PROFILPELAJAR.COM

	Avignon
	Avignon - egykori pápai palota
; Avignon címere	; Avignon zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Franciaország
Régió	Provence-Alpes-Côte d’Azur
Megye	Vaucluse
Kerület	Avignon
Kanton	4 kanton
Településtársulás	Communauté d'agglomération du Grand Avignon
Polgármester	Cécile Helle (2014–2020)
INSEE-kód	84007-84000
Irányítószám	84000
Körzethívószám	49
Testvérvárosok	Lista Siena (1961–); Wetzlar (1960. április – ); Diourbel (1961–); Tortosa (1967. szeptember 4. – ); Joánina (1984–); New Haven (1978–); Orvieto; Colchester (1972. február – ); Tarragona (1968. május 2. – ); Ceccano; Alcañiz; Diourbel régió; Guanajuato (1990–);
	Népesség
Teljes népesség	90 330 fő (2021. jan. 1.)
Népsűrűség	1392 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	10 m (legalacsonyabb pont); 122 m (legmagasabb pont);
Terület	64.78 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 43° 56′ 55″, k. h. 4° 48′ 30″43.948611°N 4.808333°EKoordináták: é. sz. 43° 56′ 55″, k. h. 4° 48′ 30″43.948611°N 4.808333°E
	Avignon weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Avignon témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség

Avignon város Franciaország Provence-Alpes-Côte d’Azur régiójában, Vaucluse megye székhelye (prefektúra). A Rhône folyó bal partján elterülő települést gyakran a Pápák városának is említik, mivel a 14–15. században számos pápa és ellenpápa itt vezette hivatalát (avignoni fogság). Vaucluse megye legnagyobb városa. A város szerepel az UNESCO világörökségi listáján. Lakosainak száma 90 330 fő (2021. január 1.).^[1] Avignon Barbentane, Châteaurenard, Noves, Rognonas, Villeneuve-lès-Avignon, Les Angles, Caumont-sur-Durance, Morières-lès-Avignon, Le Pontet és Sorgues községekkel határos.

Földrajz

A város a Rhône folyó bal partján fekszik, Marseille városától kb. 85 km-re északra. Éghajlata mediterrán típusú; száraz, meleg nyárral és enyhe, esős téllel.

Avignon (átlagokː 1981–2010, extrémː 1958–tól) éghajlati jellemzői
Hónap	Jan.	Feb.	Már.	Ápr.	Máj.	Jún.	Júl.	Aug.	Szep.	Okt.	Nov.	Dec.	Év
Rekord max. hőmérséklet (°C)	20,9	22,3	26,5	31,1	34,1	37,7	39,7	40,5	35,3	30,8	24,3	21,0	40,5
Átlagos max. hőmérséklet (°C)	10,2	11,8	15,6	18,6	23,1	27,3	30,7	30,0	25,3	20,2	14,0	10,5	19,8
Átlagos min. hőmérséklet (°C)	1,6	2,3	5,1	7,5	11,4	15,2	17,8	17,3	14,0	10,5	5,8	2,7	9,3
Rekord min. hőmérséklet (°C)	−13,0	−14,0	−9,5	−2,2	1,3	4,4	8,6	8,0	3,9	−2,2	−7,4	−14,0	−14,0
Átl. csapadékmennyiség (mm)	49	38	39	66	63	41	27	46	98	91	71	49	676
Forrás: Météo France^[2]

Története

A várost a Cavares, vagy Cavari gall törzs alapította. Az északi végében található sziklás területen kelta erőd foglalhatott helyet. A város virágzó település volt a római hódítások idején. Ekkor a Római Birodalom első Alpokon túli provinciájához, Gallia Narbonensishoz tartozott. Az 5. századi barbár pusztítás következtében nem sok emlék maradt fent ebből az időszakból. A gótok kezébe került várost 736-ban a szaracénok foglalták el, majd 737-ben Martell Károly rombolta le. A 9. századtól az Burgundiai Királyság része. A királyságot II. Konrád német-római császár idejében, 1033-ban a Német-római Birodalomhoz csatolták. A város a 12. században köztársasággá alakult, konzuli kormányzási formával. A független köztársaság 1226-ban az albigens keresztes hadjáratok idején szűnt meg. Miután az állampolgárok megtagadták a kapuk kinyitását VIII. Lajos francia király és a pápai küldöttek előtt, három hónapos ostrom vette kezdetét, aminek a végén a város kapitulált. 1251-ben Avignon IX. Lajos francia király testvéreinek kezébe került (I. Károly szicíliai király és Alphonse de Poitiers). 1271-ben Alphonse de Poitiers halálakor Avignon és az azt körülvevő Comtat – Venaissin grófság a Francia Királyság része lett.

1309-ben V. Kelemen pápa tartózkodási helyéül választotta. 1309. március 9. – 1377. január 13-ig Róma helyett Avignon volt a pápaság székhelye, ami szakadást okozott a római katolikus egyházban (avignoni fogság). Ekkor a várost és a környező Comtat – Venaissin grófságot az Anjou házból való szicíliai királyok irányították. IV. (Szép) Fülöp francia király, aki apjától örökölte Alphonse de Poitiers (Toulouse hajdani grófja) minden jogát, azt 1290-ben átruházta II. Károlyra, Nápoly királyára és Provence grófjára. Ravasz módon azonban, mivel a folyó keleti partja alkotta a királyság határát, amikor áradási időszakokban a folyó elöntötte a várost, Fülöp adót vetett ki rá. 1348-ban I. Johanna nápolyi királynő, Provence grófnője 80 000 florinért eladta a várost VI. Kelemen pápának.

Népesség

A népesség alakulása 2013 és 2021 között

Lakosok száma	90 305	92 130	94 200	91 921	91 729	91 143	90 597	90 330
	2013	2015	2016	2017	2018	2019	2020	2021

Adatok: Wikidata

Látnivalók

Pápai palota
Pont d’Avignon
Cathédrale Notre-Dame des Doms d'Avignon
Musée du Petit Palais
Musée Calvet

Közlekedés

Közúti

A város az A7-es és az A9-es autópályán érhető el.

Vasúti

Bővebben: Gare d’Avignon-Centre

Városi közlekedés

A város villamoshálózata 2019. október 19-én nyílt meg.

Híres szülöttei

Itt született 1591. március 15-én Alexandre de Rhodes jezsuita misszionárius, a ma használt vietnámi latin betűs írás kidolgozója.
Gaston de Raousset-Boulbon francia kalandor szülővárosa, aki 1852-ben magánállamot alapított Mexikóban (lásd: Sonorai Francia Állam)
Az "avignoni kisveréb", a világhírű francia sanzonénekesnő, Mireille Mathieu (1946. július 22.) születési helye is ez a település.

Jegyzetek

↑ ^a ^b Populations légales 2021
↑ Avignon–INRA (84) (francia nyelven). Fiche Climatologique: Statistiques 1981–2010 et records. Meteo France. [2018. március 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018)