Közgyűlési választások Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében ← 1990 1994. december 11. 1998 → Részvétel: 52% 183 ezer szavazó a 349 ezerből Közgyűlés létszáma: 48 fő Többség: 25 fő Jelöltek száma: 226 fő 14 szervezet által A közgyűlésbe bejutó szervezetek lista érvényes szavazat képviselő MSZP 44 886 27% 14 Megyei Választási Szöv. (FKGP-KDNP-VP-MDF) 40 844 24% 13 SZDSZ 16 680 10% 6 Fidesz 13 241 8% 3 Munkáspárt 11 210 7% 3 MSZDP 8 721 5% 3 Keresztény Ifj. Egy. 9 148 5% 2 Gazdakörök 8 502 5% 2 Itt Élünk Egyesület 8 445 5% 2 {{{lista10}}} {{{százalék10}}} {{{képviselő10}}} {{{lista11}}} {{{százalék11}}} {{{képviselő11}}} {{{lista12}}} {{{százalék12}}} {{{képviselő12}}} Kimaradt 2 szervezet (6 256 szavazat) Érvénytelen szavazat: 15 075 A közgyűlés előző elnöke A közgyűlés új elnöke Medgyesi József Zilahi József (Megyei Választási Szöv.)

Az 1994-es megyei közgyűlési választásokat december 11-én bonyolították le, az általános önkormányzati választások részeként.

Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a szavazásra jogosultak bő fele, több mint száznyolcvanezer polgár ment el szavazni. A szavazók tizennégy szervezet jelöltjei közül választhattak.

A legtöbb szavazatot az MSZP kapta, ami tizennégy képviselői helyet jelentett számukra a közgyűlésben. Szorosan mögöttük a jobboldali pártokat tömörítő Megyei Választási Szövetség listája végzett, tizenhárom széket biztosítva az FKGP, a KDNP, a Vállalkozók Pártja és az MDF számára. Az SZDSZ harmadik lett, hat megyeházi hellyel. Bejutott még a Fidesz, a Munkáspárt és az MSZDP három-három, illetve a nyírbogdányi Keresztényi Ifjúsági Egyesület, a megyei gazdakörök és az Itt Élünk Egyesület két-két megbízottja.

A MIÉP és a megyei sportszövetség nem tudott képviselőt küldeni a közgyűlésbe.

A közgyűlés új elnöke az MDF-es Zilahi József lett, aki a Megyei Választási Szövetség kistelepülési listájának éléről került be a közgyűlésbe.

A megyei közgyűlési választásokat az országosan megrendezett általános önkormányzati választások részeként tartották meg. A szavazók a településük polgármesterére és a helyi képviselőkre is ekkor adhatták le a szavazataikat.

1994 őszén az országgyűlés alapvetően megváltoztatta a megyei közgyűlésekre vonatkozó választási eljárást.^[1]

A közgyűlési választásokon a községek, nagyközségek és városok polgárai szavazhattak. A megyei jogú városban élők – mivel nem tartoztak a megye joghatósága alá – nem vettek részt a megyei közgyűlés megválasztásában.

A megye területét két választókerületre osztották, az egyikbe a legfeljebb 10 ezer lakóval bíró kistelepülések, a másikba az ennél népesebb középvárosok tartoztak. A választásokon pártok, társadalmi, ill. nemzetiség szervezetek állíthattak listákat. A szavazatokat a két választókerületben külön-külön számolták össze és osztották el arányosan az adott kerületben az érvényes szavazatok 4%-át elérő szervezetek között.

Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a közgyűlés létszáma 48 fő volt. A kistelepülési választókerületben 39, a középvárosiban pedig 9 képviselőt választhattak meg. Nyíregyháza, mint megyei jogú város nem tartozott a megye joghatósága alá, s így polgáraik nem is szavazhattak a megye önkormányzatának összetételéről.

A közgyűlést a megye 212 községének és nagyközségének, illetve tizenöt városának polgárai választhatták meg.^[4] A városok közül azonban csak hatban éltek tízezernél többen, így csak ez a hat tartozott a középvárosi választókerületbe.

A választásra jogosult polgárok száma 349 ezer volt. A polgárok közel fele lakott háromezer fősnél kisebb községekben, bő harmaduk pedig ötezer fősnél népesebb településeken élt.

A legkevesebb választópolgár a megye keleti csücskében található Kishódos (54) és Komlódtótfalu (80) községekben élt, míg a legtöbb Kisvárda (13 475), és Mátészalka (14 316) városában lakott.

1990-ben a megyei közgyűléseket közvetett módon választották meg. A választás módjából fakadóan az eredmények párterőviszonyok kifejezésére nem voltak alkalmasak.

Az új önkormányzati rendszerben megválasztott első közgyűlés alakuló ülésére 1990. december 27-én került sor. Ezen a napon négy eredménytelen elnökválasztási forduló is lezajlott. Egy héttel később 1991. január 4-én a második fordulóban Medgyesi Józsefet, a megyei tanács főosztályvezetőjét választották elnökké. Ugyanezen a napon nyerte el az alelnöki tisztet Zilahi József is.^{[mti 1]}

Tizennégy szervezet vett részt a jelöltállítási folyamatban. A kistelepülési választókerületben 10, a középvárosiban 9 listát állítottak, a jelöltek száma összesen 226 volt (163+63).

A listák többségét az országos pártok állították, és a jelöltek javarésze is az ő listáikon szerepelt. Az országos pártok mellett négy társadalmi szervezet vett részt a jelöltállítási folyamatban.

Lista állításához mind a két választókerületben külön-külön kellett ajánlásokat gyűjteni. Ezen a választáson a többes ajánlás volt érvényben, ami szerint egy választópolgár több listára is adhatott ajánlást. Az ajánlások gyűjtésére bő két hét állt rendelkezésre – november 6. és 21. között. Ez alatt az idő alatt a választókerületi polgárok 0,5%-ának ajánlását kellett megszerezni. A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei kistelepülési választókerületben ez 1415, a középvárosiban 329 ajánlást jelentett. Lehetőség volt önálló és közös listák állítására is. A közös listák esetében ugyanannyi ajánlásra volt szükség, mint az önállóak esetében. Arra is volt lehetőség, hogy egy szervezet csak az egyik választókerületben állítson listát.

Az országgyűlési pártok mindegyike részt vett a jelöltállítási folyamatban. Az MSZP, az SZDSZ és a Fidesz önálló listát állított, míg három jobboldali párt (FKGP, KDNP, MDF) és a Vállalkozók Szövetsége közös listákat állítottak. Az országos pártok közül még a MIÉP, a Munkáspárt és a szociáldemokrata párt állított önálló listát.

Négy társadalmi szervezet állított még listát. A Gazdakörök és a nyírbogdányi Keresztény Ifjúsági Egyesület mind a két választókerületben megmérettete magát, míg a Sportszövetségekre csak a középvárosi, az Itt Élünk Egyesületre pedig a csak kistelepülési választókerületben lehetett szavazni.

Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

A választást 1994. december 11-én bonyolították le. A választópolgárok reggel 6 órától kezdve adhatták le a szavazataikat, egészen a 19 órás urnazárásig.

Tíz szavazópolgárra kilenc távolmaradó jutott

A 349 ezer szavazásra jogosult polgárból 183 ezer vett részt a választásokon (52%). Közülük tizenötezren szavaztak érvénytelenül (8,2%).

A részvételi hajlandóság jelentősen eltért a két választókerületben. Míg a kistelepüléseken a polgárok több mint 55%-a ment el szavazni, addig a középvárosi kerületben ez az arány nem érte el a 40%-ot. A választói kedv épp az egyik legkisebb településen volt a legmagasabb (Nemesborzova, 90%), a legalacsonyabb pedig Újfehértón volt (28%).

Az érvénytelen szavazatok aránya a kistelepülési választókerületben nagyon magas, a középvárosi közepesen magas volt (8,8%-5,0%).

Közel negyvenötezer szavazattal az MSZP végzett az első helyen, mögötte majdnem négyezer vokssal elmaradva az jobboldali közös lista következett. A szocialisták 14, a Megyei Választási Szövetség 13 képviselői székhez jutottak a megyeházán. Harmadik helyen az SZDSZ végzett, ezzel hat képviselői helyhez jutott, míg a Fidesznek és a Munkáspártnak három-három megbízottja került be a közgyűlésbe. Az MSZDP kevesebb szavazatot kapott, mint a Keresztény Ifjúsági Egyesület, ám mivel az egyesület a középvárosi kerületben nem lépte át a küszöböt, csak két, míg a szociáldemokraták három képviselői helyhez jutottak. További két-két helyet szerzett a Gazdakörök Szövetsége és az Itt Élünk Egyesület.

Nem jutott be a közgyűlésebe a MIÉP és a Sportegyesületek Szövetsége.

A választás alapvetően a kistelepülési választókerületben dőlt el, hiszen abban 39, míg a középvárosi kerületben csupán 9 képviselői helyet osztottak ki.

A középvárosi választókerületben 24 ezer érvényes szavazatot adtak le a választópolgárok. A voksok bő harmada az MSZP listájára érkezett, egynegyedni jutott a jobboldali összefogásra, az SZDSZ listáját pedig minden hatodik választó tisztelte meg a bizalmával. Az MSZP négy, a Megyei Választási Szövetség három, a szabaddemokraták pedig két képviselői helyhez jutottak a középvárosi kerületből.

A mandátumkiosztás sajátosságai miatt fordulhatott elő, hogy bár mind a Fidesz, mind a Munkáspárt átlépte a 4%-os küszöböt, egyik sem jutott képviselői helyhez, ebből a választókerületből. A MIÉP és további három társadalmi szervezet nem érte el a bejutási küszöböt.

A kistelepülési választókerületben 144 ezer érvényes szavazatot számoltak össze a szavazatszámláló bizottságok tagjai. Az élen szoros verseny alakult ki, a szocialisták 25%-nyi, a Megyei Választási Szövetség jelöltjei 24%-nyi szavazatot kaptak. Mind a két lista tíz-tíz képviselői helyhez jutott.

A további tizenkilenc helyen hét szervezet osztozott. Az SZDSZ négy, a Fidesz és a Munkáspárt három-három megyeházi székre tett szert. A mandátumkiosztás rendszere eredményezte azt, hogy bár az MSZDP közel ugyanannyi szavazatot kapott, mint az Itt Élünk Egyesület, a Keresztény Ifjúsági Egyesület és a Gazdakörök, ám a szociáldemokraták három, míg a többi szervezet két-két képviselője került be a közgyűlésbe.

A MIÉP szűk fél százalékkal maradt el a bejutási küszöbtől.

Az új közgyűlés alakuló ülésére december 21-én került sor. Az MSZP és az SZDSZ Sulyok Józsefet, a Megyei Választási Szövetség pedig Zilahi Józsefet jelöltet a közgyűlés elnöki tisztségébe. A szavazáson 29:19 arányban utóbbi nyert. Ehhez a szavazati arányhoz az összes nem szocialista és nem szabaddemokrata képviselő szavazatára szükség volt, így a megyei szervezetek mellett a munkáspárti és a szociáldemokrata voksokra is. Zilahi József mérnök volt, a megelőző években a közgyűlés alelnökeként dolgozott. Ugyanezen az ülésen alelnökké választották Együd Jánost, az MSZDP képviselőjét. További alelnök megválasztása azonban nem járt sikerrel.^{[mti 2]}

Január 13-án sajtótájékoztatón jelentették be a koalíció összetételének megváltozását. A jobboldali pártok a Munkáspártot – a továbbiakban – nem tekintették az összefogás részének. Ellenben az SZDSZ megállapodást kötött az elnököt támogató pártokkal. Így az erőviszonyok 31 kormányzó és 17 ellenzéki képviselőre módosultak.^{[mti 3]}

A következő ülésen, január 21-én három társadalmi alelnököt választottak meg: Hamvas Lászlót (MDF), Oláh Albertet (SZDSZ) és Seres Antalt (KDNP).^{[mti 4]}

• http://archiv1988-2005.mti.hu

A Magyar Távirati Iroda archívuma elérhető a világhálón, abban az 1988 óta megjelent hírek szabadon kereshetők. Ugyanakkor a honlap olyan technológiával készült, hogy az egyes hírekre nem lehet közvetlen hivatkozást (linket) megadni. Így a kereséshez szükséges alapadatok megadásával újra ki kell keresni az adott hír (cím kulcsszavai, dátum megadása).

• Választástörténet. Az országos választások és népszavazások eredményeinek archívuma. (Hozzáférés: 2018. április 19.)
  • 1994. évi önkormányzati választás

    Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében: Jelöltek • Eredmények • Az önkormányzat összetétele

• Önkormányzati választások, 1994: Politikai szociológiai körkép. Szerk. Bőhm Antal, Szoboszlai György. Budapest: MTA Politikai Tudományok Intézete. 1996. ISBN 963-8300-32-9   (OSZK katalóguscédula)

• Helyi önkormányzati választások
• 1994-es magyarországi önkormányzati választás

Sablon:Megyei közgyűlési választások m v sz 1994-es megyei közgyűlési választások
1990 • 1994 • 1998 • 2002 • 2006 • 2010 • 2014 • 2019
	Dunántúl		Alföld és Észak
	Baranya Fejér Győr-Moson-Sopron Komárom-Esztergom Somogy Tolna Vas Veszprém Zala		Bács-Kiskun Békés Borsod-Abaúj-Zemplén Csongrád Hajdú-Bihar Heves Jász-Nagykun-Szolnok Nógrád Szabolcs-Szatmár-Bereg
		Közép-Magyarország
		Pest megye • Budapest főváros