PROFILPELAJAR.COM

	Biológia
Tárgya	az élőlények eredete, leszármazási kapcsolatai, testfelépítése, működése, és a környezettel való kapcsolatai
Ágai	Aerobiológia; Anatómia (bonctan); Asztrobiológia vagy exobiológia; Zoológia (állattan); Biofizika; Biogeográfia (életföldrajz); Bioinformatika; Biokémia; Biomatematika; Bionika; Biotechnológia; Elméleti biológia; Antropológia (embertan); Etológia (viselkedésbiológia); Evolúcióbiológia; Élettan (Fiziológia); Fejlődésbiológia; Genetika (örökléstan); Hidrobiológia; Idegtudományok (neurológia, neurobiológia); Immunológia; Individuális vagy idiobiológia; Járványtan (Epidemiológia); Mikológia (Gombatan); Mikrobiológia; Molekuláris biológia; Morfológia (alaktan); Növénytan (Botanika); Onkológia (a rákkal foglalkozik); Őslénytan (paleontológia); Populációbiológia; Rendszertan (taxonómia, szisztematika); Sejtbiológia (Citológia); Szaporodásbiológia (reprodukciós biológia); Származástan; Szociobiológia; Szövettan (hisztológia); Szupraindividuális vagy szünbiológia; Természetvédelmi biológia (konzervációbiológia); Toxikológia (méregtan);
Jelentős művelői	Theophrasztosz, Dioszkoridész, Plinius, Albertus Magnus, Gessner, Linné, Buffon, Lamarck, Cuvier, Humboldt, Darwin, Pasteur, Huxley, Haeckel, Pavlov, Szent-Györgyi, Pauling, Lorenz, Crick, Watson
Jelentős kézikönyvei	Ádám–Straub F.–Győrffy–Loksa: Biológiai lexikon (Budapest, 1987)
	– természettudományok –

A biológia (a görög biosz – ’élő’ és logosz – ’tudomány’ szavakból^[1]) a természettudomány egyik ága, mely az élőlények eredetének, leszármazási kapcsolatainak, testfelépítésének, működésének és a környezettel való kapcsolatának megismerésével foglalkozik. A biológia szót először Michael Christoph Hanov német filozófus használta 1766-ban egyik könyve címében.^[2] A mai értelemben egymástól függetlenül vezette be Karl Friedrich Burdach 1800-ban,^[3] Gottfried Reinhold Treviranus 1802-ben és Jean-Baptiste Lamarck szintén 1802-ben.^[4] Treviranus könyve („Biologie oder Philosophie der lebenden Natur für Naturforscher und Aerzte”^[4]) már címével jelzi a mai értelmét.

A modern biológia különböző szakterületekből áll, melyek lényegét az alábbi öt axióma foglalja össze:

A sejtek az élet alapvető egységei.
Az öröklődés alapvető egységei a gének.
Az új fajok és öröklött jellemzőik az evolúció eredményei.
Egy szervezet úgy szabályozza belső környezetét, hogy fenntartsa stabil és állandó állapotát.
Élő szervezetek energiát fogyasztanak és alakítanak át.

Története

Bővebben: Biológiatörténet

Áttekintés

A biológusok az élet legkülönbözőbb területeit tanulmányozzák. A minden élőlényben közös tulajdonságokat vizsgáló, összehasonlító jellegű nagy tudományágakat az általános biológia (vagy biologia generalis^[5], probiológia) néven szokás összefoglalni (például evolúcióbiológia, genetika, ökológia, etológia); az egyes konkrét, ma is élő élőlénytípusokat vizsgáló biológiai tudományágakat pedig biontológia vagy biologia universalis^[5] néven (például zoológia, entomológia, antropológia, botanika, anatómia, virológia stb.).^[6] A ma élő rendszerekkel foglalkozó biontológia tanulmányozhatja az egyedi szervezeteket (ez az individuális biológia vagy idiobiológia), de vizsgálhatja az egyedekből szerveződő egyedek fölötti szerveződéseket (ez a tárgya a szupraindividuális vagy szünbiológiának). A már nem élő, de valamikor élt élőlények világát kutatják az őslénytan (paleontológia) tudományai.^[6] Ezért sokan vélik úgy, hogy a „biológia” nem egy természettudomány, hanem az élőkkel foglalkozó természettudományok összessége.

Egy másféle csoportosításban az egyes tudományágakat aszerint soroljuk csoportokba, hogy milyen mélyen vezetjük vissza a biológiai törvényeket az anyag egyes elemi és még elemibb formáinak szintjére:

az atomi és molekuláris szinttel a molekuláris biológia, a biokémia, a biofizika, a genomika, a proteomika foglalkozik, de minden biológiai tudománynak lehetséges molekuláris szemlélete és ilyen szintű vizsgálata.
a sejtek működését a sejtbiológia vizsgálja.
több sejt együttműködésének kapcsolatrendszerét a szövettan, a szervtan és a szervezettan kutatja, míg a működéseket az élettan (fiziológia) tanulmányozza.
a genetika foglalkozik az öröklődéssel az öröklődő változékonysággal és így a szervezetek változatosságának végső forrásával; a genomika a teljes genom működéseit egyszerre elemzi.
a fejlődésbiológia azokat a folyamatokat és mechanizmusokat kutatja, amelyekkel a szervezetek keletkeznek, növekednek, fejlődnek a halálukig és közben öregszenek.
a fajok sokféleségével, azok rendszerezésével foglalkozik a rendszertan, míg a sokféleség létrejöttét és a földtörténeti kibontakozását az evolúcióbiológia kutatja, és ezen belül az egyes élőlénycsoportok rokonsági leszármazásával foglalkozik a törzsfejlődéstan és a származástan.
az egyes fajok belső felépítését az anatómia, az állatok viselkedését az etológia, míg az emberét a pszichológia, illetve a humánetológia vizsgálja.
az élőlények közötti hatásokkal, illetve az élőlények és környezetük egymásra hatásával foglalkozik a szupraindividuális biológia illetve az ökológia.

Híres biológusok

Hippokratész (Kr. e. 460? – Kr. e. 375?)
Theophrasztosz (Kr. e. 371 – Kr. e. 287)
Caius Plinius Secundus (23 – 79)
Galénosz (129 – 201)
Albertus Magnus (1193 – 1280)
Andreas Vesalius (1514 – 1564)
Conrad Gessner (1516 – 1565)
William Harvey (1578 – 1657)
Carl von Linné (1707 – 1778)
Georges-Louis Leclerc de Buffon (1707 – 1788)
Jean-Baptiste Lamarck (1744 – 1829)
Georges Cuvier (1769 – 1832)
Alexander von Humboldt (1769 – 1859)
Richard Owen (1804 – 1892)
Charles Darwin (1809 – 1882)
Gregor Mendel (1822 – 1884)
Louis Pasteur (1822 – 1895)
Thomas Henry Huxley (1825 – 1895)
Ernst Haeckel (1834 – 1919)
Ivan Petrovics Pavlov (1849 – 1936)
Szent-Györgyi Albert (1893 – 1986)
Linus Pauling (1901 – 1994)
Konrad Lorenz (1903 – 1989)
Francis Crick (1916 – 2004)
David Attenborough (1926 –)
Czeizel Endre (1935 – 2015)
James D. Watson (1928 –)
Lynn Margulis (1938 - 2011)
Richard Dawkins (1941 –)

A biológia főbb ágazatai

Azokat a tudományágakat, amelyek az élő természettel foglalkoznak, biológiai tudományoknak nevezzük. Az általános biológia az élő természet fejlődéstörvényeit foglalja össze.

Aerobiológia
Anatómia (bonctan)
Asztrobiológia vagy exobiológia
Állattan (Zoológia)
- Entomológia (rovartan)
Biofizika
Biogeográfia (életföldrajz)
Bioinformatika
Biokémia
Biomatematika
Bionika
Biotechnológia
Elméleti biológia
Embertan (Antropológia)
Etológia (viselkedésbiológia)
Evolúcióbiológia
Élettan (Fiziológia)
- Endokrinológia
- Összehasonlító élettan
- Növényélettan
- Környezeti és ökológiai élettan
Fejlődésbiológia
- Egyedfejlődéstan
- Embriológia
- Törzsfejlődéstan (filogenetika)
Genetika (örökléstan)
- Populációgenetika
- Genomika
- Proteomika
- Mitokondriális genetika
Hidrobiológia
- Limnológia (édesvizek biológiája)
Idegtudományok (neurológia, neurobiológia)
- Neuroanatómia,
- Idegélettan,
- Biopszichológia vagy pszichobiológia
- Neurokémia, neurofarmakológia, pszichofarmakológia,
- Pszichofizika, pszichofiziológia
- Kognitiv tudományok
Immunológia
- Immunogenetika
- Immunokémia
Individuális vagy idiobiológia
Járványtan (Epidemiológia)
Mikológia (Gombatan)
Mikrobiológia
- Bakteriológia
- Virológia
Molekuláris biológia
Morfológia (alaktan)
Növénytan (Botanika)
- Növénykórtan (fitopatológia)
- Lichenológia (zuzmókkal foglalkozik)
Onkológia (a rákkal foglalkozik)
Őslénytan (Paleontológia)
- Ősnövénytan,
- Ősállattan
Populációbiológia
- Populációgenetika
- Populációdinamika
Rendszertan (Taxonómia, Szisztematika)
Sejtbiológia (Citológia)
Szaporodásbiológia (reprodukciós biológia)
Származástan
- Kladisztika
Szociobiológia
- Szociálpatológia (a társadalmi viselkedési szabályokkal való beteges szembenállást vizsgáló tudományág.)
Szövettan (hisztológia)
Szupraindividuális vagy szünbiológia
- Biotika, florisztika, faunisztika
- Cönológia (társulástan)
- Szünfenobiológia
- Ökológia
Természetvédelmi biológia (konzervációbiológia)
Toxikológia (a mérgezésekkel foglalkozik)
stb.

További információk

Biological Journals
Ecology WWW page
BiologyBrowser
CABI Archiválva 2007. február 16-i dátummal a Wayback Machine-ben
Applied Ecology and Environmental Research
Biológiai idézetek

Kapcsolódó szócikkek

Galéria

Animalia - Bos primigenius taurus
Planta - Triticum
Fungi - Morchella esculenta
Stramenopila/Chromista - Fucus serratus
Bacteria - Gemmatimonas aurantiaca (- = 1 Micrometer)
Archaea - Halobacteria
Virus - Gamma phage

Jegyzetek

↑ Erich Meyer, Karl Zimmerman: Lebenskunde. Lehrbuch der Biologie für Höhere Schulen. Erfurt, Kurt Stenger, 1939 ff.
↑ Michael Christoph Hanow: Philosophiae naturalis sive physicae dogmaticae: Geologia, biologia, phytologia generalis et dendrologia. 1766.
↑ Thomas Junker: Geschichte der Biologie. München, C. H. Beck Verlag, 2004. ISBN 978-3-406-50834-9
↑ ^a ^b Lorande Loss Woodruff: History of Biology, The Scientific Monthly, 1921, 3. szám, 253-281.
↑ ^a ^b Christian Friedrich Harless: Grundzüge der allgemeinen Krankheitslehre: mit den Elementen der allgemeinen Biologie und der Physiologie des Menschen insbesondere. Leipzig, Weidmannsche Buchhandlung Verlag, 1817.
↑ ^a ^b Szacsky Mihály: Az orvostudomány Archiválva 2019. július 4-i dátummal a Wayback Machine-ben, PALATINUS Élettudományi sorozat, 2006.