PROFILPELAJAR.COM

Az aferézis (< latin aphaeresis < ógörög ἀφαίρεσις aphaireszisz ’elvétel’) eredetileg a retorikában használt terminus, de a nyelvészet is átvette. Olyan hangváltozást nevez meg, amely nyomán szókezdeti szegmens válik le. Ez lehet egy beszédhang vagy hangok csoportja.^[1]^[2]^[3]^[4]^[5]^[6]^[7]

Az aferézis a beszéd gördülékenysége és tempójának felgyorsítása érdekében történik a szó lerövidítésének útján. Egyes esetekben a nyelvtörténet egy bizonyos időszakában történt, és a mai nyelvben ezekben nincs aferézis nélküli változat. A jelenség a mai nyelvben is előfordul, és párhuzamosan élő változatokat produkál.

A nyelvtörténetben

Az aferézis egyike azoknak a jelenségeknek, amelyekkel megmagyarázható a szó jelenlegi alakja, annak a szónak az alakjához viszonyítva, amelyikből származik. Íme példák néhány nyelvben.

A francia nyelvben a le (hímnem egyes szám) és la (nőnem egyes szám) határozott névelők aferézis útján, az i leválásával jöttek létre a latin illum, illetve illam mutató névmásokból.^[4]

Az olasz nyelvben a rondine ’fecske’ szó alakja a latin hirundinem alapszó első szótagjának leválásával is magyarázható.^[4] Ugyanaz érvényes a román megfelelője esetében is, azzal a különbséggel, hogy az előbbi latin szó feltételezett képzett származékából ered közvetlenül: *hirundinella^[8] > rândunea.^[6]

A románban egy másik olyan szó, amely egyéb hangtani változásokkal együtt aferézissel öröklődött a latinból, a miel ’bárány’ < agnellus (az a leválása).^[7]

Jellegzetes az aferézis a románnal ellentétben a meglenorománban (pl. daug ~ adaug ’hozzáadok’) és az isztrorománban: prope ~ aproape ’közel’.^[6]

Túlnyomóan a hagyományörzés elvén alpuló helyesírású angol nyelvben olyan szavak, mint knee ’térd’ vagy knight ’lovag’ [k] nélküli kiejtése, amely csak írásban maradt fenn, ugyancsak aferézis eredménye.^[3]

A mai nyelvben

A létező aferézises és aferézis nélküli változatok eloszlása sokszor nyelvváltozatok szerinti: sztenderd nyelvváltozat / nem sztenderd nyelvváltozatok, például fesztelen vagy népi nyelvi regiszter. Szó lehet sztenderd regiszterek közötti eloszlásról is, azaz a szokásos és a választékos közöttiről, de olyan változatok is vannak, amelyek között nincs regiszteri különbség.

A fesztelen regiszterben és a népiben gyakori az aferézis. Úgy szót, mint szószerkezetet is érinthet. Magyar példák: telefaxol > faxol, Jó estét (kívánok)! > Stét!, Jó napot! > Napot! > Pot!^[1]

A mai franciában is megvan ez a jelenség. Így jött létre például a ricain < américain ’amerikai’ szó.^[9]

Hasonló eset az angol ’gain < again ’megint’ szóé.^[5]

A román nyelvben vannak aferézis útján keletkezett népi köznév-alakok (pl. stâmpăra < astâmpăra ’csillapítani’)^[7] és keresztnév-változatok, pl. Saveta < Elisaveta ’Erzsébet’.^[6]

Vannak olyan esetek, amelyekben aferézissel jön létre szó a fesztelen regiszterben, majd átmegy a sztenderd szokásos regiszterébe is, az alapszó pedig ritkább használatúvá és választékossá válik. Ilyen pl. a nemzetközi busz < autóbusz, francia és angol bus < autobus^[4] vagy az angol I’ve < I have ’nekem van’^[5] szavak esete.

Fordított a magyar aki > ki vonatkozó névmás esete. Az előbbi alak szokásos, az utóbbi választékos, költői: ...tudom, hogy merre mennek, kik mennek az uton... (Radnóti Miklós: Nem tudhatom).^[2]

A sztenderd nyelvváltozatban előfordulnak olyan szóalak-változatok, amelyeket aferézis különböztet meg egymástól. Ilyen a magyar nyelvben pl. az és ~ s pár. Az utóbbi úgy a szokásos, mint a választékos nyelvi regiszterben is megvan, pl. Rászóltak, s elpityeredett.^[10] A költői nyelvben is használták és használják, esetleg azért, hogy kijöjjön a verssorban a szótagok szükséges száma: Hass, alkoss, gyarapíts: s a haza fényre derűl! (Kölcsey Ferenc: Huszt).^[2]

A románban is vannak ilyen esetek, amelyekben az aferézis csak a beszédtempó felgyorsítása céljából történik, a hangűr kiküszöbölésével, pl. de înțeles > de-nțeles ’érthető’.^[11]

A fenti versrészletekben található aferézis retorikai eszköz, az alakzatokhoz tartozik, közelebbről a detrakció típusú metaplazmusoknak nevezett hangalakzatok közé.^[1]

Aferézis érintette szegmensek

Aferézis útján elhagyható egyetlen beszédhang, magánhangzó vagy mássalhangzó, valamint szótagot vagy nem szótagot képező hangcsoport, de még egynél több szótag is.

Magánhangzó:

(magyarul) aki > ki;^[2]
(franciául) boutique ’bolt, kis üzlet’ < (görögül) apotheke;^[4]
(olaszul) oscuro > scuro ’sötét’ (melléknév);^[4]
(románul) italieni ’olaszok’ > talieni ’taljánok’;^[6]
(angolul) opossum > possum ’oposszum’.^[3]

Mássalhangzó:

(angolul) knife [naɪf] ’kés’;^[5]
(románul) sfeștanie > feștanie ’szentelés’.^[6]

Beszédhangok csoportja:

(magyarul) telefaxol > faxol (két szótag);^[1]
(angolul) I have > I’ve ’nekem van’ (szótag része);^[5]
(olaszul) rondine < latin hirundinem (egy szótag);^[4]
(franciául) autobus > bus (két szótag);^[4]
(románul) Elisaveta ’Erzsébet’ > Veta ’Erzsi’ (három szótag).^[6]

Jegyzetek

↑ ^a ^b ^c ^d Szathmári 2008, Aferézis szócikk.
↑ ^a ^b ^c ^d Retorikai-stilisztikai lexikon, Aferézis szócikk.
↑ ^a ^b ^c Bussmann 1998, 71. o.
↑ ^a ^b ^c ^d ^e ^f ^g ^h Dubois 2002, 43. o.
↑ ^a ^b ^c ^d ^e Crystal 2008, 29. o.
↑ ^a ^b ^c ^d ^e ^f ^g Bidu-Vrănceanu 1997, 31. o.
↑ ^a ^b ^c Constantinescu-Dobridor 1998, afereză szócikk.
↑ A csillag (*) nem dokumentált, de nyelvészek által rekonstruált szóalakot jelez.
↑ TLFi, ricain szócikk.
↑ ÉrtSz., 1959–1962, S (2) szócikk, 5. pont.
↑ Bidu-Vrănceanu 1997, 141. o.

Források

(románul) Bidu-Vrănceanu, Angela et al., Dicționar general de științe. Științe ale limbii (Tudományok általános szótára. Nyelvtudományok). Bukarest: Editura științifică. 1997. ISBN 973-440229-3 (Hozzáférés: 2019. szeptember 29.)

(angolul) Bussmann, Hadumod (szerk.) Dictionary of Language and Linguistics Archiválva 2022. január 23-i dátummal a Wayback Machine-ben (Nyelvi és nyelvészeti szótár). London – New York: Routledge. 1998. ISBN 0-203-98005-0 (Hozzáférés: 2019. szeptember 29.)

(románul) Constantinescu-Dobridor, Gheorghe. Dicționar de termeni lingvistici (Nyelvészeti terminusok szótára). Bukarest: Teora, 1998; az interneten: Dexonline (DTL) (Hozzáférés: 2019. szeptember 29.)

(angolul) Crystal, David. A Dictionary of Linguistics and Phonetics (Nyelvészeti és hangtani szótár). 6. kiadás. Blackwell Publishing. 2008. ISBN 978-1-4051-5296-9 (Hozzáférés: 2019. szeptember 29.)

(franciául) Dubois, Jean et al. Dictionnaire de linguistique (Nyelvészeti szótár). Párizs: Larousse-Bordas/VUEF. 2002 (Hozzáférés: 2023. május 1.)