Aranytollú pingvin

Aranytollú pingvin
A sziklaperemén
A sziklaperemén
Természetvédelmi státusz
Sebezhető
      
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Altörzság: Állkapcsosok (Gnathostomata)
Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda)
Csoport: Magzatburkosok (Amniota)
Osztály: Madarak (Aves)
Csoport: Carinatae
Alosztály: Neornithes
Alosztályág: Újmadárszabásúak (Neognathae)
Öregrend: Neoaves
Csoport: Passerea
Csoport: Ardeae
Csoport: Aequornithes
Rend: Pingvinalakúak (Sphenisciformes)
Család: Pingvinfélék (Spheniscidae)
Alcsalád: Spheniscinae
Nem: Eudyptes
Vieillot, 1816
Faj: E. chrysocome
Tudományos név
Eudyptes chrysocome
(Forster, 1781)
Szinonimák
  • Aptenodytes chrysocome J.R.Forster, 1781
  • Aptenodytes crestata J.F. Miller, 1784
  • Eudyptes crestatus (J.F. Miller, 1784)
Elterjedés
A „három alfaj” elterjedési területe
A „három alfaj” elterjedési területe
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Aranytollú pingvin témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Aranytollú pingvin témájú médiaállományokat és Aranytollú pingvin témájú kategóriát.

Az aranytollú pingvin vagy sziklaugró pingvin (Eudyptes chrysocome) a madarak (Aves) osztályának pingvinalakúak (Sphenisciformes) rendjébe, ezen belül a pingvinfélék (Spheniscidae) családjába és a Spheniscinae alcsaládjába tartozó faj.[1]

Előfordulása

Az Antarktiszon, Chilében, Argentínában, a Falkland-szigeteken, Dél-Afrikában, Új-Zélandon és a környező szigeteken költenek.

Alfajai és rokonsága

Az aranytollú pingvin alfajszámának a pontos meghatározása igen bonyolult. Korábban és még egyesek szerint három alfaj létezik, az E. moseleyi-t is annak tekintik; míg mások szerint a korábbi három alfaj 3 különböző fajt képez.[2]

Az Eudyptes moseleyit korábban az aranytollú pingvin alfajának vélték, Eudyptes chrysocome moseleyi név alatt – a madár az Atlanti-óceán déli részén levő Tristan da Cunha és a Gough-szigetek területén költ.[5]

Az E. moseleyi és a másik két pingvin között egy melegebb áramlat folyik, melyet a madarak általában elkerülnek. Az aranytollú pingvin közeli rokonságban áll a bóbitás pingvinnel (Eudyptes chrysolophus) és a Royal-pingvinnel (Eudyptes schlegeli); az utóbbi rendszertani besorolása sem egyértelmű, hiszen vannak ornitológusok, akik a bóbitás pingvin színváltozatának tekintik.

1987-1988 között az Australian National Antarctic Research Expedition a Heard- és Marion-szigeten 3 darab aranytollú-bóbitás pingvin hibridet fedeztek fel.[6]

Megjelenése

Magassága 52 centiméter, testtömege 3 kilogramm. Feje, háta és szárnyai fekete színűek, hasa fehér. Nagyon hasonlít legközelebbi rokonára, a bóbitás pingvinre.

Életmódja

Csontos halallal, krillel, planktonokkal, tintahallal táplálkoznak, élelmüket a tengerből szerzik. A többi pingvinhez képest jól mozog a szárazföldön is, szikláról sziklára ugrálva olyan magasra megy, ahol már nem érik el tengeri ellenségei. A madár 15–20 évig él.

Szaporodása

Az ivarérettséget legkorábban 6 éves korban éri el. A költési időszak július és november között van. Sziklás helyeken fészkelnek. A fészekalj 2 kékesfehér tojásból áll, de általában csak az egyik fióka marad életben. A tojásokon 35 napig, mindkét szülő felváltva kotlik.

Védettsége

A Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listája veszélyeztetett fajként tartja nyilván. Jelenleg még több millió példány él belőlük, de a halászat és a globális felmelegedés miatt számuk drasztikusan csökken.

2002-ben 298 000 költőpár aranytollú pingvin élt a Falkland-szigeteken, mely 2007-ben 210 000-re csökkent, ami 30%-os fogyás. 1932-ben még más félmillió pingvinpárt számoltak össze, ehhez képest már 85%-kal vannak kevesebben.

Európában az Európai Állatkertek és Akváriumok Szövetsége felügyelete alá tartozó Európai Veszélyeztetett Fajok Programja (EEP) keretében tenyésztik a faj egyedeit.

Magyarországon csak a Nyíregyházi Állatparkban látható.[7]

Képek

Jegyzetek

  1. ↑ BirdLife International: 'Eudyptes chrysocome'. IUCN Red List of Threatened Species. Version 2013.2. International Union for Conservation of Nature, 2012. (Hozzáférés: 2013. november 26.)
  2. ↑ Eudyptes chrysocome Archiválva 2011. szeptember 22-i dátummal a Wayback Machine-ben, IUCN
  3. ↑ Jonathan Banks, Amy Van Buren, Yves Cherel & James B. Whitfield (2006). „Genetic evidence for three species of Rockhopper Penguins, Eudyptes chrysocome”. Polar Biology 30 (1), 61–67. o. DOI:10.1007/s00300-006-0160-3. 
  4. ↑ Marc de Dinechin, Richard Ottvall, Petra Quillfeldt & Pierre Jouventin (2009). „Speciation chronology of rockhopper penguins inferred from molecular, geological and palaeoceanographic data”. Journal of Biogeography 36 (4), 693–702. o. DOI:10.1111/j.1365-2699.2008.02014.x. 
  5. ↑ BirdLife International: 'Eudyptes moseleyi'. IUCN Red List of Threatened Species. Version 2013.2. International Union for Conservation of Nature, 2012. (Hozzáférés: 2013. november 26.)
  6. ↑ Woehler (1990). „Hybrid Rockhopper-Macaroni Penguins, interbreeding and mixed-species pairs at Heard and Marion Islands”. Emu (journal) 90 (3), 198–210. o. DOI:10.1071/MU9900198. 
  7. ↑ Megnyílt a JÉGVILÁG (angol nyelven). sostozoo.hu. (Hozzáférés: 2024. július 9.)

Források

Fordítás

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Southern rockhopper penguin című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

További információk