A zászlósfarkú szalakóta (Coracias spatulatus) a madarak osztályának szalakótaalakúak (Coraciiformes) rendjébe és a szalakótafélék (Coraciidae) családjába tartozó faj.[1][2]
Rendszerezése
A fajt Henry Trimen brit-dél-afrikai természettudós írta le 1766-ban. Használták a Coracias spatulata nevet is.[3]
Alfajai
- Coracias spatulatus spatulatus (Trimen, 1880) - Angola, Namíbia, Botswana, a Dél-afrikai Köztársaság, Szváziföld és Mozambik déli része
- Coracias spatulatus weigalli (Dresser, 1890)[2] - a Kongói Demokratikus Köztársaság déli része, Tanzánia déli része, Zambia, Zimbabwe, Malawi és Mozambik északi része
Előfordulása
Angola, Botswana, a Dél-afrikai Köztársaság, a Kongói Demokratikus Köztársaság, Malawi, Mozambik, Namíbia, Szváziföld, Tanzánia, Zambia és Zimbabwe területén honos.
Természetes élőhelyei a szubtrópusi és trópusi száraz erdők és szavannák. Állandó nem vonuló faj.[4]
Megjelenése
Testhossza 30 centiméter, testtömege 88-111 gramm.[5] Fejtetője fehér, szürke szemsávja van. Torka, hasa világoskék, a szárnyéle ragyogó kék. Háta piszkos narancssárga. Külső faroktollai megnyúltak és a végeik kiszélesednek, belső faroktollai rövidek. Rövid lábuk és kis ujjaik vannak. A nemek hasonlóak.
Életmódja
Hangyákat, termeszeket, szöcskéket és skorpiót zsákmányolnak. Leshelyről kinézi az áldozatát, majd a földön, vagy a levegőben kapja el.
Szaporodása
Fa odvába rakja fészkét.
Természetvédelmi helyzete
Az elterjedési területe rendkívül nagy, egyedszáma ugyan csökken, de még nem éri el a kritikus szintet. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján nem fenyegetett fajként szerepel.[4]
Jegyzetek
Források
