SevillaSpanyolország negyedik legnagyobb városa, Andalúzia és Sevilla tartomány fővárosa. Lakossága 2003-ban 710 000, az agglomerációval együtt 1 294 000. Egyetemi város. A sevillai székesegyház a világ legnagyobb gótikus temploma.
Fekvése
Spanyolország déli részén, a Guadalquivir folyó partján fekszik. Noha szűk és kanyargós utcái vannak, mór építő művészetre emlékeztető házaival, műemlékeivel, gyönyörű kertjeivel egyike Spanyolország legérdekesebb városainak.
Éghajlat
Sevilla éghajlata mediterrán jellegű, némi kontinentális behatással. Az évi átlaghőmérséklet 19 °C körül alakul, ezáltal Európa egyik legmelegebb városának tekinthetjük.
A telek enyhék, ami azt jelenti hogy a télen mért átlagos napi maximum hőmérséklet 15,9 °C, nyáron pedig 35,3 °C.
Az évi csapadékmennyiség 534 mm (október és április között leginkább). A legcsapadékosabb hónap december, amikor is átlagosan 95 mm csapadék hullik. A napsütéses órák száma közel 3000 óra egy évben.
A Spanyol Statisztikai Hivatal által közzétett 2011-es népszámlálás szerint Sevilla városnak 703 ezer lakosa van, míg a nagyvárosi területnek 1,5 millió.
A város lakosságának változását az alábbi diagram mutatja:
Sevilla, az ókori Hispalis, a monda szerint Héraklésznek köszöni alapítását; a rómaiak idejében már tekintélyes hely volt; Julius Caesar korában Julia Romula néven római gyarmattá lett.
A vandálok és nyugati gótok uralma alatt a déli területek fővárosául tekintették. 590-ben és 619-ben zsinatokat tartottak itt. 712-ben az arabok hatalmába került, akik Isbilijahnak hivták és Andalusz legvirágzóbb városává tették 400 000 lakossal. 844-ben a normannok fölhajóztak a Guadalquiviren, a város falai alatt II. Abd-er-Rhaman hadait leverték és a várost kegyetlenül elpusztították.
1026-tól a Beni-Abadról elnevezett mór királyságnak volt fővárosa. 1091-ben az almorávidák, 1147-ben az almohádok kerítették hatalmukba. 1248. november 22-én, 18 havi ostrom után III. Ferdinánd foglalta el; ekkor mintegy 300 000 ember vándorolt ki innen.
A 16. század alatt, a város átesett egy nagy fejlődésen és átalakuláson, felépült néhány fontosabb épület a történelmi középpontból. Végül a város egy multikulturális központ lett, amely segítette a virágzó művészetet, ez fontos szerepet játszott a Spanyol Aranykorban.
Még a 17. században is lakóinak száma 130 000-re rúgott, ők legfőképpen selyemszövéssel és egyéb iparágakkal foglalkoztak. 1501-1726 között az Amerikával való kereskedelem kizárólagos birtokosa volt. Mikor a kereskedelmet Spanyolország déli részén mindinkább Cádiz ragadta magához, Sevilla ipara is hanyatlásnak indult.
1808-ban itt alakult meg a franciák ellen a központi junta. 1823-ban a cortes menekült Madridból Sevillába. 1843. július 20-25. között Espartero bombáztatta le. 1992-ben világkiállítás színhelye. A nagy sikerű magyar pavilont Makovecz Imre tervezte (miután a tervpályázat eredeti győztes tervét mellőzték).
Látnivalói
Épületek, emlékművek, parkok
Andalúz Parlament (Parlamento Andaluz)
Macarena-kapu (Puerta Macarena)
Macarena-bazilika (Basílica de la Macarena)
Szent Egyed-templom (Iglesia de San Gil)
Szent Kelemen-kolostor (Convento de San Clemente)
Szent Klára-kolostor (Convento de Santa Clara)
Szent Lőrinc és a Mindenható Krisztus-templom (Iglesia de San Lorenzo y Jesús del Gran Poder)
Hercules oszlopai (Los Hercules)
Mindenszentek-templom (Iglesia de Omnium Sanctorum)
Szent Marina-templom (Iglesia de Santa Marina)
Szent Lajos-templom (Iglesia de San Luis)
Szent Paula-kolostor (Convento de Santa Paula)
Szent Erzsébet-templom (Iglesia de Santa Isabel)
Szent Márk-templom (Iglesia de San Marcos)
Hölgyek palotája (Casa de las Duenas)
Szent Katalin-templom (Iglesia de Santa Catalina)
Szent Péter-templom (Iglesia de San Pedro)
Régi Egyetem (Universidad Vieja)
Angyali üdvözlet templom és a Sevillai Kiválóságok Panteonja (Iglesia de la Anunción de los Sevillanos Illustres)
Fehér Szűz Mária-templom (Iglesia de Santa María la Blanca)
Szent Kereszt-templom (Iglesia de Santa Cruz)
Szent Bernát-templom (Iglesia de San Bernardo)
Lope de Vega Színház (Teatro Lope de Vega)
Mária Lujza-park (Parque María Luisa)
Királyi Pavilon (Pabellón Real)
Metropol Parasol, a világ egyik legnagyobb faszerkezetű építménye az Encarnación téren
Torre Sevilla, a több mint 180 méteres felhőkarcoló a város legmagasabb épülete[2]
Múzeumok, kiállítások
Szépművészeti Múzeum (Museo de Bellas Artes)
Népművészeti Múzeum (Museo de Artes y Costumbres Populares)
Murillo Múzeum (Casa de Murillo): Murillo egykori háza volt
Régészeti Múzeum (Museo Arqueológico)
Expo ′92, az 1992-es világkiállítás helyszíne, ahol bemutatták az István, a király című magyar rockoperát is. A világkiállításra épült Plaza de Españán forgatták a Csillagok Háborúja egyik jelenetét.
A város legnagyobb és legjelentősebb színháza, a neobarokk-eklektikus stílusban épület Teatro Lope de Vega, amely 4600 négyzetméteres és 1100 nézőt képes befogadni. Színházi előadások mellett koncertek, dzsessz, flamenco estek, operaelőadások kerülnek megrendezésre a színházban.
A város rendezi meg kétévente a Bienal nevű flamenco fesztivált, amely a világ egyik legjelentősebb flamenco fesztiváljaként van számon tartva.[3]
Velá de Santiago y Santa Ana
A város Triana negyedében megrendezett szabadtéri nyári fesztivál, sport műsorokkal, előadásokkal, kulturális műsorokkal, amivel Szent Annának és Szent Jakab tiszteletére tartanak.[4]
Sevilla-i Nagyhét
Spanyolországban és Latin-Amerikában nagyhéthez számos ünnepség és fesztivál is kapcsolódik, ezek között a sevillai nagyhét kiemelkedő jelentőségű. A nagyhét fénypontja, a körmenet, aminek keretében Szűz Mária és Jézus Krisztus szobrait hordozzák végig a különböző vallásos testvériségek.[5][6][7][8]
Gazdaság
A városban állítják össze a Renault autókat. Sevilla Spanyolország tengeri kereskedelmének egyik fontos kapuja. A szárazföld belsejében fekvő várost a XIII. Alfonz-csatorna köti össze az Atlanti-óceánnal. A kikötő forgalmának nagy részét a város nehézipari vállalatainak részére beszállított ércek és szén, illetve kőolaj alkotják.
Közlekedés
Buszok
A városban a TUSSAM vállalat üzemelteti a buszjáratokat. A város két legfőbb buszpályaudvara a Plaza de Armas és a Prado de San Sebastián buszpályaudvar. A Plaza de Armasi terminálról a buszok számos spanyol városba és Lisszabonba mennek. A Prado de San Sebastianon található terminálról elsősorban Andalúzia más tartományi központjaiba: Almeríába, Malagaba, Cadízba, Huelvába, Jaénbe mennek közvetlen buszok.
A sevillai metró, egyetlen vonalból áll, 22 állomással. A város délkeleti részét köti össze a belvárossal és az egykori világkiállításra épült negyedet. A hálózat közvetlen átszállást biztosít a Prado de San Sebastiánon található buszpályaudvarra. Spanyolország sorban hatodik városa, ahol metróhálózat építésébe kezdtek.
Vasút
A város főpályaudvar az Estación de Santa Justa, ahova a helyi érdekű vasútnak számító Cercanías vonalai mellett, az AVE vonatok is beérkeznek.
Légi közlekedés
A város nemzetközi repülőtér, a San Pablo repülőtér, amely a Vueling és Ryanair légitársaságok egyik bázisrepülőtere is, 2017-ben évi több mint 5 millió utasa volt a repülőtérnek. A legforgalmasabb úticélnak Barcelona, Párizs, Madrid, Mallorca és London számítanak. A repülőtérről a Plaza de Armas buszpályaudvarra mennek a transzfer buszok.