Zay Miklós

Zay Miklós
Született1864. január 14.
Zayugróc
Elhunyt1939. szeptember 3. (75 évesen)
Budapest
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar
SzüleiZay Albert
Foglalkozása
  • nagybirtokos
  • politikus
Tisztsége
  • a magyar főrendiház tagja (1888. január 27. – 1918. november 16.)
  • magyarországi parlamenti képviselő (1896. november 25. – 1901. szeptember 5.)
Sablon • Wikidata • Segítség

Csömöri gróf Zay Miklós (Zayugróc, 1864. január 14. – Budapest, 1939. szeptember 3.) nagybirtokos gróf, a magyar főrendiház tagja.

Élete

Zay Albert gróf főrendiházi tag és Dubovszky Emilia fia. A gimnáziumot Pozsonyban, Selmecbányán és Pesten végezte. Genfben modern nyelveket, kereskedelmi tantárgyakat, jogot Párizsban és Budapesten tanulmányozott. Többször utazott külföldön. Mint horvátországi nagybirtokos 1888-ban tagja lett a főrendiháznak. 1889-ben a trencséni egyházak világi felügyelőjévé választották meg. 1889. január 12-én Budapesten nőül vette Károlyi Margit grófnőt (néhai gróf Károlyi Viktor leányát). Első beszédét az 1889-es véderővita alkalmával mondta el a véderőről szóló törvényjavaslat 25. §-a ellen, mikor gróf Eszterházy Miklóssal együtt szószólója volt a főrendiház legifjabb nemzedékének. Az 1892. évi választások alkalmával a zsámbokréti és orosházi kerületekben mint kormánypárti fellépett, de Szapáry miniszterelnökkel felmerült nézeteltérések folytán mind a két helyen visszalépett és a Szabadelvű Pártot is elhagyta. 1890-től 1896-ig az orosházai evangélikus egyház világi felügyelője volt. Az egyházpolitikai viták alkalmával a főrendiházi ellenzékkel szavazott, de az 1896. évi választások alkalmával újra szabadelvű programmal lépett fel és Veress volt antiszemita képviselőt Orosházán legyőzte. 1901-ben azonban Veress József foglalta vissza a kerületet. 1897-ben a dunáninneni kerület az akkoriban renitens tót nemzetiségű trencséni egyházmegye vezetésével bízta meg és Riesz Károly zayugróci lelkész segítségével sikerült a zilált víszonyokat rendeznie. 1901-ben nem lépett fel képviselőnek idegbaja miatt, amelyből később kigyógyult. Ezután leginkább az irodalomnak élt.

Gyakori külföldi útjairól számos útleírást közölt a napilapokban. Cikkei a Vasárnapi Ujságban (1905. Ave Maria, rajz), a Budapesti Hírlapban (1906. 355. sat. sz. Észak felé).

Családja

1889-ben nőül vette nagykárolyi gróf Károlyi Margitot (1868–1937), két gyermekük született:

  • Károly Albert Viktor György (1890–?); neje: galántai Nagy Ella (1894–1959)
  • Klára Irma Emília Auguszta (1898–1982); férje: Jan Želenka-Želensky (1892–1987)

Művei

  • Croatiae res. (Zágrábi levelek.) Bpest, 1893.
  • Vándorlás közben. Bpest, 1897. (Tíz rajz és uti vázlat. Ism. Vasárnapi Ujság 18. sz.)
  • Nyilt levél az orosházi kerület választópolgáraihoz. Trencsén, 1898.
  • Nyilt levél az orosházi kerület választópolgáraihoz. Trencsén, 1899.
  • Beszédei a magyar főrendiházban 1889-1895. Bpest, 1902.

Források

További információk