Zsemlékes (más néven Hodzsafalva, szlovákul Lipové, 1926-1950 között Hodžovo) község Szlovákiában, a Nyitrai kerületben, a Komáromi járásban.
Fekvése
Komáromtól 27 km-re északnyugatra fekszik a Gellér-Zsemlékesi-kanális partján, a történelmi Komárom vármegye területén. Zsemlékes zsákfalu, országúton csak Nemesócsa (4 km) felől közelíthető meg, a közeli Bogyával földút köti össze.
Közigazgatási területe hosszan elnyúlik északkeleti irányban. Keletről Nemesócsa, nyugatról Bogya, délről Tany községek határolják.
Élővilága
Zsemlékesen nem tartanak nyilván gólyafészket.
Története
Az 1920-as években a csehszlovák "földreform" során keletkezett. Tany, Bogya és Turiszakállas kataszterében, a Komáromi-főcsatorna melletti nagybirtokon létesítették Zsemlékesmajor, Rakottyásmajor és Töröm-puszta területén. Előbbi puszta Bogyához, utóbbi Tanyhoz tartozott. Zsemlékesmajort eredetileg Waldstein János gróf hozta létre, a kolónia alapítása előtt a Kálnoky-család birtoka volt.
A Daxner-féle Telepítési Szövetkezet által irányított kolonizáció Kálnoky Sándor és Nagy Vilmos birtokain kezdődött meg 1921-ben. Az 1050 hektáros területen 79 szlovák család telepedett le (nagyrészt Trencsén környékéről érkeztek).[2]
A telepeskolónia 1926-ban önálló községgé vált Hodžovo (Hodzsafalva) néven. Akkori nevét Milan Hodžáról, az első Csehszlovák Köztársaság prominens szlovák politikusáról kapta. 1930-ban 565 lakosa volt (ebből csak 5 volt magyar nemzetiségű).
1938-ban, a Magyarországhoz való visszacsatoláskor a telepesek egy része elmenekült, de a községet nem szüntették meg (a visszacsatolt területeken csak két telepesfalunak sikerült megtartania közigazgatási önállóságát, Zsemlékesnek és Szilasházának). 1939-ben a község a Zsemlékes nevet kapta.
1945 után a telepesek egy része visszatért, 1950-ben szlovák nevét Lipovéra változtatták. 1965-ben a dunai árvíz itt is súlyos károkat okozott.
1989 után rekonstruálták a templomot, új hidat építettek, és 1992-re befejezték a község bekötését a gázhálózatba. A faluban kultúrház és könyvtár működik, postahivatala Nemesócsán van.
Népesség
1941-ben 399 lakosa volt.
1991-ben 217 lakosa volt, melynek 80,2%-a szlovák, 17,1%-a magyar nemzetiségű volt. 44,1% volt katolikus, 31,3%-a evangélikus vallású. 89 házából 68 volt lakott.
2001-ben 195 lakosa volt, melynek 82,1%-a szlovák, 14,4%-a magyar nemzetiségű volt. 45,2% volt katolikus, 44,1%-a evangélikus vallású. 89 házából 60 volt lakott.
2006-ban 170 lakosa volt, ebből 19 gyermekkorú, 42 nyugdíjas korú, 109 volt gazdaságilag aktív korú.[3]
2011-ben 159 lakosából 126 szlovák és 24 magyar volt.
2021-ben 142 lakosából 113 (+3) szlovák, 17 (+1) magyar, 7 egyéb és 5 ismeretlen nemzetiségű volt.[4]
Közigazgatási területe 10,6 km², a Komáromi járás legritkábban lakott községe (18 fő/km²).
Nevezetességek
- Szűz Mária mennybemenetelének szentelt katolikus temploma 1938-ban épült.
- Evangélikus haranglábát 1926-ban állították.
- Törömpusztán fennmaradt egy régi majorsági magtár.
Képtár
-
Községháza
-
Harangláb
-
A Zsemlékesi-csatorna partján
-
Zsemlékesi részlet
-
A Zsemlékesi-csatorna
-
A falu főutcáját kettéosztó csatorna
-
Főutca Nemesócsa felől jövet
-
Törömpuszta
Jegyzetek
Források
Külső hivatkozások
