Igen nagy testű pókfaj, lábfesztávolsága 15-17 cm, teste 5 cm hosszú. Alapszíne sötét, szürkéskék, idősebb korban esetleg teljesen fekete. A faj felfedezője is egy ilyen példányt írt le először.[2]
Életmódja
Talajlakó madárpók. A talajba pókhálóval bélelt üregeket készít.
Lassú növekedésű, de hosszú életű faj. Körülbelül hét év alatt válik ivaréretté.[3][4] Általában még a hímek is tovább élnek, mint más madárpókfajok egyedei.[4]
Meglehetősen szelíd fajként van számon tartva, azonban ezt egyetlen vadállatról sem lehet kifejezetten állítani. Jámborságát azonban bizonyítja, hogy rengeteg arachnofóbiával foglalkozó intézmény ezt a fajt (és más Grammostola nembe tartozó fajokat) használ terápiás célokra.[2] Utótestén található ingerlő szőreit is csak ritkán bombázza, elsősorban menekül.
Táplálékát főként rovarok, időnként kisemlősök teszik ki.
Fiatal egyed
Párzás
A hímek átlagnál hosszabb ideig udvarolnak. A párzás végeztével a nőstény problémamentesen útjára engedi a hímet. Ahogy az egész nemre jellemző, elég sok utódnak adnak életet.
Tartása
A Grammostola pulchra igen közkedvelt a kereskedelemben, hosszú élete és szép színezete miatt. Vérmérséklete is kiválóan megfelel akár kezdő madárpóktartók számára is.
Talajlakó pók lévén szüksége van vastag talajtakaróra (minimum 5 cm), ahová járatokat ás magának. A behelyezett bujkálókat is igénybe veszi időnként. Friss víz biztosítása is fontos. A megfelelő hőmérséklet a számára 27-29°C, ami éjjel akár 21-22 °C-ra is lemehet. Páratartalom: 65-70%.[2]
.jpg)
