Úszó-világbajnokság (FINA World Aquatics Championships)
Adatok
Sportág	Úszás
Kontinens	Nemzetközi (FINA)
Időpont	kétévente (páratlan években)
Alapítva	1973
Első esemény	1973, Belgrád, Szerbia
Eddigi események száma	21
Utolsó esemény	2024, Doha, Katar
Honlap	fina.org

Az úszó-világbajnokság a Nemzetközi Úszószövetség szervezésében, minden páratlan évben, kétévente megrendezésre kerülő nemzetközi „vizes világbajnokság”.

Az első világbajnokságot 1973-ban rendezték. A világbajnokság keretein belül nemcsak medencés úszó versenyszámokban avatnak bajnokot, hanem szinkronúszó, műugró, nyílt vízi (hosszútávú) úszás számokban is, és az eseménnyel azonos városban rendezik a vízilabda-világbajnokságot is.

Hivatalos az eseményt "úszó-, hosszútávúszó-, műugró-, szinkronúszó- és vízilabda-világbajnokság"-nak, összefoglaló néven vizes világbajnokságnak is nevezik. Az angol elnevezése "FINA World Aquatics Championship".

Az első világbajnokságot Belgrádban rendezték. Ezt követően felváltva Dél-Amerikában és Európában 1986-ig. Az 1990-es években Perth rövid időn belül két alkalommal is megrendezhette a világbajnokságot, 1991-ben és 1998-ban. 2001-ben először került sor Ázsiában a vb-re, Japánban Fukuoka adott otthont az eseménynek. Ettől az évtől kezdődően mindig a páratlan esztendőkben rendezik meg az úszó-világbajnokságot. 2005-ben Észak-Amerikában először Montréal rendezhetett vb-t.

Év	Város	Ország	Dátum	Nemzetek	Sportolók száma	Versenyszámok
1973	Belgrád	Jugoszlávia	augusztus 31. - szeptember 9.	47	686	37
1975	Cali	Kolumbia	július 19-27.	39	682	37
1978	Berlin	NSZK	augusztus 20-28.	49	828	37
1982	Guayaquil	Ecuador	július 29. - augusztus 8.	52	848	37
1986	Madrid	Spanyolország	augusztus 13-23.	34	1119	41
1991	Perth	Ausztrália	január 3-13.	60	1142	45
1994	Róma	Olaszország	szeptember 1-11.	102	1400	45
1998	Perth	Ausztrália	január 8-17.	121	1371	51
2001	Fukuoka	Japán	július 16-29.	134	1498	61
2003	Barcelona	Spanyolország	július 12-27.	157	2015	62
2005	Montréal	Kanada	július 16-31.	144	1784	62
2007	Melbourne	Ausztrália	március 18. - április 1.	167	2158	65
2009	Róma	Olaszország	július 17. - augusztus 2.	185	2556	65
2011	Sanghaj	Kína	július 16-31.	181	2220	66
2013	Barcelona	Spanyolország	július 19. - augusztus 4.	181	2293	68
2015	Kazany	Oroszország	július 24. - augusztus 9.	190	2651	75
2017	Budapest	Magyarország	július 14-30.	181	2000	75
2019	Kvangdzsu	Dél-Korea	július 12-28.	193	2623	76
2022	Budapest	Magyarország	június 18. - július 3.	186	2034	74
2023	Fukuoka	Japán	július 14-30.	195	2392	75
2024	Doha	Katar	február 2-18.	199	2603	75
2025	Szingapúr	Szingapúr	július 11. - augusztus 3.			75
2027	Budapest	Magyarország
2029	Peking	Kína

Az első világbajnokságon 37 versenyszámban hirdettek győztes. A programban volt 15 férfi és 14 női úszószám, a 3 m-es, és a 10 m-es férfi és női műugrás, a hölgyek részére 3 szinkronúszó szám, illetve a férfi vízilabdatorna. 1986-ig a program nem változott.

1986-ban bővültek a versenyszámok. Úszásban a nőknél bekerült a programba a 4x200 m-es gyorsváltó úszás, valamint a férfiaknál és a nőknél is egyarányt új versenyszámként az 50 m-es gyorsúszás. Ezen a vb-n rendeztek először a nőknek is vízilabdatornát. A következő világbajnokságon, 1991-ben is új versenyeket rendeztek: a műugró számokban a férfi és a női 1 m-es műugrást, illetve a 25 km-es hosszútávúszásban is győztest hirdettek egyaránt a férfiaknál és a nőknél is. 1998-ban a hosszútávúszásban egy rövidebb, 5 km-es távot is felvettek a versenyszámok közé. Ezen a világbajnokság került a programba a látványos szinkronugrás is, a férfiaknál és a nőknél is a 3 m-es és a 10 m-es szinkronugrásban is bajnokot avattak.

2001-ben úszásban a versenyszámok közé került a gyorsúszás mellett a másik három úszásnemben is az 50 m-es táv, illetve a férfiaknál a 800 m-es, a nőknél az 1500 m-es gyorsúszás is. A 2003-as világbajnokságon 62 versenyszám volt, a szinkronúszásban a kombinációs kűr verseny került a programba. 2007-ben a szinkronúszó számokban történtek változások. Az addig egyéni, páros és csapat versenyeket felváltotta mindhárom számban a rövid program, illetve a szabad program. Így szinkronúszásban már 7 versenyszám van. 2013-ban a műugrás programjába került a szupertoronyugrás, a férfiak 27 méterről, a nők 20 méterről ugranak.^[1]

Bővebben: Úszás

Bővebben: Úszóvilágbajnokok listája

Bővebben: Műugrás és toronyugrás

Bővebben: Vízilabda

Bővebben: Vízilabda-világbajnokság

Férfi vízilabda-világbajnokságot a legtöbb úszószámmal együtt 1973 óta rendeznek. A kezdetek óta 16 csapat vesz részt a tornán, az 1986-os vb-n azonban csak 15 válogatott szerepelt. Női vízilabda-világbajnokságra 1986 óta kerül sor. Az első tornán 9 csapat vett részt, 1994-ben már 12, 2003 óta pedig 16 válogatott küzd a világbajnoki címért.

Helyezés	Nemzet	01 Arany	02 Ezüst	03 Bronz	Összesen
1.	Amerikai Egyesült Államok	302	246	190	738
2.	Kína	207	124	96	427
3.	Ausztrália	117	127	90	334
4.	Oroszország	105	73	62	240
5.	Olaszország	51	62	75	188
6.	NDK	51	44	27	122
7.	Magyarország	43	34	33	110
8.	Németország	42	64	73	179
9.	Egyesült Királyság	36	37	65	138
10.	Franciaország	33	37	34	104
11.	Kanada	30	55	72	157
12.	Hollandia	24	42	34	100
13.	Svédország	21	21	18	60
14.	Japán	19	49	79	147
15.	Brazília	17	15	19	51
16.	Szovjetunió	16	28	28	72
17.	Spanyolország	14	42	35	91
18.	Ukrajna	13	19	30	62
19.	Dél-afrikai Köztársaság	13	7	17	37
20.	NSZK	8	7	12	27
21.	Lengyelország	6	11	12	29
22.	Görögország	5	7	9	21
23.	Litvánia	5	3	3	11
24.	Románia	5	2	8	15
25.	Dánia	4	9	8	21
26.	Zimbabwe	4	5	0	9
27.	Tunézia	4	3	4	11
28.	Dél-Korea	4	2	5	11
29.	Szerbia	4	2	1	7
30.	Horvátország	3	3	4	10
31.	Finnország	3	2	2	7
32.	Mexikó	2	14	19	35
33.	Új-Zéland	2	6	8	16
34.	Fehéroroszország	2	1	3	6
	Jugoszlávia	2	1	3	6
36.	Portugália	2	1	1	4
37.	Írország	2	0	0	2
38.	Ausztria	1	6	6	13
39.	Svájc	1	6	2	9
40.	Észak-Korea	1	3	2	6
41.	Hongkong	1	2	1	4
	Norvégia	1	2	1	4
43.	Malajzia	1	1	6	8
44.	Bulgária	1	1	4	6
45.	Belgium	1	1	2	4
	Kolumbia	1	1	2	4
47.	Costa Rica	1	1	2	4
	Szerbia és Montenegró	1	1	2	4
49.	Kazahsztán	1	0	1	2
50.	Suriname	1	0	0	1
51.	Szlovákia	0	3	2	5
52.	Csehország	0	3	0	3
53.	Kuba	0	1	1	2
	Csehszlovákia	0	1	1	2
55.	Izland	0	1	1	2
	Jamaica	0	1	1	2
57.	Ecuador	0	1	0	1
	Izrael	0	1	0	1
	Montenegró	0	1	0	1
60.	Egyiptom	0	0	5	5
61.	Argentína	0	0	2	2
62.	Független résztvevők	0	0	2	2
	Szingapúr	0	0	2	2
64.	Bosznia-Hercegovina	0	0	1	1
	Puerto Rico	0	0	1	1
	Trinidad és Tobago	0	0	1	1
	Venezuela	0	0	1	1
Összesen		1234	1243	1231	3708

Magyarország az eddigi világbajnokságokat tekintve az 1991-es világbajnokságon volt a legeredményesebb. Darnyi Tamás 2 aranyat és 1 bronzérmet, Egerszegi Krisztina 2 aranyat, Rózsa Norbert 1 arany és 1 ezüstérmet, Szabó Tünde 1 ezüstérmet, és a férfi vízilabda-válogatott bronzérmet nyert. Az eredményességet mutatja az éremtáblázaton elfoglalt harmadik helyezés, a magyar csapatot mindössze az Egyesült Államok és Kína tudta megelőzni.

Magyarország a legtöbb érmet az 1994-es, római világbajnokságon és a 2015-ös, kazanyi világbajnokságon szerezte.

Vízilabdában a férfi válogatott háromszor, a női válogatott kétszer nyert világbajnokságot.

Év	Helyezés az éremtáblázaton	01 Arany	02 Ezüst	03 Bronz	Összesen
2027
2025
2024	17.	1	1	2	4
2023	11.	2	2	0	4
2022	10.	2	2	1	5
2019	5.	5	0	0	5
2017	9.	2	5	2	9
2015	8.	3	3	4	10
2013	5.	4	1	2	7
2011	14.	1	0	4	5
2009	9.	2	1	3	6
2007	20.	0	1	1	2
2005	8.	2	2	1	5
2003	12.	1	4	1	6
2001	14.	1	1	1	3
1998	10.	1	1	2	4
1994	5.	3	3	4	10
1991	3.	5	2	2	9
1986	5.	3	0	0	3
1982	8.	0	2	0	2
1978	9.	0	1	2	3
1975	3.	3	1	0	4
1973	4.	2	1	1	4
Összesen:	7.	43	34	33	110

Év	01 Arany	02 Ezüst	03 Bronz	Összesen
Úszás	37	24	31	92
Vízilabda	6	10	2	18
Összesen:	43	34	33	110

Az Világbajnokságokon elért legjobb időket külön is jegyzik. Jelenleg 3 versenyszámban tartja a legjobb időt magyar versenyző:

• FINA Eredmények - úszás^{[halott link]}
• FINA Eredmények - műugrás
• FINA Eredmények - vízilabda
• FINA Eredmények - szinkronúszás
• FINA Eredmények - hosszútávúszás
• VB-történet

• A Nemzetközi Úszószövetség honlapja

• Úszóvilágbajnokok listája
• Vízilabda-világbajnokság
• Rövid pályás úszó-világbajnokság
• Úszó-Európa-bajnokság
• Rövid pályás úszó-Európa-bajnokság