Zöld levéltetű

Zöld levéltetű
Levéltetű-kolóniák egy rózsán
Levéltetű-kolóniák egy rózsán
Természetvédelmi státusz
Nem szerepel a Vörös listán
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Ízeltlábúak (Arthropoda)
Altörzs: Hatlábúak (Hexapoda)
Osztály: Rovarok (Insecta)
Öregrend: Paraneoptera
Rend: Félfedelesszárnyúak (Hemiptera)
Alrend: Növénytetvek (Sternorrhyncha)
Öregcsalád: Levéltetvek (Aphidoidea)
Család: Valódi levéltetűfélék (Aphididae)
Alcsalád: Aphidinae
Nemzetség: Macrosiphini
Nem: Macrosiphum
Faj: M. rosae
Tudományos név
Macrosiphum rosae
Linnaeus, 1758
Szinonimák
  • Aphis rosae Linnaeus, 1758
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Zöld levéltetű témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Zöld levéltetű témájú médiaállományokat és Zöld levéltetű témájú kategóriát.

Zöld levéltetű egy levelen
Zöld levéltetűvel fertőzött japán rózsa
Zöld levéltetvekkel fertőzőtt japán rózsa (Rosa rugosa)

A zöld levéltetű vagy zöld rózsa-levéltetű (Macrosiphum rosae) a rovarok (Insecta) osztályának a félfedelesszárnyúak (Hemiptera) rendjébe, ezen belül a valódi levéltetűfélék (Aphididae) családjába tartozó faj.

Előfordulása

A zöld levéltetű Európában honos. A rózsatermesztők nagy bánatára igen gyakori, és komoly károkat okozhat. Az intenzív vegyszeres védekezéssel szemben is ellenálló. A méreganyagok bevetése után hamarosan már feltűnnek az új jövevények.

Megjelenése

A zöld levéltetű 3,5–4 milliméter nagyságú szipókás rovar. Színezete általában zöld, bőre majdnem átlátszó. A színeltérések bizonyos mértékig a zöld levéltetű testnedvének színétől függnek. A kifejlődött zöld rózsa-levéltetűk lehetnek szárnyasak vagy szárnyatlanok. Szárnyuk üvegszerűen áttetsző, segítségével nagy távolságokra eljuthatnak, de nem mindig van szükség aktív repülésre, főleg ha a szél sodorja őket. Csápjai testével majdnem egyforma hosszúak, és hátrafelé nyúlnak el a test fölött.

Életmódja

A zöld rózsa-levéltetű sövények, erdőszélek és kertek lakója. Mindenekelőtt a rózsán él, amelynek fiatal hajtásait és rügyeit szívogatja. Emellett a kárdin és az ördögszemen is előfordul.

Szaporodása

A faj terjesztését a szárnyas alakok végzik. Párosodása után a nőstény legtöbbször ősszel rakja le petéit, amelyek áttelelnek. A lárvák kora tavasszal kelnek ki, és kifejlődésükhöz 10 napra van szükségük. Eközben négyszer vedlenek. A nőstények párzás nélkül is szaporodnak szűznemzéssel tavasszal és nyáron. A nyári családalapító anyák (nem megtermékenyített nőstények) egy napon legfeljebb 20 utódot tudnak a világra hozni.

Források

  • Nagy európai természetkalauz. Összeáll. és szerk. Roland Gerstmeier. 2. kiadás. Budapest: Officina Nova. 1993. ISBN 963 8185 40 6  
  • Csodálatos állatvilág, (Wildlife Fact-File). Budapest: Mester Kiadó (2000). ISBN 963-86092-0-6