Az 5. női sakkolimpiát 1972. szeptember 18. és október 13. között Jugoszláviában, az 1963-as földrengés után újjáépült Szkopjéban, a Pavillion Hallsban rendezték meg. A sakkolimpiák történetében először – ezúttal még kivételesen – a nyílt sakkolimpiai versennyel párhuzamosan rendezték meg.[1]
A verseny lefolyása
Az 5. női sakkolimpián 23 ország 69 versenyzője vett részt. Helyszíne megegyezett a nyílt verseny helyszínével. A 23 csapatot 4 elődöntőbe sorolták. Minden csoportból az első két helyezett jutott az „A” döntőbe, a 3–4. helyezettek a „B” döntőbe, az 5–6. helyezettek a „C” döntőbe. A csoportban egymással már játszó csapatok nem vitték magukkal az eredményt a döntőbe.
A versenyt körmérkőzéses formában rendezték. A csapat eredményét az egyes versenyzők által megszerzett pontok alapján számolták. Holtverseny esetén vették csak figyelembe a csapateredményeket, ahol a csapatgyőzelem 2 pontot, a döntetlen 1 pontot ért. Ennek egyenlősége esetén az egymás elleni eredményt, ha ez is egyenlő volt, akkor a Sonneborn–Berger-számítást vették alapul.
A játszmákban fejenként 2,5 óra állt rendelkezésre az első 40 lépés megtételéhez, majd 16 lépésenként további 1 óra.
A versenyen a favorit ezúttal is az olimpiai bajnoki cím védője, a szovjet válogatott volt, az első táblán a világbajnok Nona Gaprindasvilivel. Az átlag Élő-pontszám alapján is a Szovjetunió volt a legerősebb 2403 ponttal, őket Jugoszlávia 2273 és Románia 2258 ponttal követte. A magyar válogatott 2233 ponttal a 4. legerősebb csapatnak számított.
A magyar csapatot Ivánka Mária, Verőci Zsuzsa és Krizsán Gyuláné (korábbi neve Bilek Istvánné) alkotta. Közülük egy fordulóban két játékos ülhetett asztalhoz. A magyar csapat remek játékkal a 2–3. helyen végzett, a holtversenyt eldöntő számítás miatt szorult a bronzérmet jelentő helyre.
Eredmények
Az elődöntők
- „A” csoport
- „В” csoport
- „С” csoport
H.
|
Ország
|
1
|
2
|
3
|
4
|
5
|
6
|
Pont
|
+
|
=
|
-
|
1
|
Románia
|
●
|
1
|
2
|
2
|
1½
|
1½
|
8
|
4
|
1
|
0
|
2
|
Bulgária
|
1
|
●
|
1½
|
1½
|
2
|
2
|
8
|
4
|
1
|
0
|
3
|
Mongólia
|
0
|
½
|
●
|
1
|
1
|
2
|
4½
|
1
|
2
|
2
|
4
|
Brazília
|
0
|
½
|
1
|
●
|
1½
|
1
|
4
|
1
|
2
|
2
|
5
|
Izrael
|
½
|
0
|
1
|
½
|
●
|
1
|
3
|
0
|
2
|
3
|
6
|
Svájc
|
½
|
0
|
0
|
1
|
1
|
●
|
2½
|
0
|
2
|
3
|
- „D” csoport
Az „A” döntő végeredménye
H.
|
Ország
|
1
|
2
|
3
|
4
|
5
|
6
|
7
|
8
|
Pont
|
+
|
=
|
-
|
1
|
Szovjetunió
|
●
|
2
|
1½
|
1½
|
1
|
2
|
1½
|
2
|
11½
|
6
|
1
|
0
|
2
|
Románia
|
0
|
●
|
2
|
1
|
1
|
2
|
1
|
1
|
8
|
2
|
4
|
1
|
3
|
Magyarország
|
½
|
0
|
●
|
1
|
1½
|
1
|
2
|
2
|
8
|
3
|
2
|
2
|
4
|
Bulgária
|
½
|
1
|
1
|
●
|
1
|
½
|
2
|
1½
|
7½
|
2
|
3
|
2
|
5
|
Csehszlovákia
|
1
|
1
|
½
|
1
|
●
|
1
|
1
|
1½
|
7
|
1
|
5
|
1
|
6
|
NSZK
|
0
|
0
|
1
|
1½
|
1
|
●
|
½
|
1½
|
5½
|
2
|
2
|
3
|
7
|
NDK
|
½
|
1
|
0
|
0
|
1
|
1½
|
●
|
½
|
4½
|
1
|
2
|
4
|
8
|
Anglia
|
0
|
1
|
0
|
½
|
½
|
½
|
1½
|
●
|
4
|
1
|
1
|
5
|
Az egyéni érmesek
A magyar versenyzők közül Ivánka Mária szerepelt a legeredményesebben, aki az 1. táblán 75%-os eredménnyel az „A” döntő második legjobb teljesítményével összességében bronzérmet szerzett.
H. |
Versenyző neve |
Ország |
Döntő |
Pont |
Játszmaszám |
Százalék
|
3. versenyző (Tartalék)
|
Henrieta Konarkowska-Sokolov |
Jugoszlávia |
B |
6½ |
9 |
72,2
|
|
Ada Van der Giessen |
Hollandia |
B |
4½ |
8 |
56,3
|
|
Ulla Bohmgren |
Svédország |
B |
4½ |
8 |
56,3
|
A magyar versenyzők eredményei
Jegyzetek
- ↑ A nyílt és a női versenyek együttes, ugyanazon helyszínen kerülő megrendezésére rendszeresen csak 1976-tól kezdődően került sor.
Források
- OlimpBase
- Шахматы. Энциклопедический словарь / Гл. ред. А. Карпов, M: Советская энциклопедия, 1990. С. 820 ISBN 5-85270-005-3.
- SUNNUCKS, Anne: The Encyclopaedia of Chess (angolul). 2. kiadás: St Martin Press, 1976. 340 pp. ISBN 0709146973
|
---|
nem hivatalos nyílt | |
---|
hivatalos nyílt | |
---|
nyílt és női egyben | |
---|
női (külön szócikkel) | |
---|