Az 1994-es megyei közgyűlési választásokat december 11-én bonyolították le, az általános önkormányzati választások részeként.
Fejér megyében a szavazásra jogosultak fele, kereken százezer polgár ment el szavazni. A szavazók tizenhárom szervezet jelöltjei közül választhattak.
A szocialisták a szavazatok bő harmadát kapták meg. Mögöttük a jobboldali pártok következtek, bő négyezer szavazattal elmaradva. Harmadik helyen a szabaddemokraták végeztek. Bejutott még a Munkáspárt és az Agrárszövetség.
A közgyűlés új elnöke Szabó Gábor, az MSZP kistelepülési listavezetője lett.
A választás rendszere
A megyei közgyűlési választásokat az országosan megrendezett általános önkormányzati választások részeként tartották meg. A szavazók a településük polgármesterére és a helyi képviselőkre is ekkor adhatták le a szavazataikat.
1994 őszén az országgyűlés alapvetően megváltoztatta a megyei közgyűlésekre vonatkozó választási eljárást.[2]
A közgyűlési választásokon a községek, nagyközségek és városok polgárai szavazhattak. A megyei jogú városban élők – mivel nem tartoztak a megye joghatósága alá – nem vettek részt a megyei közgyűlés megválasztásában.
A megye területét két választókerületre osztották, az egyikbe a legfeljebb 10 ezer lakóval bíró kistelepülések, a másikba az ennél népesebb középvárosok tartoztak. A választásokon pártok, társadalmi, ill. nemzetiség szervezetek állíthattak listákat. A szavazatokat a két választókerületben külön-külön számolták össze és osztották el arányosan az adott kerületben az érvényes szavazatok 4%-át elérő szervezetek között.
Fejér megyében a közgyűlés létszáma 40 fő volt. A kistelepülési választókerületben 34, a középvárosiban pedig 6 képviselőt választhattak meg. Dunaújváros és Székesfehérvár, mint megyei jogú városok nem tartoztak a megye joghatósága alá, s így polgáraik nem is szavazhattak a megye önkormányzatának összetételéről.
A közgyűlést a megye 99 községének és nagyközségének, illetve öt városának polgárai választhatták meg.[5] A városok közül azonban csak háromban éltek tízezernél többen, így csak ez a három tartozott a középvárosi választókerületbe. A választópolgárok eloszlása a két választókerületben teljes mértékben megfelelt az általuk megválasztható képviselők arányának.[6]
A választásra jogosult polgárok száma 196 ezer volt. A polgárok közel harmada ötezer fősnél népesebb településen, míg minden nyolcadik polgár 1300 fősnél kisebb községben élt. A legkevesebb választópolgár a veszprém megyei határ mellett fekvő Bakonykúti (103) községben, míg a legtöbb Mór (10 968) városában lakott.
A közgyűlési választók eloszlása településméret szerint[3]
1990-ben a megyei közgyűléseket közvetett módon választották meg. A választás módjából fakadóan az eredmények párterőviszonyok kifejezésére nem voltak alkalmasak. A megye közgyűlése 50 fős volt és kétharmados támogatással lehetett elnököt választani.
Az új önkormányzati rendszerben működő közgyűlés alakuló ülésére 1990. december 28-án került sor. Az ötven képviselőből álló testület három szavazási forduló után végül Paál Hubát választották meg a közgyűlés elnökének.[7][mti 1] Az új elnök pusztaszabolcsi kötődésű szakbiológus.[8]
Jelöltállítás
Tizenhárom szervezet vett részt a jelöltállítási folyamatban. A kistelepülési választókerületben hét listát állítottak, míg a középvárosiban nyolcat. A jelöltek száma összesen 195 volt (151+44).
A listák java részét az országos pártok állították, és a jelöltek túlnyomó többsége is az ő listáikon szerepelt. A tizenhárom szervezet közül kettő-kettő társadalmi, illetve nemzetiségi szervezet, három országgyűlésen kívüli, hat pedig országgyűlési képviselettel bíró párt volt.
(A szavazólapokon a listák első öt jelöltje szerepelt.)
MSZP
Szabó Gábor
Schrick István
Bognár Miklós
Tóth Árpádné
Szabó Tamás
További jelöltek
Kinorányi Imre
Kovács László
Mihálovits András
Horváth József
Gyenei Lajos
Keresztes László
Rauf Pál
Nagy Ferenc
Cserny Vilmos
Darabánt Edit Erika
Radeczki György
Borsó Pál
Makó József
Farkas Gyuláné
Vinklár László
Orosz Gyula
Erni Jakab László
Adovics Istvánné
Molnár Tibor
Iglódi István
Macher Pál
Miklós Dénesné
Tóth Tamás
Fónad Józsefné
Posch János
Verebics Géza
Kovács László
Nagy Zoltán
Varga Károly
Szekeres Károly
Deresné Tanárki Mária
Paulovics József
Széll Ferenc
Mojzes István
Munkáspárt
dr. Szalóki László
Cseh Bognár Sándor
Nagy Pál
Varga Ferenc
Setét Vilmos
További jelöltek
Cséplő Béláné
ifj. Arany Ferencné
Hollai Józsefné
Józsa László
Hóka János
Magyar Lajos
SZDSZ
dr. Fáklya Csaba
Kárpáti József
dr. Sebestyén Endre
Borbély István
Somorai Béla
További jelöltek
Papp Gábor
Takács Katalin
Bognár János
Sziklai Artúr
Pásztohy Domokos
Kun Gyula
Bognár Endre
Sörös László Miklós
Németh Edit
Oroszi László
Tománé Bán Katalin
Fehér Attila
Drávai József
Tamás Béla
Horváth T. Balázs
Kovács Ferenc
Illés Györgyi
Halász Róbert
Mayer József
Dudar Gábor
Nyuliné Kocsis Éva
Kiss Mihály
Nagy Ferenc
Gulyás Pál
dr. Nyikom Attila
Agrárszövetség
dr. Óvári László
Sántha Elek
Jancsek János
Bakos Imre
Horváth István
További jelöltek
Lengyel Jenő
Tóth Dezső
Hetyei János
Pintér János
Böde Jánosné
Buza Lajos
Nagy Lajos
Németek
Erdei Ferenc
Pats Antal
Fiedler Albertné
Fuchs János
Miehle Béla
Köztársaság Párt
Palotási Károly
Istvánfalvi Miklós
ifj. Balogh István
Kaposi Géza
Horváth István
Fidesz-FKGP-KDNP-MDF
dr. Berecz Botond
Fertő László
dr. Ferencz Péter
dr. Mikóné dr. Verger Mária
Zsebők Lajos
További jelöltek
Gubicza Tibor
Köő Sándor
dr. Gärtner József
Kmetz Károly
Breuer Imre
Tóth Imre
Fülöp Zoltán
Mózs József
Bokodi István
Ábrahám Zsolt
Bernáth Péter
Molnár Károly
Krupánszki Mihály
Butola Zoltán
Nagy Zsolt
Farkas József
Kranauer László
Monostori Andrásné
Kakuk Sándor
Arany László
Szabó Lajosné
Balázs Ferenc
Lukács Levente
Sörédi Pál
Dominkó Krisztina
Kemény Ferencné
Hári Ferenc
Méhes Gyula
Mészárosné Orosz Pálma
Magyar József
Kovács József
dr. Hamza László
Balázs István
Kiss Károlyné
Schulcz István
Knausz Imre
Mészáros Tamás
Bicskei Nándor
Joó Csaba
Szölősi János
dr. Sirák András
Márk László
Merényi Róbert
Preszter Géza
A középvárosi választókerület jelöltjei
(A szavazólapokon a listák első öt jelöltje szerepelt.)
MSZP
Szabados Tamás
Glatz Gusztáv
Téglás István
Puppné Murányi Hajnalka
Schmidt Ferenc
További jelöltek
Szalai István
Saska Imre
Kégl Attila
Agrárszövetség
Simon János
dr. Lévai Flórián
dr. Kulcsárné Kovács Katalin
Gráczer László
Sárközi László
Sárbogárdi Gazdakör
Németh Rudolf
Köztársaság Párt
Hunorfi István
Fazekasné Varga Violetta
Köles László
Munkáspárt
Nagy István
Tóth Julianna
Monostori Rezső
Nagy Jenőné
Gaál István
További jelöltek
Puskás János
Barna János
SZDSZ
Ertl József
Temesvári Lászlóné
Pais Kadosa
Cservenka Csaba
Fülöp Sándor
További jelöltek
Nagy György
Fidesz-FKGP-KDNP-MDF
dr. Orosházi György
Fazekas Jánosné
dr. Halász Ferenc
dr. Kováts Dénes
Varnyu Péter
További jelöltek
Földesi Ferenc
Kaszás István
Csörgei Csaba István
Karvalyszky Gábor
Puskás Károly
Pákozdi József
Walcz Károly
FMCFSZ-BRKÖÉSZ
Bogdán János
ifj. Bogdán János
Kampány
Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!
A szavazás menete
A választást 1994. december 11-én bonyolították le. A választópolgárok reggel 6 órától kezdve adhatták le a szavazataikat, egészen a 19 órás urnazárásig.
51% : 49% – hajszállal több szavazó, mint távolmaradó
A 196 ezer szavazásra jogosult polgárból kereken 100 ezer vett részt a választásokon (51%). Közülük majdnem nyolcezren szavaztak érvénytelenül (7,9%).
Általában elmondható, hogy minél kisebb volt egy település lakóinak a száma, annál magasabb volt a részvételi hajlandóság. Ennek megfelelően, míg a kistelepüléseken a polgárok több mint fele ment el szavazni, addig a középvárosi kerületben ez az arány épp csak meghaladta a 40%-ot. A választói kedv a legkisebb településen volt a legmagasabb (Bakonykúti, 90%), a legalacsonyabb pedig Sárbogárdon volt (35%).
Az érvénytelen szavazatok aránya a kistelepülési választókerületben nagyon magas, a középvárosi közepesen magas volt (8,2%-5,4%).
Részvételi adatok választókerületi bontásban[11][12]
A középvárosi kerületben kevés volt a kiosztható mandátumok száma, így fordulhatott el, hogy két lista sem jutott képviselethez, pedig elérték a 4%-os küszöböt (Agrárszövetség 5,8%, Sárbogárdi Gazdakör 4,7%).
Az új közgyűlés december 22-én ült össze először. Az elnöki tisztségre két személyt jelöltek: az MSZP Szabó Gábort, a jobboldali szövetség Ferencz Pétert. A titkos szavazáson előbbi 28, utóbbi 11 szavazatot kapott.[mti 2][13]
A megválasztott képviselők
MSZP
kistelepülések
Szabó Gábor
Schrick István
Bognár Miklós
Tóth Árpádné
Szabó Tamás
Kinorányi Imre
Kovács László
Mihálovits András
Horváth József
Gyenei Lajos
Keresztes László
Rauf Pál
középvárosok
Szabados Tamás
Glatz Gusztáv
Téglás István
Fidesz-FKGP-KDNP-MDF
kistelepülések
dr. Berecz Botond
Fertő László
dr. Ferencz Péter
dr. Mikóné dr. Verger Mária
Zsebők Lajos
Gubicza Tibor
Köő Sándor
dr. Gärtner József
Kmetz Károly
Breuer Imre
Tóth Imre
középvárosok
dr. Orosházi György
SZDSZ
kistelepülések
dr. Fáklya Csaba
Kárpáti József
dr. Sebestyén Endre
Borbély István
Somorai Béla
Papp Gábor
középvárosok
Ertl József
Temesvári Lászlóné
Munkáspárt
kistelepülések
dr. Szalóki László
Cseh Bognár Sándor
Nagy Pál
Agrárszövetség
kistelepülések
dr. Óvári László
Sántha Elek
Jegyzetek
↑Az 1990-ben nem a pártok jelöltjei közül választott elnököt a közgyűlés, így Paál Huba sem pártjelölt volt. 1994 tavaszán, az országgyűlési választásokon a Fejér megyei 04-es számú, Gárdony központú választókerületben az MDF színeiben indult és szerepelt a párt megyei listáján is.
↑ abcdA kimutatásokban két különböző időpont szerepel a választójogosultak számára vonatkozóan: először a választási folyamat kezdetén, másodszor pedig a választás napjának (dec.11.) a végén. Némi eltérés a két adat között természetesnek mondható.
↑Az előző választás óta eggyel nőtt a települések száma. 1994-ben, éppen a választás napján, Kulcs község önállósodott Rácalmástól. 1992-ben Enying városi címet kapott. Magyarország közigazgatási helynévkönyve pp. 99-103. Központi Statisztikai Hivatal, 2016. január 1. (Hozzáférés: 2018. november 12.)
↑A kistelepülési polgárok aránya 84,93% volt és ők 34 képviselőt választhattak meg a 40-ből, ami 85,00%-nak felel meg. (Ugyanez a középvárosokban: polgárok 15,07%, képviselők (6 fő) 15,00%.)
↑ abA jegyzőkönyvi adatok (D) mezője mutatja a választójogosultak számát, a (F) mező a szavazók számát. Az érvényes szavaztatok száma az (J) mezőben szerepel. Az alábbi tábla "érvénytelen / hiányzó" rovata a jegyzőkönyv (F) és (J) mezője különbségének felel meg.
↑Új testület, régi adósság. A Hírlap - Dunaújváros és környékének lapja pp. 1-3, 1994. december 23. (Hozzáférés: 2018. november 12.)
A Magyar Távirati Iroda archívuma elérhető a világhálón, abban az 1988 óta megjelent hírek szabadon kereshetők. Ugyanakkor a honlap olyan technológiával készült, hogy az egyes hírekre nem lehet közvetlen hivatkozást (linket) megadni. Így a kereséshez szükséges alapadatok megadásával újra ki kell keresni az adott hírt (cím kulcsszavai, dátum).
↑Az MTI hírben tévesen Pál Huba néven szerepel az elnök. „Megalakult Fejér Megye Közgyűlése”, Magyar Távirati Iroda, 1990. december 28. (Hozzáférés: 2018. november 12.)
↑„Megalakult Fejér Megyei Közgyűlés”, Magyar Távirati Iroda, 1994. december 22. (Hozzáférés: 2018. november 12.)
Források
Választástörténet. Az országos választások és népszavazások eredményeinek archívuma. (Hozzáférés: 2018. november 12.)