Lakossága a reformáció idején felvette a református vallást. A 17. század közepéig önálló egyházközség volt, de a tatárbetörések hatására a hívek száma annyira megfogyatkozott, hogy 1680-tól Kodor filiája lett. A megcsappant magyar lakosság pótlására román jobbágyokat telepítettek le a faluba.
A filia 1770-től nagy nehézségekkel küszködött, amelynek legfőbb oka volt, hogy a falu birtokosa, Diószegi Ferenc áttért a katolikus vallásra és megvonta támogatását a reformátusoktól, akik saját jövedelmükből a templomot nem tudták fenntartani. 1820-ban még papja és kántora van a templomnak, de gótikus temploma hamarosan elhagyatott lett és romos állapotba került. 1857-ben összeomlott, a lakosok pedig ezt követően köveit összeszedték és eladták. A református filia megszűnése nagy mértékben hozzájárult a magyar lakosság asszimilációjához vagy elköltözéséhez is.