Kolozs megyében, Déstől északnyugatra 6 km-re fekvő település. Sík területen helyezkedik el, a Szamos jobb partja közelében, a Magura-hegy aljában. Egy a hollómezei hegyekből eredő patak folyik keresztül rajta.
Nevének eredete
Neve szláv eredetű, a kas, kosárfonást jelentő koš, košela, kosulja szóból származik. Más névváltozatok: Kasal (1348), Kusaly (1405), Kessel (1495), Also-Cassali (1507), Also-Kosaly (1553), Also-Kusal (1600).
Története
Alsókosály és környéke már a római korban is lakott hely volt, a község mellett a Szamos felé vezető út mellett máig látszanak egy római castrum (táborhely) nyomai.
A település alapítói és ősi birtokosai a Kaplon nemzetség tagjai voltak, akiknek már 1261-ben, IV. Béla király korában a Szamos mindkét partján voltak birtokaik. Az Árpád-ház kihalta után azonban a Kaplon nemzetség itteni birtokait elvesztette; László erdélyi vajda foglalta el tőlük, majd később a királyra szállt, és Csicsóvár tartozéka lett. 1405-ben mint Csicsóvárhoz tartozó település a Bánffyaké lett. 1467-ben, amikor a Bánffyak fellázadtak Mátyás király ellen, az elvette tőlük és Szerdahelyi Kis Jánosnak és Mihálynak adományozta. 1569-ben a lerombolt Csicsóvárhoz tartozó Alsó-Kosályt II. János királyBocskay Györgynek adományozta. 1590-ben Báthory ZsigmondBocskai Istvánnak adományozta. 1600-ban Erdély rendjei Hetesi Pethe Lászlónak adták a birtokot. 1602-ben a falu lakossága sokat szenvedett Basta és Mihály vajda miatt, s ekkor a lakosság is nagyon megfogyatkozott.
1607-ben a „fiskus” és Rákóczi ZsigmondBocskai István fejedelem halála miatt Alsókosályt Bocskai végrendelete értelmében Haller Gábor Bocskay Ilonától való fiának Györgynek és Zsigmondnak és néhai Bánffy Kristóf és Bocskay Judit fiának Lászlónak adományozta. 1694-ben is Haller Györgyöt írták birtokosának. 1776-ban a településen pusztító nagy tűzvészben a falu leégett, ekkor még adóját is elengedték három évre. 1820-ban Haller Györgytől gróf Haller Jánosné örököseié lett. 1898-ban gróf Esterházy Miguel birtoka volt, aki a Haller féle birtokot szüleitől örökölte és részben vásárolta.
Nevezetességek
Görögkatolikus temploma 1899-1900-ban épült kőből, a régi 1776-os Szűz Mária tiszteletére szentelt fatemplom helyett.
A településen levő Samum nevű római castrum a Kolozs megyei műemlékek listáján szerepel.[2]
Híres emberek
1920 és 1933 között itt élt Bartalis János költő, akinek bukolikus költeményeiben gyakran megjelenik a falu.
.svg){kind=small}