Gaston de Raousset-Boulbon
Charles Fenderich rajza
Született	1817. december 2.[1] Avignon
Elhunyt	1854. augusztus 12. (36 évesen)[1][2] Heroica Guaymas
Állampolgársága	francia
Foglalkozása	fegyveres erők tagja filibuster újságíró író politikus kalandor
Tisztsége	főszerkesztő (1848. május 10. – 1849. június 18.)
Iskolái	Collège Saint-Michel
Halál oka	kivégzés
Gaston de Raousset-Boulbon aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz Gaston de Raousset-Boulbon témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Charles Rene Gaston Gustave de Raousset-Boulbon (Avignon, 1817. május 5. – Guaymas, 1854. augusztus 13.) francia nemes, kalandor, gyarmatosító, a rövid életű Sonorai Francia Állam alapítója.

Grófi család sarjaként látta meg a napvilágot Dél-Franciaországban. Felnőtté válása után rögvest elindult a frissen meghódított Algériába, de az 1848-as francia forradalom miatti társadalmi átrendeződések okán reményei szertefoszlottak és származása már nem biztosította érvényesülési lehetőségét. Párizsba visszatérve már nem találta meg a helyét, ahol egyre inkább a nagypolgári burzsoázia kezdte átvenni a vezető szerepet a nemesek helyett.

Elszegényedve egy Amerikába tartó hajóra szállt és meg sem állt Kolumbiáig, ahol több szerencsét remélt. Innen eljutott San Franciscóba, de továbbra is beilleszkedési nehézségekkel küszködött, mivel folyton csak származásával próbált előnyre szert tenni, s nem szorgalommal és munkával.

Kaliforniában ekkor zajlott a nagy aranyláz, így de Raousset-Boulbon is felcsapott aranyásónak, de nem talált aranyat.

Az amerikaiakkal vívott háborúban Mexikó meggyengült és területén lázadások robbantak ki, illetve külföldi kalandorok jelentek meg. Ekkor de Raousset-Boulbon összeállt egy arizonai bányászcéggel, a La Compenia Restauradora de la Mina de la Arizoná-val, s zsoldosokat toborzott. 1852 őszén benyomult Sonora mexikói államba és megszállta Hermosillo városát. Az államban sok volt a külföldi telepes, így franciák is, így de Raousset-Boulbon bízott az ő támogatásukban. A hatalmát novemberig fenntartotta, de aztán a mexikói csapatok visszafoglalták Hermosillót.

1854-ben de Raousset-Boulbon visszatért Sonorába és Guaymas mellett a franciák összecsaptak a mexikóiakkal. A kalandorok nem tudtak támogatást szerezni a sonoraiaktól, sőt fellángoltak a nemzeti érzelmek a fokozódó külső beavatkozások miatt. José María Yáñez legyőzte a franciákat és de Raousset-Boulbont is elfogta július 13-án. Egy hónapig fogságban volt Guaymas erődjében, majd halálra ítélték és golyó által kivégezték. A nemesi származására büszke de Raousset-Boulbon megtagadta, hogy bekössék a szemét, ehelyett szembe nézett az osztag katonáival.

Maradványait I. Miksa mexikói császár parancsára exhumálták és 1866-ban visszaszállították Franciaországba, ahol végső nyugalomra helyezték.

• Condal, Pablo. (1977). El Conde de Sonora. Todo es historia, El ayer de los hechos de hoy. Año II., Núm. 18. Marzo de 1977. México D.F.: Grupo Editorial, S. A. Cd. Satélite.
• de Collet La Madelène, Joseph Henri. (1876). Le comte Gaston de Raousset-Boulbon, sa vie et ses aventures: d'pres ses papiers et sa correspondance. Paris: Charpentier et Cie, Libraires Éditeurs.
• de Lachapelle, André [Raousset de Boulbon]. (1859). El Conde De Raousset-Boulbon Y La Expedición De Sonora: Correspondencia, recuerdos y obras inéditas, publicadas por André de Lachapelle, exredactor en jefe del Messager de San Francisco, etc., etc. (Carlos Mal Pacheco, Trans.). París: Impreso en Bonaventure et Successois, Quai des Augustins, 55.
• Dyssord, Jacques. (1943). Un conquistador moderne : Le comte de Raousset-Boulbon. Paris: Éditions Sorlot.
• Glantz, Margo (Ed.). (1973). Un folletín realizado: La aventura del conde de Raousset-Boulbon. México, D.F.: Secretaría de Educación Pública, Dirección General de Educación Audiovisual y Divulgación.