Santiago de Compostela
Városkép
Santiago de Compostela címere Santiago de Compostela zászlaja
Becenév: Compostela
Közigazgatás
Ország	Spanyolország
Autonóm közösség	Galicia
Tartomány	A Coruña tartomány
Comarca	Santiago megye
Rang	önkormányzat Galiciában
Székhely	Santiago de Compostela
Polgármester	Martiño Noriega Sánchez (2015-től)
Irányítószám	15700
Körzethívószám	981
Testvérvárosok	Lista Assisi São Paulo (2000–) Cali Coimbra Santiago do Cacém Meshed Buenos Aires Kom Santiago de Querétaro Santiago de los Caballeros Las Piedras Pisa Santiago de Cuba Oviedo Csüfu Le Puy-en-Velay Cáceres Córdoba (2004–) Santiago de Veraguas
Népesség
Teljes népesség	98 687 fő (2023)[1]
Népsűrűség	416,68 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	260 m
Terület	223 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 42° 53′, ny. h. 8° 32′42.883333333333, -8.533333333333342.883333°N 8.533333°WKoordináták: é. sz. 42° 53′, ny. h. 8° 32′42.883333333333, -8.533333333333342.883333°N 8.533333°W
Santiago de Compostela weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Santiago de Compostela témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Santiago de Compostela
Világörökség
Santiago világörökségi óvárosa
Adatok
Ország	Spanyolország
Típus	Kulturális helyszín
Kritériumok	I, II, VI
Felvétel éve	1985
Elhelyezkedése
Santiago de Compostela Pozíció Spanyolország térképén
é. sz. 42° 53′, ny. h. 8° 32′42.883333333333, -8.533333333333342.883333°N 8.533333°W
A Wikimédia Commons tartalmaz Santiago de Compostela témájú médiaállományokat.

Santiago de Compostela Spanyolország Galicia Autonom Közösségének székvárosa, az Atlanti óceán partjától 35 km-re helyezkedik el. A körzet – és fővárosa – igazi nevezetességre a középkorban tett szert, ekkor vált a híres katolikus zarándoklat célhelyéül. Ebben a jelentőségében napjainkban is kiemelkedő, a Szentföld és Róma mellett a Szent Jakab-út végpontjaként Európa legjelentősebb zarándokhelyeként ismert. 2000-ben Európa kulturális fővárosa volt.

Galicia Spanyolország északnyugati csücskében terül el, az Atlanti-óceán partján. Délről Portugáliával határos és peremhelyzete, elszigeteltsége következtében kissé terra incognita, a könnyen elérhető, mindenütt pompázatos látnivalókban bővelkedő Spanyolországban. Amerika felfedezése előtt Finisterrének, világ végének nevezték, s hajdanában az volt a hiedelem, ha valaki itt tengerre merészel szállni, számíthat arra, hogy hajója a világ széléről végtelen szakadékba zuhan.^[2] Szent Jakab sírjának felfedezése óta viszont zarándokok milliói vonulnak végig e tartományon, hogy a megszentelt helyen bűnbocsánatot nyerjenek. A zarándokút városai hosszú évszázadokon keresztül Santiagóért és Santiagóból éltek,^[3] s bár itt is szép számmal akadnak érdekes természeti és művészeti látnivalók, hangsúlyos idegenforgalmi központnak csak a compostelai műemlék-komplexum számít.

Galicia területét folyórendszerek tagolják, tengerre fjordszerűen kifutó helyeiken nagy forgalmú kikötőknek és halásztelepüléseknek adnak helyet. A lakosság nyelve a hivatalos kasztíliaitól inkább a portugálhoz áll közelebb. A furfangosnak, agyafúrtnak tartott galiciaiak a valóságban megbízhatók, szorgalmasak. A körzet tengertől beljebb eső területének gazdasági potenciálja mérsékelt, s ez is okozza, hogy a középkorban kialakult, s napjainkig élénk zarándokturizmus kiemelkedő gazdasági jelentőséggel és nemzetközi hírnévvel bír.^[4]

A város éghajlata mérsékelt égövi óceáni, Köppen besorolása szerint Cfb óceáni éghajlat. Döntő tényező nemcsak az óceán, de a közeli hegyek is. Az éves és a napi hőingás is alacsony. A hűvös és csapadékos nyarat ritkán előforduló rövid hőhullámok és szárazabb időszakok szakíthatják félbe. A telek is enyhék és esősek; a fagyos napok száma alacsony: átlagosan 13 egy évben. Évente átlagosan két-háromszor hó is hull a városban. A tartomány kapja a legtöbb csapadékot egész Spanyolországban, maga a város a legmagasabb csapadéktartalommal rendelkező települések között van az egész Pireneusi-félszigeten.^[5]

Galicia területére és településeire – és így Santiagóra is fontos hatással bírt, hogy Hispánia az ókori római birodalom egyik legromanizáltabb tartománya volt. Így a római társadalomban egyre jelentősebbé váló keresztény tanítások itt gyorsan befogadottá váltak. Ezért itt született annak a ma is élő keresztény legendának az alapgondolata, hogy maga Pál apostol is ellátogatott a félszigetre, sőt János apostol és evangélista öccse, Jakab is járt itt. Később, a birodalomban fellángolt keresztényüldözés idején aztán ezért született az üldözött palesztinoknak az elhatározása, hogy a halott szent hamvait – védelme érdekében – Hispániába szállítsák. Aztán eltemették, s az idők múltával nyughelyét el is felejtették. A legenda úgy szól, hogy: ... Az elfeledett sír azonban – mint mondják – 813-ban csodálatos körülmények között, misztikus fényjelenségek és az angyalok karának éneke kíséretében az Iria Flavia nevű régi római település közelében felfedte titkát, s ekkor kezdődött Szent Jakab középkori diadalútja...^[7]

1985-ben a belvárost az UNESCO a Világörökség részévé nyilvánította. A város 2000-ben Európa kulturális fővárosa címet viselte.

• Szent Jakab-székesegyház: A leghatalmasabb spanyolországi román-kortól épített templom. Építését 1082-ben kezdték meg, latin-kereszt alaprajzú, szentélykörüljárós, az 5 hosszanti (94 m) főhajó és a 3 (63 méteres) kereszthajó keresztezésében (33 m) négyezeti térrel kialakított bazilika, 25 kápolnával, két 67 méter magas kupolás toronnyal, régi szentéllyel, több király síremlékkel, egy nagy, 1672-1714 között készült churriguereszk architektúrájú, Figueroa által befejezett retablóval, amely alá temették állítólag az idősebbik Szent Jakabot, s végső nyughelyét ma a szent életnagyságú szobra díszíti. A XII. századi kőszobrot utólag ezüst-arany ruhába öltöztették. A román-korban szokatlanul nagynak számító templom méretét és az építmény művészi hangsúlyát a helyhez fűződő Szent Jakab-legenda magyarázza, amelynek ugyan történelmi hitelessége bizonytalan, mégis évezredek óta vonzza ide Európából a zarándokokat.^[8] (Részletesen lásd a székesegyház szócikkét.)
• Fachada sur de Platerías, (vagy Portico de las Platerías). Az El Obradoiro-nak is nevezett nyugati homlokzatot Maestro Mateo román stílusban építette, melyet aztán először a reneszánsz, majd barokk stílusban megcsonkították. A mai homlokzata spanyol barokk legnagyobb méretű és legjellemzőbb alkotása.^[9]

• Puerta La Azabachería (Fachada norte de la catedral): A bazilika másik nagy kapu-architektúrájának számít. A székesegyház kereszthajójának északi végében áll. Több előd után Ventura Rodríguez (megh. 1786) fejezte be. A homlokzat – a háromhajós keresztháznak megfelelően – háromrészes, a két mellékhajó előtti részek, a szokásostól eltérően, előreugranak. A közös főpárkány felett mellvédszerű felépítmény létesült. Ennek a portálnak az architektúrája a főhomlokzaténál könnyedebb, levegősebb.^[10]

• Palacio de Gelmirez (galiciai nyelven Pazo de Xelmírez, más néven Palacio del Arzobispo): A legjelentősebb – és egyúttal legrégibb – nagyrészt román-kori részeket tartalmazó szerény érseki palotát Gelmirez, a város első érseke alakíttatta ki a Gelmirez-palotából 1120-1149. között. Rendkívül értékes román-kori világi épület. Emeletén a 32 méteres nagyterem egyhajós, keresztboltozatainak alsó kőbordái fali gyámokra támaszkodnak, oszlopok nélkül. Előcsarnoka XIII. századi, a boltozatokat karcsú oszlopok hordják. Kápolnája román-kori.^[11]
• Hostal de los Reyes Católicos (vagy másképp: Hostal de Rey): A bazilika előtt elterülő városi főtér, a Plaza del Obradoiro északi oldalát értékes műemlék épületként zárja le. Eredetileg a katolikus királyok által 1489-ben alapított kórház épülete volt,^[12] amelyet a Katolikus Királyok Kórházaként egykor a zarándokok egészségügyi ellátása céljából építették, ma a Paradores de Turismo de España szállodalánc tagjaként működik. Építőművészeti stílusát tekintve platereszk. Négy pátiója XVI-XVII. századi, kápolnája is 1556-ból való. A háromemeletes épület hosszan elnyúló. A földszint, az első és felső emelet alacsony kis ablakos, visszafogott jellegű, míg a főemeleten gazdagon kiképzett ajtók nyílnak a homlokzaton végigfutó vasrácsos erkélyre. A főbejárat nem a homlokzat közepén, hanem attól balra áll, architektúrája – az erkélyt megszakítva – a főpárkányig ér. Az ajtó félkörzáródású sekély bélletben áll. Az összességében platereszk homlokzatképzés építészeti váza reneszánsz jellegű. Az építészeti rendszerben román elem az apostolszobrok sora, gótikus gondolat a szobrokkal díszített kapubéllet, továbbá a szobrok gyámjai, baldachinjai és fiatornyok. Reneszánsz elemek a félkörívek, a lizénák aránya, a párkányok tagozatai és a finom plasztikájú növényi díszítések.
• Palacio de Rajoy (galiciai nyelven Pazo de Raxoi, magyarul Rajoy-palota): A főteret a katedrálissal szemben, a nyugati oldalon zárja. 1777-ben épült. Az önkormányzat székháza, Erősen klasszicizáló barokk épület.
• (Collegiata de San Jerónimo) (galiciai nyelven: Colexio de San Xerome, magyarul Szt. Jeromos kolostortemplom): A téren álló legszerényebb gótikus épület, 1490 körül épült, szép oszlopdíszes kapuzattal. Igen szép a kerengője is.
• Praza de Abastos
• San Martín Pinario (Convento de San Martín): zarándokszállásnak épült 899-től; Mateo López 1598-ban reneszánsz stílusban fejezte be. A fő- és déli homlokzatát átépítették (1738), Lendületes barokk díszlépcsőt is kapott. Három kerengője reneszánsz, a negyedik barokk. A kolostortemplom remek késő barokk retablo mayorját 1730-1733 között Fernando da Casas y Novoa és Miguel de Romay harmincnégy szobrásztársukkal – három év alatt – készítették el. Zsúfolt díszítése ellenére kompozíciója világosan érvényesül.^[13] A retabló alsó részének közepén négy csavart oszlopon baldachin áll, alatta szentségház; a főpárkányán hatalmas felépítmény, közepén súlyos architektúrájú fülkében Mária szobrával. Volutákon, konzolokon kisebb-nagyobb szobrok, a széleken lovas harcosok, zászlót, pásztorbotot és püspökkeresztet tartó angyalok szobrai.

• Casa de la Parra
• Monasterio de San Paio de Antealtares
• Casa canónica o da Conga
• Fachada este de la catedral o de la Quintana

• Lateral del claustro
• Casa del Cabildo
• Rúa do Franco
• Convento da San Francesco (Szent Ferenc-kolostor) Assisi Szent Ferenc alapította a XIII. századi zarándokútja befejezésekor. Az épületet a XVII-XVIII. században átalakították, de gótikus kerengő egyes részeit meghagyták.
• Plazuela de Fonseca és Colegio Mayor de Fonseca (Colegio de Fonseca) a Fonseca-kollégium: 1544-ben építették, emeletes kerengővel. Az Egyetemi könyvtár és az egyetem Gyógyszerészeti Fakultásának ad otthont. A Galiciai Tartományi Gyűlés is itt ülésezik.
• Capilla y fuente de los bueyes
• Rúa do Vilar
• Rúa Nova
  • Rúa das Orfas
  • Casa-pazo de Vaamonde
• A Santiago de Compostela községhez tartozó Conxo településen található a Rocha Forte-várrom

(más néven Castillo de los Churruchaos^[14]), ami egy középkori vár romja. Fénykorában, a 12. és 15. század között Galicia legnagyobb és legjelentősebb várának számított. Jelentősebb régészeti feltárása a 21. században történt meg,^[15] ma szervezett látogatások keretében tekinthető meg.^[16]

A település lakosságának változását az alábbi diagram mutatja:

• népességszám, demográfia: A város lakosszáma az utóbbi években lényegében stabilan 100.000 fő körüli (2015: 95.612 fő), amely az élet- és lakókörülmények szintjének stabil állandósulására utal. A településre jellemzően, viszonylag magas a női lakosság aránya (53,6%), de kimagaslóan a 65 év feletti korosztálynál (59,8%). A lakosság korfája tekintetében az alacsony korosztály (0-15) szerény arányánál (13,41%) jóval magasabb a 65 év és felettiek aránya (19,9%), s ez a város népességének elöregedési tendenciáját jelzi.^[17] Ez visszaigazolódik a 9 ‰-es élveszületési és 9,9 ‰-es mortalitás arányában is.
• foglalkoztatás: A népesség legutolsó (2015) foglalkoztatási adatai (36.315 foglalkoztatottból 48,1% férfi és 51,9% nő) már előre jelzik, hogy a város lakossága alapvetően nem a termelő ágazatokban, (agrár-halászati: 1,27%, ipari: 6,96%, illetve építőipari: 4,96%), hanem az ú.n. "tercier" (szolgáltató) ágazatokban dolgozik (beleértve a közlekedés-szállítás és közigazgatás ágazatait is).^[18] Bár a statisztikai adatok nem részletezik, ide tartoznak az idegenforgalom, kereskedelem, pénzügy, szállítás, közlekedés-hírközlés, szociális ellátás és média-marketing-szervezetek. Egy ilyen kiemelkedően vallási- és polgári idegenforgalomra épülő városgazdaság esetében ez szemléletes és nyilvánvaló.
• Oktatás
  • Közúti (autóbusz) közlekedés: Az óvárostól keletre található a nagy autóbusz-pályaudvar (Estación Autobusses) Innen a repülőtérre, valamint számos galiciai és spanyol városba indulnak járatok, valamint ezen túlmenően (átszállás nélküliek) Németországba, Franciaországba és Svájcba is.

• • Vasúti közlekedés: Az óvárostól délre található a spanyol vasúttársaság (RENFRE) pályaudvara. nemzeti és helyi közlekedési csatlakozások mellett onnan naponta egy távolsági járat indul Handdaye felé, amely nemzetközi csatlakozási lehetősége van. A városon halad keresztül az Olmedo-Zamora–Galicia nagysebességű vasútvonal.
  • légi közlekedés: Santiago reptere a várostól északkeletre 15 km távolságban van. A Ryanair 2005/06 telétől naponta tart fenn járatot Frankfurt-Hahn-ba és London Stansted-be. Az Iberia Madridon vagy Barcelonán át szolgáltat járatot Santiagóba.

• egészségügy és szolgáltatás
• építészet, lakásügy,
• közoktatás
• rekreáció, lakó(környezeti)-kultúra

• létesítmények
• rendezvények
• helyi hírességek: Diego Gelmírez (*feltételezhető 1069; †1149), Santiago de Compostela első püspöke (Erzbischof) * Rosalía de Castro (1837–1885) lírai költő * José Rodríguez Carballo (* 1953),a ferencrendiek főminisztere * Mariano Rajoy (*1955), spanyol miniszterelnök * David Blanco (*1975), kerékpárversenyző * Rubén González Rocha (*1982), labdarúgó játékos *^[19]
• kiadványok

• Buenos Aires, Argentína
• Mashad, Irán
• São Paulo, Brazília
• Assisi, Olaszország

• városimage, városkép,
• településmédia, sajtó

Nagyítás

Az óváros egy panorámaképe

Santiagónak van reptere. A Ryanair naponta szállít Frankfurtba és Londonba utasokat. Szintén üzemeltet, elsősorban belföldi járatokat az Iberia légitársaság Madridba és Barcelonába.

A városon halad keresztül a Olmedo-Zamora–Galicia nagysebességű vasútvonal.

A Santiago de Compostela-i vasúti baleset 2013. július 24-én történt a város közelében, amikor a Madridból Ferrolba tartó RENFE 730 sorozatú Alvia gyorsvonat az Olmedo–Zamora–Galicia nagysebességű vasútvonalon, három kilométerre a Santiago de Compostela-i állomástól egy ívben kisiklott. A vonaton 218 utas és négy főnyi személyzet utazott. A balesetben 79-en meghaltak, és több mint százan megsérültek.^[20][21]

• UNESCO: A világ természeti csodái és kultúrkincsei (3. k. Dél-Európa: 8-9.obj.) – Pécsi DIREKT Kft-UNESCO, 1998 – ISBN 963 367 345 3
• (Szerk.: Carlos Giordano & Nicolás Pamisano, etc.): Bildband Kathedrale von Santiago (1. kiad.) – DOSDEARTE EDICIONES S.L. Barcelona, 2004 – ISBN 978 84 15818 46 5
• Mary Vincent-R.A.Stradling: A spanyol és portugál világ atlasza (több helyen) – Andromeda, Oxford, 1994./Helikon.Magyar Könyvklub Bp., 1997 – ISBN 963 548 556 5.
• Bardon Alfréd: Spanyolországi építészet (p. 40, 42, 94, 108, 20, 21.) – Műszaki K. Bp. 1975. – Azonossági sz. MÜ: 2135-k-7577.
• Gudiol, José: Die Kunst Spaniens – Zürich, Deutsches Buchgesellschaft, 1964
• Harwei, John: The Catedral of Spain – London, BT. Bradford Ltd., 1957
• Mellini, Gian Lorenzo: Maestro Mateo a Santiago de Compostela – Forma Colore No 46. – Firenze, Sadea, Sansoni Ed., 1965
• Rosci, Marco: La Sculpturaromanica in Spagna. I Maestri della Scultura No 97. – Milano, Fratelli Fabbri Editori, 1966
• Tisné, Pierre u. Milicua D. José: Spanien, Bildatlas der spanischen Kust – Köln Shauberg, Du Mond Verlag, 1968
• Trend, J.B.: Civilization of Spain – NeW Jersey, 1979
• Way, Ruth: A Geography of Spain and Portugal – London, 1962
• Szentirmai József: Spanyolország (útikönyv) 3. k. (p. 542-547) – Panoráma K. Bp. 1995.- ISBN 963 243 838 8
• Doromby Endre: Spanyolország (Útkönyv, p. 365-370) – Panoráma K. 1976. – ISBN 963 243 019 0
• Paulo Coelho: Auf dem Jakobsweg. Tagebuch einer Pilgerreise nach Santiago de Compostela (O diario de um mago, 1986). Diogenes, Zürich 1999, ISBN 3-257-23115-6

A Wikimédia Commons tartalmaz Santiago de Compostela témájú médiaállományokat.

• Czellár Katalin: A Szent Jakab-út. Santiago de Compostela zarándokútjai; Filum, Bp., 2000
• Kakucs Lajos: Santiago de Compostela: Szent Jakab tisztelete Európában és Magyarországon; METEM–Historia Ecclesiastica Hungarica Alapítvány, Bp., 2006
• Daten aus dem Statistischen Amt für Wirtschaftliche Entwicklung in Galicien. IGE
• Santiago de Compostela hivatalos honlapja
• Santiago Idegenforgalmi Hivatal weboldalán
• A Galicia Torismo oldalán
• Spanyolország városai a világörökségben című oldalon (spanyol)
• [1]