Közgyűlési választások Jász-Nagykun-Szolnok megyében ← 1990 1994. december 11. 1998 → Részvétel: 46% 125 ezer szavazó a 271 ezerből Közgyűlés létszáma: 40 fő Többség: 21 fő Jelöltek száma: 241 fő 19 szervezet által A közgyűlésbe bejutó szervezetek lista érvényes szavazat képviselő MSZP 36 164 32% 14 FKGP-KDNP-MDF 28 890 25% 11 SZDSZ 13 980 12% 6 Fidesz 9 615 8% 4 Települések Szövetsége, Jászsági-Tiszazugi Telep. 7 300 6% 2 Munkáspárt 6 830 6% 2 Pedagógusok 1 963 2% 1 {{{lista8}}} {{{százalék8}}} {{{képviselő8}}} {{{lista9}}} {{{százalék9}}} {{{képviselő9}}} {{{lista10}}} {{{százalék10}}} {{{képviselő10}}} {{{lista11}}} {{{százalék11}}} {{{képviselő11}}} {{{lista12}}} {{{százalék12}}} {{{képviselő12}}} Kimaradt 8 szervezet (9 828 szavazat) Érvénytelen szavazat: 10 237 A közgyűlés előző elnöke A közgyűlés új elnöke Boros Lajos Iváncsik Imre MSZP

Az 1994-es megyei közgyűlési választásokat december 11-én bonyolították le, az általános önkormányzati választások részeként.

Jász-Nagykun-Szolnok megyében több mint százhúszezer polgár, a szavazásra jogosultak kevesebb mint fele, ment el szavazni. A szavazók tizenkilenc szervezet jelöltjei közül választhattak.

A legtöbb szavazatot az MSZP kapta, ami tizennégy képviselői helyet jelentett számukra a közgyűlésben. Mögöttük a jobboldali pártok közös listája végzett, tizenegy széket biztosítva az FKGP, a KDNP és az MDF számára. Az SZDSZ harmadik lett, hat megyeházi hellyel, négy jutott az őket követő Fidesznek. Bekerült még a közgyűlésbe a tiszamenti, a tiszazugi és a jászsági települések közös listájának két jelöltje. Ugyancsak két szék jutott a Munkáspártnak, egy pedig a Pedagógus Szakszervezetnek.

Kimaradt a közgyűlésből további nyolc társadalmi szervezet.

A közgyűlés új elnöke Iváncsik Imre lett, aki az MSZP középvárosi listájának éléről került be a közgyűlésbe.

A megyei közgyűlési választásokat az országosan megrendezett általános önkormányzati választások részeként tartották meg. A szavazók a településük polgármesterére és a helyi képviselőkre is ekkor adhatták le a szavazataikat.

1994 őszén az országgyűlés alapvetően megváltoztatta a megyei közgyűlésekre vonatkozó választási eljárást.^[1]

A közgyűlési választásokon a községek, nagyközségek és városok polgárai szavazhattak. A megyei jogú városban élők – mivel nem tartoztak a megye joghatósága alá – nem vettek részt a megyei közgyűlés megválasztásában.

A megye területét két választókerületre osztották, az egyikbe a legfeljebb 10 ezer lakóval bíró kistelepülések, a másikba az ennél népesebb középvárosok tartoztak. A választásokon pártok, társadalmi, ill. nemzetiség szervezetek állíthattak listákat. A szavazatokat a két választókerületben külön-külön számolták össze és osztották el arányosan az adott kerületben az érvényes szavazatok 4%-át elérő szervezetek között.

Választókerületi beosztás^[2]

	Település	Lakó	Választó- polgár[3]	Megyei képviselő
Kistelepülések 10 ezer lakóig	68	196 993	149 276	22
Középvárosok 10 ezer lakó fölött	9	161 151	122 069	18
Közgyűlési választókerületek	77	358 144	271 399	40
Megyei jogú város Szolnok	1	81 475	(61 700)	–
Összesen	78	439 619	(333 045)	40

Jász-Nagykun-Szolnok megyében a közgyűlés létszáma 40 fő volt. A kistelepülési választókerületben 22, a középvárosiban pedig 18 képviselőt választhattak meg. Szolnok, mint megyei jogú város nem tartozott a megye joghatósága alá, s így polgáraik nem is szavazhattak a megye önkormányzatának összetételéről.

A közgyűlést a megye 63 községének és nagyközségének, illetve tizennégy városának polgárai választhatták meg.^[4] A városok közül azonban csak kilencben éltek tízezernél többen, így csak ez a kilenc tartozott a középvárosi választókerületbe.

A választásra jogosult polgárok száma 271 ezer volt. A polgárok ötöde lakott háromezer fősnél kisebb községekben, míg 45%-uk tízezer fősnél népesebb városokban élt.

A legkevesebb választópolgár a megye közepén található Hunyadfalva (177) és Csataszög (241) községekben élt, míg a legtöbb Jászberény városában lakott (23 402).

A közgyűlési választók eloszlása településméret szerint[2]
Településméret (lakók száma)		Település	Választójogosult		Megjegyzés
Kistelepülési választókerület
	1 – 1 300	18	11 102	4,09%	legkisebb község: Hunyadfalva, Csataszög
	1 301 – 3 000	28	42 217	15,56%
	3 001 – 5 000	9	27 561	10,16%
	5 001 – 10 000	13	68 396	25,21%	új város: Jászfényszaru (1993), Jászárokszállás (1991)
		68	149 276	55,01%
Középvárosi választókerület
	10 000 – 25 000	8	98 667	36,36%	Kunszentmárton, Túrkeve, Tiszaföldvár, Kisújszállás, Tiszafüred, Mezőtúr, Karcag, Törökszentmiklós
	25 000 fölött	1	23 402	8,62%	Jászberény
		9	122 069	44,99%
Összesen		77	271 345	100%

1990-ben a megyei közgyűléseket közvetett módon választották meg. A választás módjából fakadóan az eredmények párterőviszonyok kifejezésére nem voltak alkalmasak.

1990. december 14-én, Szolnokon ült össze az új önkormányzati rendszerben megválasztott első közgyűlés. Ezen az ülésen az ötven fős közgyűlés negyvennyolc szavazattal elnökké választotta Boros Lajost, a megyei tanács osztályvezetőjét.^{[5][mti 1]}

Hosszas előkészítő munka után, 1991. február 8-án alelnökké választották Rédai Istvánt (jászberényi Áfész-elnökhelyettes), Erdei Andrást (abádszalóki tsz-elnökhelyettes) és Ferenczi Györgyöt (tiszaföldvári Óvónőképző igazgató).^[6]

Tizenkilenc szervezet vett részt a jelöltállítási folyamatban. A kistelepülési választókerületben 9, a középvárosiban 12 listát állítottak, a jelöltek száma összesen 241 volt (125+116).

A listák felét az országos pártok állították, a jelöltek java része viszont az ő listáikon szerepelt. Hét országos párt mellett egy tucatnyi megyei és helyi társadalmi szervezet vett részt a jelöltállítási folyamatban.

Lista állításához mind a két választókerületben külön-külön kellett ajánlásokat gyűjteni. Ezen a választáson a többes ajánlás volt érvényben, ami szerint egy választópolgár több listára is adhatott ajánlást. Az ajánlások gyűjtésére bő két hét állt rendelkezésre – november 6. és 21. között. Ez alatt az idő alatt a választókerületi polgárok 0,5%-ának ajánlását kellett megszerezni. A Jász-Nagykun-Szolnok megyei kistelepülési választókerületben ez 747, a középvárosiban 611 ajánlást jelentett. Lehetőség volt önálló és közös listák állítására is. A közös listák esetében ugyanannyi ajánlásra volt szükség, mint az önállóak esetében. Arra is volt lehetőség, hogy egy szervezet csak az egyik választókerületben állítson listát, sőt arra is, hogy a két választókerületben más-más módon állítson listát.

Az országgyűlési pártok mindegyike állított listát mind a két választókerületben. Három jobboldali párt, az FKGP, a KDNP és az MDF közös listát állított. A többi párt önállóan indult. Az országgyűlési pártokon kívül a Munkáspárt állt még rajtvonalhoz.

A megyei szervezetek közül a megye különböző területeit lefedő önkormányzati szövetségek együttesen vettek részt a választásokon. A középvárosi kerületben a jászsági és tiszazugi szervezet, míg a kistelepülésiben ugyanők a közép-tiszamentiekkel kiegészülve közösen állítottak listát. Mind a két választókerületben megmérette magát a Népfőiskolai Társaság és a Népművelők Egyesülete együttműködése. A kistelepüléseken rajtuk kívül még a Sportszövetségek, valamint a Gazdakörök listájára lehetett szavazni. A középvárosi polgárok bizalmára pedig további öt szervezet pályázott. Két ipari szaktestület (a megyei és a karcagi szervezet), továbbá a nyugdíjasok, illetve a pedagógusok megyei szervezetei, valamint egy túrkevei művészcsoport.

A választásokon részt vevő szervezetek^[7]

Kistelepülési választókerület				Szervezet				Középvárosi választókerület
#.[8]	lista neve	típusa	jelöl­tek száma		neve	jellege	hatóköre	#.[8]	lista neve	típusa	jelöl­tek száma
társadalmi szervezetek
					Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Iparszövetség	társ.	megyei	5.	KISZÖV	önálló	5
					Karcagi Ipartestület	társ.	helyi	1.	Karcagi Ipartestület	önálló	5
9.	Gazdakörök	önálló	5		Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Gazdakörök Szövetsége	társ.	megyei
					Kevi Kör Művészcsoport Egyesület	társ.	megyei	10.	Kevi KT	önálló	5
					Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Nyugdíjasok Kulturális Egyesülete	társ.	megyei	9.	Nyugdíjasok Egyesülete	önálló	6
					Pedagógusok Szakszervezete	társ.	helyi	2.	Pedagógusok	önálló	7
7.	Sportszövetségek	önálló	9		Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Sportszövetségek Szövetsége	társ.	megyei
4.	Népfőiskola-Népművelők	közös	5		Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Népfőiskolai Társaság	társ.	megyei	12.	Népfőiskola-Népművelők	közös	4
					Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Népművelők Egyesülete	társ.	megyei
2.	Települések Szövetsége	közös	13		Közép-Tiszamenti Települések Szövetsége	társ.	megyei
					Jászsági Önkormányzatok Érdekképviseleti Szövetsége	társ.	megyei	4.	Jászsági-Tiszazugi Telep.	közös	6
					Tiszazugi Települések Szövetsége	társ.	megyei
országos pártok
1.	Munkáspárt	önálló	12		Munkáspárt	párt	országos	8.	Munkáspárt	önálló	11
3.	Fidesz	önálló	20		Fiatal Demokraták Szövetsége	párt	országos	7.	Fidesz	önálló	15
8.	SZDSZ	önálló	18		Szabad Demokraták Szövetsége	párt	országos	6.	SZDSZ	önálló	15
6.	MSZP	önálló	21		Magyar Szocialista Párt	párt	országos	3.	MSZP	önálló	19
5.	FKGP-KDNP-MDF	közös	22		Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt	párt	országos	11.	FKGP-KDNP-MDF	közös	18
					Kereszténydemokrata Néppárt	párt	országos
					Magyar Demokrata Fórum	párt	országos
9 lista			125	19 szervezet				12 lista			116

Listavezetők

Kistelepülési választókerület	Lista		Középvárosi választókerület
Járvás István		Fidesz	Gulyás László
dr. Török István		Gazdakörök
		Karcagi Ipartestület	Laczik Dénesné
		Kevi KT	Kórizs István
		KISZÖV	Simon János
Szelekovszky István		FKGP-KDNP-MDF	Pázmándi István
Herbály Imre		MSZP	Iváncsik Imre
Kólya Pál		Munkáspárt	Horváth Sándor
dr. Horváth Attila		Népfőiskola-Népművelők	dr. Vadász István
		Nyugdíjasok Szerv.	dr. Király Ferenc
		Pedagógosok	Cseh Sándorné
Boros Lajos		Sportszövetségek
Bobák Zoltán		SZDSZ	dr. Czuczi Mihály
Győriné dr. Czeglédi Márta		Települések Szövetsége (Tiszamenti-Jászsági-Tiszazugi)
		Jászsági-Tiszazugi Telep.	Bujdosó József

A kistelepülési választókerület jelöltjei

(A szavazólapokon a listák első öt jelöltje szerepelt.) Munkáspárt Kólya Pál dr. Fehér Lajos Danyi István Borsós Gyula Pozsonyi Péter További jelöltek Mézes Imre ifj. Szendi Lajos Vidráné Szijjártó Mária Somodi Sándor Csonka Kálmán László János Pomázi Ferenc Települések Szöv. Győriné dr. Czeglédi Márta Bordás Imre Molnár Ferenc Ferenczi György Nagy Sándor További jelöltek dr. Harangozó Elek dr. Koczok Sándor Molnár Mihály Bánlaki Zoltán Polyák Csabáné Szabó Gyula Molnár Bálint Sőregi János Fidesz Járvás István Vadas Sándor Vas Imre Rózsa Lajos Boldog István További jelöltek Vincze Ferenc Lencse József Krokavecz László Vasné Fábián Edit Kornó Edit Sági István Péter Róbert Lukácsi György Sztruhala József Gubucz Norbert Balogh Károlyné Boldizsár Lajos Berta Mihály Rózsáné Dudás Edit Balogh Lajos Népfőiskola-Népművelők dr. Horváth Attila Turóczyné dr. Veszteg Rozália Nagyné Kiss Mária Sülye Károlyné Pénzes István FKGP-KDNP-MDF Szelekovszky István Nagy Gábor Nagyné dr. Szelmák Erika Tajányiné Bozóki Erzsébet Szikra Ferenc További jelöltek Baranyi Mihály Szalay Pál Nagy Kálmán dr. Szőllősi Kálmán Polgár Gellértné Horthy Csaba dr. Cserniczky Gyuláné Bodócs Emánuel Hegedüs Jánosné Fazekas Sándor Őze Sándor dr. Gergely Mihályné Kisbakonyi Zoltánné Kiss Gyula Deák Sándor ifj. Pető Miklós Péter Miklós MSZP Herbály Imre Lóczi Miklós Elek Sándor Papp István Laskai István További jelöltek Szekeres János dr. Edelényi Béláné dr. Mann Ildikó Kovács Jánosné Szabó Attila Mlinárcsek János Balog László Massay László dr. Karácson János Nagy Vilmos Rédai János Juhász Sándorné dr. Tóth János Tóth Csaba Suszter Zsigmond Szalay István Varga István Sportszövetségek Boros Lajos dr. Fenyvesi Máté Varga Ferenc Jávor László Szabó András További jelöltek Kovács Béla Matók István Nagy Imre Szurgyi Mihály SZDSZ Bobák Zoltán Erdei Péter dr. Kis Edit Arlett Józsefné Bódi László További jelöltek dr. Balogh Sándor dr. Szerencsés István Rottmayer Gusztáv Papp János Szakali János dr. Juhász László dr. Balogh Ibolya Paksi József dr. Őze Sándor dr. Danicz László Lukács László Vona András Négyesi Zoltán Gazdakörök dr. Török István Tóth Mácsai Árpád dr. Erdei György Márton Jánosné Gyurkó Tibor

A középvárosi választókerület jelöltjei

(A szavazólapokon a listák első öt jelöltje szerepelt.) Karcagi Ipartestület Laczik Dénesné dr. Varga László Ferenczi Elekné dr. Kapusi Lajos ifj. Kurucz István Pedagógusok Cseh Sándorné dr. Pataki Mihály Zsoldos Sándor Kuna Imre Felföldi Zoltán További jelöltek Andrekovics Tamásné Baunok Béla MSZP Iváncsik Imre dr. Stanitz Károly Gáspár József Tokár István Jauernik István További jelöltek dr. Kasuba János Ozsváth László Kocsis Emilia Julianna Búzás Sándor dr. Györfi György dr. Jakus Zoltán Rente Ferenc Váradi Lászlóné Szabó Sándor Lévay Józsefné Murányi János dr. Thodory Zsolt Pataki János Szicsek János Jászsági-Tiszazugi Települések Bujdosó József dr. Répási János Sóki Antalné Réz László dr. Fehér Ibolya További jelöltek dr. Hajdú Ilona KISZÖV Simon János Laskovics János Gonda Sándor Nagyné Horváth Katalin Ratkai Jánosné SZDSZ dr. Czuczi Mihály Papp István dr. Ambrózy Péter Veres Vilmosné Gyuricza Elek További jelöltek dr. Kórizs Tamás Herbály Kálmán Marosfalvi Ernő dr. Szabó Ottó Ignácz Ervin dr. Magyar Levente Radics András Gubucz Máté Fodor György dr. Weszely Ferenc Fidesz Gulyás László dr. Fazekas Sándor Búsi Lajos dr. Pataky Csaba Zircher Tibor További jelöltek Laki László Nagy Mihályné Csányi Sándor dr. Kandra Károly dr. Szécsi Gábor dr. Görög Tibor Fazekas János N. Kiss Csaba dr. Domán György Karcagi-Nagy Zoltán Munkáspárt Horváth Sándor Kántor István Konyhás Mihály Takács Imre Szurcsik István További jelöltek Balogh Zsigmond Füleki Sándor Szabó Zoltánné Szilágyi András Bencsik Mihály Beke András Nyugdíjasok dr. Király Ferenc Dénes Pál dr. Nagy József Harsányi Istvánné Gavaldik Mihály További jelöltek dr. Bakos Imréné Kevi KT Kórizs István Herczegh László Gyenes Gyula Kun Lászlóné Takács András FKGP-KDNP-MDF Pázmándi István Szabó József Szádvári Gábor Tornyi Győző dr. Bérces Anna További jelöltek dr. Boros Dezső Mihály Márton Karászi Julianna Molnár István Németh István Török András Nagy Kálmán Deák György Hajdú István György Sáfár Gyula Csajkovich Károly Szabó Csaba Tóth László Népfőiskola-Népművelők dr. Vadász István Sisa József Fekete Imre dr. Kerek Béla

Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

A választást 1994. december 11-én bonyolították le. A választópolgárok reggel 6 órától kezdve adhatták le a szavazataikat, egészen a 19 órás urnazárásig.

A választás alapvetően rendben zajlott le, egyetlen fontosabb ügy került a megyei választási bizottság elé. A választás napjának reggelén a túrkevei Kevi Kör Művészcsoport Egyesület képviselője jelezte, hogy a szervezet jelképe nem szerepel a megyei közgyűlési választásra szolgáló szavazólapon. A választási bizottság megállapította, hogy nyomdai hiba miatt nem szerepel a szavazólapon a embléma, de ez a hiba a szavazás eredményét nem befolyásolhatja.^[9]

A részvétel összesített adatai^[10][11]

				jogosultak arányában	szavazók arányában
Választójogosult[3]			271 399
	Szavazó		124 807	45,99%
		érvényes szavazólap	114 570	42,21%	91,80%
		érvénytelen és hiányzó	10 237	3,77%	8,20%
	Távolmaradó		146 592	54,01%
szavazó 46,0% távolmaradó 54,0% érvényes 91,8%

Öt szavazópolgárra hat távolmaradó jutott

A 271 ezer szavazásra jogosult polgárból 125 ezer vett részt a választásokon (46%). Közülük tízezren szavaztak érvénytelenül (8,2%).

A részvételi hajlandóság jelentősen eltért a két választókerületben. Míg a kistelepüléseken a polgárok több mint fele ment el szavazni, addig a középvárosi kerületben ez az arány nem érte el a 40%-ot. A választói kedv a megye északkeleti sarkában fekvő Nagyiván községben volt a legmagasabb (77%), a legalacsonyabb pedig a Tisza felső folyásánál található Tiszasülyön (34%).

Az érvénytelen szavazatok aránya mind a két választókerületben magas volt (8,8%-7,3%).

Részvételi adatok választókerületi bontásban[10][11]
				Kistelepülési választókerület				Középvárosi választókerület
					jogosultak arányában	szavazók arányában			jogosultak arányában	szavazók arányában
Választójogosult[3]				149 317				122 082
	Szavazó			76 102	50,97%			48 705	39,90%
		érvényes szavazólap		69 437	46,50%	91,24%		45 133	36,97%	92,67%
		érvénytelen és hiányzó		6 665	4,46%	8,76%		3 572	2,93%	7,33%
	Távolmaradó			73 215	49,03%			73 377	60,10%
kistelepülések távolmaradó 49,0% szavazó 51,0% érvényes 91,2% középvárosok szav. 39,9% távolmaradó 60,1% érv. 92,7%

Összesített eredmények

Lista		Érvényes szavazat		Küszöb		Képviselő
				kt	kv
	MSZP	36 164	31,56%	✓	✓	14	35,0%
	FKGP-KDNP-MDF	28 890	25,22%	✓	✓	11	27,5%
	SZDSZ	13 980	12,20%	✓	✓	6	15,0%
	Fidesz	9 615	8,39%	✓	✓	4	10,0%
	Települések Szövetsége	7 300	6,37%	✓		2	5,0%
	Jászsági-Tiszazugi Telep.				✗
	Munkáspárt	6 830	5,96%	✓	✓	2	5,0%
	Pedagógusok	1 963	1,71%		✓	1	2,5%
	Népfőiskola-Népművelők	2 460	2,15%	✗	✗	0
	Sportszövetségek	2 014	1,76%	✗		0
	Nyugdíjasok	1 791	1,56%		✗	0
	Gazdakörök	1 313	1,15%	✗		0
	Karcagi Ipartestület	876	0,76%		✗	0
	KISZÖV	687	0,60%		✗	0
	Kevi KT	687	0,60%		✗	0
Összesen		114 570				40

Első helyen az MSZP végzett, második a jobboldali közös lista lett. Az MSZP 14, az FKGP, a KDNP és az MDF 11 képviselői helyet szerzett. A szabaddemokraták hat, a Fidesz négy megyeházi székhez jutott. Két-két megbízottal képviseltethette magát a közgyűlésben a Települések Szövetsége és a Munkáspárt, és egy képviselővel a pedagógusok is jelen lehettek a megye asztalánál. További nyolc megyei társadalmi szervezet azonban nem érte el a bejutáshoz szükséges támogatottságot.

A két választókerületben hasonló számú képviselői helyet osztottak ki: kistelepülésiben 22-t, míg a középvárosi kerületben 18-at.

A kistelepülési választókerületben 69 ezer érvényes szavazatot számoltak össze a szavazatszámláló bizottságok tagjai. A szavazatok közel harmadát a szocialisták kapták, míg a jobboldali összefogás a voksok bő negyedét szerezte meg. Harmadik helyen a szabaddemokraták végeztek. Az MSZP 8, az FKGP-KDNP-MDF közös lista 6, az SZDSZ 3 képviselői helyhez jutott.

A kistelepülési választókerületben 2 778 szavazatra volt szükség a 4%-os küszöb eléréséhez. Ezt a fentieken túl még három lista lépte át. A Települések Szövetsége és a Fidesz kettő-kettő, míg a Munkáspárt egy megyeházi helyhez jutott. Nem érte el a küszöböt három további lista.

A középvárosi választókerületben 45 ezer érvényes szavazatot adtak le a választópolgárok. A voksok szűk harmada az MSZP listájára érkezett, bő ötöde pedig a jobboldali közös listára. A szocialisták hat, az FKGP, a KDNP és az MDF öt képviselőt küldhettek a megyeházára a középvárosi polgárok bizalmából. A szabaddemokraták három, a fiatal demokraták kettő, a Munkáspárt és a pedagógusok pedig egy-egy közgyűlési helyhez jutottak.

A 4%-os küszöböt 1 806 szavazat jelentette. A nyugdíjasok szervezete tizenöt szavazattal maradt el ettől, a jászsági és tiszazugi települések szövetsége pedig közel háromszázzal. További négy lista viszont igen távol maradt a bejutástól.

Küszöb körüli eredmények (±1%p)

Lista	Választókerület	Eltérés
		Szavazat	%p
Nyugdíjasok	középvárosi	−15	-0,03
Pedagógusok	középvárosi	157	+0,35
Jászsági és Tiszazugi Szöv.	középvárosi	−281	-0,63

A közgyűlés összetétele

14 11 6 4 2 2 1
Szervezetek		Képviselők
	MSZP	14	35,0%
	FKGP-KDNP-MDF	11	27,5%
	SZDSZ	6	15,0%
	Fidesz	4	10,0%
	Települések Szövetsége	2	5,0%
	Munkáspárt	2	5,0%
	Pedagógusok	1	2,5%
Összesen		40

A megye vezetése

Elnök
Iváncsik Imre
MSZP
Alelnökök
Búsi Lajos		Fidesz
Szabó József		FKGP
Herbály Imre		MSZP

A választás utáni napokban koalíciós tárgyalások kezdődtek. Az első napokban egy MSZP-SZDSZ-Fidesz együttműködés látszott körvonalazódni.^[12] Ám néhány nap múltán jelentősen más irányba fordultak a dolgok. Az MSZP végül a fiatal demokraták mellett a jobboldali pártokkal állapodott meg.

Ennek értelmében december 23-án, az új közgyűlés alakuló ülésén Iváncsik Imrét, a szocialisták kistelepülési listavezetőjét választották elnökké. Főállású alelnökké a mezőtúri református általános iskola tanárának, Búsi Lajosnak szavaztak bizalmat, a Fidesz soraiból. Társadalmi megbízatású alelnökké a szocialisták képviselőjét, a kunhegyesi gépészmérnököt, Herbály Imrét, valamint a kisgazda Szabó Józsefet, a törökszentmiklósi református iskola tanárát választották meg.^{[13][mti 2]}

• http://archiv1988-2005.mti.hu

A Magyar Távirati Iroda archívuma elérhető a világhálón, abban az 1988 óta megjelent hírek szabadon kereshetők. Ugyanakkor a honlap olyan technológiával készült, hogy az egyes hírekre nem lehet közvetlen hivatkozást (linket) megadni. Így a kereséshez szükséges alapadatok megadásával újra ki kell keresni az adott hír (cím kulcsszavai, dátum megadása).

• Választástörténet. Az országos választások és népszavazások eredményeinek archívuma. (Hozzáférés: 2018. április 26.)
  • 1994. évi önkormányzati választás

    Jász-Nagykun-Szolnok megyében: Jelöltek • Eredmények • Az önkormányzat összetétele

• Szolnok Megyei Néplap (1953-2011). Hungaricana. Országgyűlési Hivatal. (Hozzáférés: 2018. május 15.)

• Önkormányzati választások, 1994: Politikai szociológiai körkép. Szerk. Bőhm Antal, Szoboszlai György. Budapest: MTA Politikai Tudományok Intézete. 1996. ISBN 963-8300-32-9   (OSZK katalóguscédula)

• Helyi önkormányzati választások
• 1994-es magyarországi önkormányzati választás

Sablon:Megyei közgyűlési választások m v sz 1994-es megyei közgyűlési választások
1990 • 1994 • 1998 • 2002 • 2006 • 2010 • 2014 • 2019
	Dunántúl		Alföld és Észak
	Baranya Fejér Győr-Moson-Sopron Komárom-Esztergom Somogy Tolna Vas Veszprém Zala		Bács-Kiskun Békés Borsod-Abaúj-Zemplén Csongrád Hajdú-Bihar Heves Jász-Nagykun-Szolnok Nógrád Szabolcs-Szatmár-Bereg
		Közép-Magyarország
		Pest megye • Budapest főváros