) – 2 kihalt faj
Seychelle-szigeteki békafélék (Sooglossidae) (Noble, 1931) – 4 faj
orrosbékafélék vagy szájköltőbékák (Rhinodermatidae) (Bonaparte, 1850) – 2 faj
levelibéka-félék (Hylidae) (Rafinesque, 1815) – 856 faj
Amphignathodontidae (Boulenger, 1882) egyes rendszerek a levelibéka-félékhez sorolják – 52 faj
üvegbékafélék (Centrolenidae) (Taylor, 1951) – 135 faj
szűkszájúbéka-félék (Microhylidae) (Günther, 1858) – 395 faj
lapátorrúbéka-félék (Hemisotidae) (Cope, 1867) – 9 faj
nyílméregbéka-félék (Dendrobatidae) (Cope, 1865) – 251 faj
Aromobatidae – egyes rendszerek a nyílméregbéka-félékhez sorolják – 17 faj
Arthroleptidae (Mivart, 1869) – 49 faj
aranybékafélék (Mantellidae) (Laurenti, 1946) – 156 faj
valódi békafélék (Ranidae) (Rafinesque, 1814) – 662 faj
Astylosternidae (Noble, 1927) – 29 faj
Petropedetidae (Noble, 1931) – 105 faj
Pyxicephalidae Bonaparte, 1850
mászóbékafélék (Hyperoliidae) (Laurenti, 1943) – 145 faj
evezőbékafélék (Rhacophoridae) (Hoffman, 1932) – 221 faj
Ranixalidae Dubois, 1987 – 10 faj
Telmatobiidae Wiegmann, 1834 – 61 faj
Phrynobatrachidae Günther, 1862 – 87 faj
Odontophrynidae Lynch, 1969 – 52 faj
Nyctibatrachidae Blommers-Schlösser, 1993 – 29 faj

Jelenlegi listánk 4819 fajt tart nyilván, de ez a szám folyamatosan változik.

Gyakran két külön csoportként beszélnek a közönséges békákról és a varangyokról, ez azonban alaptalan, pusztán küllem alapján történik, nem rendszertani különállásuk miatt. A varangyok a Neobatrachia egyik családját alkotják, éppen annyira különülnek el a békák között, mint például a levelibékák a mászóbékáktól.