Nevét első birtokosairól, a Gerus családról kapta és eredetileg a latinGervasius vagy Germanus becézése volt. Történeti névalakjai: Gerusteluke (1292), Gerus (1331), Gerestelke (1338), Kerestelek (1336), Kerestelke (1379), Geres (1403), Gewres (1494), Gyerys (1504), Gyres (1575), Girisch (1750). Mai neve 1808-ban tűnt föl (Aranyos-gyéres). Hivatalos román nevének jelentése: „Torda mezeje”.
Fekvése
Tordától 10 km-re kelet–délkeletre, az Aranyos jobb partján fekszik.
Története
A helyi hagyomány úgy tartja, hogy az első tatárjárás előtt mai központjától két kilométerre, a Fűzi-patak partján feküdt. A 14. században sokáig lakatlan volt.
1750-ben 110 háztartásból állt. 1763-ban Buccow tábornok erőszakkal kényszerítette lakóit, hogy mondjanak le nemesi kiváltságukról és a székelyhatárőrségbe sorolta be. Ezzel együtt városi rangját és jelentőségét is elveszítette. Benkő József református lelkész idejében a Kendeffy és a Bethlen családnak volt benne kastélya. Ugyanő emlékezik meg dinnyetermesztéséről is.[4]
1861 és 1867 között ismét mezővárosi címmel rendelkezett. A 19. század harmadik negyedében Paget János mintagazdaságot rendezett be. 1873-ban Apahida felől elérte a vasút, 1883-ban pedig elkészült a Tordáig tartó vonalszakasz is. Ezzel némi jelentőséghez jutott mint vasúti csomópont. 1883-ban nyílt meg gyógyszertára.[5]1908-ban alapították első ipari létesítményét, a téglagyárat. Az első világháború előtt legnagyobb földbirtokosai az állam (Paget-örökség), a református egyház és a Betegh család voltak.
1922-ben kezdte meg a termelést a település későbbi jövőjét meghatározó szeg- és sodronygyár. 1924-ben sárgaréz szögeket, 1926-tól a bútorgyártáshoz használt hajlított acélt és szögesdrótot is gyártottak benne. 1928 után az újabb befektetések lehetővé tették, hogy a gyár acél- és színesfémöntödét és hőerőművet helyezzen üzembe és megkezdje az elektromos huzalok gyártását. Hozzá kapcsolódva 1923-ban tanonciskolát is fölállítottak.
1944 augusztusának végén internálótábor működött benne, ahová a Románia kiugrása után megbízhatatlanná vált elemeket, köztük magyar értelmiségieket gyűjtötték össze. Szeptember 5-én idáig nyomultak előre a német–magyar csapatok. Gyéresszentkirályban heves harcokat vívtak és szeptember 12-éig tartották a települést.
A szocializmus idején a sodronygyárat Románia fémfeldolgozó iparának egyik központjává fejlesztették. Azonkívül bútorgyárat, gyapjúfésülő üzemet, elektromosszigetelő- és oxigéngyárat és szeszgyárat hoztak létre. Népessége a sokszorosára duzzadt, a város központjában tömbházak, déli és keleti részén új tömbházas negyedek épültek.
1850-ben 1168 lélek élt, közülük 568 román, 473 magyar és 127 cigány nemzetiségű; 599 görögkatolikus, 521 református és 43 római katolikus vallású.
1900-ban 1697, közülük 844 magyar, 704 román, 131 cigány és 11 szlovák anyanyelvű; 785 református, 703 görögkatolikus, 89 római katolikus, 66 zsidó, 30 unitárius és 20 ortodox vallású. 48%-uk tudott írni-olvasni, a nem magyar anyanyelvűek 38%-a beszélt magyarul.
A megyei jogú városban
2002-ben a 26 823 lakosból 23 346 volt román, 2190 magyar és 1250 cigány nemzetiségű; 21 822 ortodox, 1896 református, 876 pünkösdista, 644 görögkatolikus, 364 római katolikus, 219 baptista és 137 adventista vallású.
2011-ben a 22 223 lakosból 18 839 román, 1419 magyar, 351 cigány, 17 egyéb anyanyelvű. 1597-en nem nyilatkoztak hovatartozásukról.[6]
Gazdaság
Legjelentősebb és legnagyobb hagyományú ipari üzeme az orosz tulajdonú Mechel sodronygyár.
Az 1993-ban alapított vegyészeti üzemben gyomirtószereket gyártanak.
A Cercon Arieșul az 1908-ban alapított téglagyár jogutódja. Téglát, tetőcserepet és kerámiaszerelvényeket gyárt.
Közlekedés
Vasúti csomópont.
Itt halad át az E60-as európai út, amelyen Aranyoslóna felé haladva kb. félúton lehet felhajtani az Észak-erdélyi autópálya már elkészült, Kolozsvárt elkerülő (és Gyalunál az E60-as utat újból keresztező), 56 km-es szakaszára.
Kultúra
John Paget Kulturális Egyesület.
1991 óta minden nyáron egyhetes magyar népfőiskolát tartanak benne.
Szintén a város központjában található a Paget-kúria, melyet John Paget építtetett az 1840-es években. 1848-ban a román felkelők elpusztították és csak 1855-re került ismét lakható állapotba. Gazdasági épületek és park vették körül, tóval. Az építtető örököse 1913-ban a birtokkal együtt az államnak adta el. Ezután a magyar, majd román állami gazdaság székhelye volt, 1929 és 1958 között kísérleti mezőgazdasági állomás működött benne. Jelenleg a városi művelődési ház használja és éppen felújítás alatt áll.
A gyéresszentkirályi Szentkereszty–Bethlen-kúriát Szentkereszty Zsigmond építette a 19. század második felében. Körülötte parkot és mesterséges tavat alakíttatott ki. Csatorna kötötte össze a Paget-kastéllyal. Az első világháború után Bethlen Ödön lakta. Ma a Pavel Dan Elméleti Líceum könyvtára működik benne.