Az I. kerület 1873. november 17-én jött létre Budapest megalapításakor. 1930-ban az I. kerületet három részre osztották, 1934-ben előbb a XI. kerület alakult meg, majd 1940-ben a XII. kerület is. A kerület mai határait 1950-ben alakították ki.
A kerület területe 3,41 km², lakosainak száma a 2023-as becslés alapján 24 094 fő, illetve népsűrűsége 7065 fő/km², ezzel a fővárosi kerületek közül a negyedik legkisebb területű kerülete, második legkisebb népességével rendelkező kerülete és a hatodik legsűrűbben lakott kerülete.
Az I. kerület lakónépessége 2022. október 1-jén 23 685 fő volt, ami Budapest össznépességének 1,4%-át tette ki. A 2011-es népszámlálás óta 473 fővel csökkent a kerület lakosság száma. Ebben az évben az egy km²-re jutó lakók száma, átlagosan 6946 ember volt. Az I. kerület népesség korösszetétele igen kedvezőtlen. 2022-ben a kerület lakónépességének a 12%-a 14 évnél fiatalabb, míg a 65 éven felülieké 25% volt. 2022-ben a férfiaknál 77,5, a nőknél 81,9 év volt a születéskor várható átlagos élettartam. A legmagasabb befejezett iskolai végzettség szerint a diplomával rendelkezők élnek a legtöbben a kerületben 12 249 fő, utánuk következő nagy csoport az érettségi végzettséggel rendelkezők 5926 fővel. 2022-ben a 6 évnél idősebb népesség 91%-nál volt internet elérési lehetősége. A népszámlálás adatai alapján a kerület lakónépességének 23,1%-a, mintegy 5467 személy vallotta magát valamely kisebbséghez tartozónak. A kisebbségek közül német, ukrán és román nemzetiségűnek vallották magukat a legtöbben.
A 19. század utolsó harmadától az I. kerület lakosságszáma egyenletesen növekedett, egészen 1920-ig. Az 1920-as éveket követő gazdasági pangásnak köszönhetően a kerület népessége megtorpant és stagnálni kezdett. A második világháború következtében a kerület a lakosságának a 26,4%-át veszítette el. Az 50-es években ugrásszerűen megnőtt a kerület népessége, és egészen 1970-ig nőtt a lakosság száma. A legtöbben 1970-ben éltek a kerületben 46 631 fő. A 70-es évektől, egészen napjainkig csökken a kerület népességszáma, ma már kevesebben laknak az I. kerületben, mint 1870-ben.
A 2022-es népszámlálási adatok szerint a magukat vallási közösséghez tartozónak valló I. kerületiek túlnyomó többsége római katolikusnak tartja magát. Emellett jelentős egyház a kerületben, még a református.
A 2001-es népszámlálási adatok alapján, az I. kerületben a legmagasabb befejezett iskolai végzettség szerint a diplomával rendelkezők éltek a legtöbben 8890 fővel. Második legnagyobb csoport az érettségi végzettséggel rendelkezőek voltak 8485 fővel, utánuk következett az általános iskolai végzettséggel rendelkezők 4244 fővel, az általános iskolai végzettséggel nem rendelkezők 2397 fővel, végül a szakmunkások 860 fővel.[20]
A 2011-es népszámlálási adatok alapján, az I. kerületben a legmagasabb befejezett iskolai végzettség szerint a diplomával rendelkezők éltek a legtöbben 11 108 fővel. Második legnagyobb csoport az érettségi végzettséggel rendelkezőek voltak 7141 fővel, utánuk következett az általános iskolai végzettséggel rendelkezők 2275 fővel, az általános iskolai végzettséggel nem rendelkezők 1161 fővel, végül a szakmunkások 993 fővel.[21]
A 2022-es népszámlálási adatok alapján, az I. kerületben a legmagasabb befejezett iskolai végzettség szerint a diplomával rendelkezők éltek a legtöbben 12 249 fővel. Második legnagyobb csoport az érettségi végzettséggel rendelkezőek voltak 5926 fővel, utánuk következett az általános iskolai végzettséggel rendelkezők 1654 fővel, az általános iskolai végzettséggel nem rendelkezők 1619 fővel, végül a szakmunkások 927 fővel.[19]
A 2001-es népszámlálás adatok szerint a kerület lakossága 25 914 fő volt, ebből 24 117 fő magyarnak vallotta magát. A kerület lakosságának a 6,7%-a vallotta magát valamely kisebbséghez tartozónak. Magyar állampolgársággal rendelkező nemzetiségiek száma 1304 fő, míg a magyar állampolgársággal nem rendelkezők száma 418 fő volt. Az első három legnagyobb nemzetiségi csoport a kerületben a német (415 fő), szlovák (79 fő) és a cigány (53 fő) volt. A cigányok aránya a népszámlálásokban szereplőnél lényegesen magasabb, akár három négyszerese is lehet.[24]
A 2011-es népszámlálás adatok szerint a kerület lakossága 24 158 fő volt, ebből 20 017 fő magyarnak vallotta magát. A kerület lakosságának a 13,4%-a vallotta magát valamely kisebbséghez tartozónak. Magyar állampolgársággal rendelkező nemzetiségiek száma 2427 fő, míg a magyar állampolgársággal nem rendelkezők száma 819 fő volt. Az első három legnagyobb nemzetiségi csoport a kerületben a német (678 fő), orosz (98 fő) és a román (85 fő) volt. 10 év alatt a legjelentősebben a németek és a románok száma nőtt.[25]
A 2022-es népszámlálás adatok szerint a kerület lakossága 23 685 fő volt, ebből 19 355 fő magyarnak vallotta magát. A kerület lakosságának a 23,1%-a vallotta magát valamely kisebbséghez tartozónak. Magyar állampolgársággal rendelkező nemzetiségiek száma 3901 fő, míg a magyar állampolgársággal nem rendelkezők száma 1566 fő volt. Az első három legnagyobb nemzetiségi csoport a kerületben a német (585 fő), ukrán (249 fő) és a román (124 fő) volt. 11 év alatt a legjelentősebben az ukránok és a kínaiak száma nőtt.[22]
Nemzetiségi eloszlás
Időszak
2001
93,07%
1,60%
0,09%
0,12%
-
0,17%
2011
82,86%
2,81%
0,06%
0,35%
-
0,24%
2022
81,72%
2,47%
1,05%
0,52%
0,41%
0,37%
Vallási összetétel
I. kerület lakóinak vallási összetétele 2022-ben[26]
A 2001-es népszámlálási adatok alapján, az I. kerületben a lakosság több mint fele (71,9%) kötődik valamelyik vallási felekezethez. A legnagyobb vallás a kerületben a kereszténység, melynek legelterjedtebb formája a katolicizmus (53,1%). A katolikus egyházon belül a római katolikusok száma 13 453 fő, míg a görögkatolikusok 314 fő. A kerületben népes protestáns közösségek is élnek, főleg reformátusok (3296 fő) és evangélikusok (1008 fő). A zsidó vallási közösséghez tartózók száma 205 fő. Az ortodox kereszténység inkább az országban élő egyes nemzeti kisebbségek (oroszok, ukránok, románok, szerbek, görögök) felekezetének számít, számuk elenyésző az egész kerületi lakosságához képest (55 fő). Szerte a kerületben számos egyéb kisebb keresztény egyházi közösség működik. Jelentős a száma azoknak a kerületben, akik vallási hovatartozásukat illetően nem kívántak válaszolni (13,9%). Felekezeten kívülinek a kerület lakosságának 14,3%-a vallotta magát.[27]
A 2011-es népszámlálás adatai alapján, az I. kerületben a lakosság több mint fele (52,2%) kötődik valamelyik vallási felekezethez. Az elmúlt tíz év alatt a kerületi lakosság vallási felekezethez tartozása jelentősen csökkent, ennek egyik oka, hogy sokan nem válaszoltak. A legnagyobb vallás a kerületben a kereszténység, melynek legelterjedtebb formája a katolicizmus (37,3%). Az elmúlt tíz év alatt, a katolikus valláshoz tartozók száma 15,3%-kal esett vissza. A katolikus egyházon belül a római katolikusok száma 8808 fő, míg a görögkatolikusok 193 fő. A kerületben népes protestáns közösségek is élnek, főleg reformátusok (2142 fő) és evangélikusok (669 fő). A zsidó vallási közösséghez tartózók száma 188 fő. A buddhista vallási közösséghez tartozók száma 93 fő. Az ortodox kereszténység inkább az országban élő egyes nemzeti kisebbségek (oroszok, ukránok, románok, szerbek, görögök) felekezetének számít, számuk elenyésző az egész kerületi lakosságához képest (64 fő). A muszlim vallási közösséghez tartozók száma 24 fő. Összességében elmondható, hogy az elmúlt tíz év során az ortodox egyházon kívül, minden más egyházi felekezetekhez tartozók száma jelentősen csökkent. Jelentős a száma azoknak a kerületben, akik vallási hovatartozásukat illetően nem kívántak válaszolni (30,4%), tíz év alatt a számuk megduplázódott. Felekezeten kívülinek a kerület lakosságának 17,4%-a vallotta magát.[28]
A 2022-es népszámlálás adatai alapján, az I. kerületben a lakosság kevesebb mint a fele (43,5%) kötődik valamelyik vallási felekezethez. Az elmúlt tizenegy év alatt a kerületi lakosság vallási felekezethez tartozása jelentősen csökkent, ennek egyik oka, hogy sokan nem válaszoltak. A legnagyobb vallás a kerületben a kereszténység, melynek legelterjedtebb formája a katolicizmus (30,6%). Az elmúlt tizenegy év alatt, a katolikus valláshoz tartozók száma 6,7%-kal esett vissza. A katolikus egyházon belül a római katolikusok száma 6917 fő, míg a görögkatolikusok 191 fő. A kerületben népes protestáns közösségek is élnek, főleg reformátusok (1830 fő) és evangélikusok (539 fő). A zsidó vallási közösséghez tartózók száma 136 fő. A buddhista vallási közösséghez tartozók száma 87 fő. Az ortodox kereszténység inkább az országban élő egyes nemzeti kisebbségek (oroszok, ukránok, románok, szerbek, görögök) felekezetének számít, számuk elenyésző az egész kerületi lakosságához képest (78 fő). A muszlim vallási közösséghez tartozók száma 27 fő. Összességében elmondható, hogy az elmúlt tizenegy év során az ortodox és a muszlim egyházon kívül, minden más egyházi felekezetekhez tartozók száma jelentősen csökkent. Jelentős a száma azoknak a kerületben, akik vallási hovatartozásukat illetően nem kívántak válaszolni (40,5%). Felekezeten kívülinek a kerület lakosságának 16%-a vallotta magát.[29]
Gazdaság
I. kerületi székhellyel rendelkező legnagyobb 20 vállalat nettó árbevétel alapján.[30]
Várnegyed (a kerületi önkormányzat 1995 óta kéthetente megjelenő ingyenes újsága, ISSN 2060-6303). Utcanévlexikon című rovatában rendszeresen közöl részletes helytörténeti tanulmányokat, muzeális fényképekkel, valamint Böröcz László polgármester PR anyagait.
Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!
A kerületben 2010-ben épült egy tanuszoda az ottani általános iskolások részére, amit úgy építettek meg, hogy úszásoktatásra ne legyen alkalmas, így a gyerekek kénytelenek más kerületekben lévő uszodákba járni.[32][33]
Testvérvárosok
A Budavári Önkormányzat testvérvárosi kapcsolatait elsősorban a közép-európai országok fővárosainak belvárosi kerületeivel, valamint határon túli magyar városokkal alakította ki. A kerület testvérvárosai a következők:[34]
.svg){kind=small}
