PROFILPELAJAR.COM

	Wass János
Született	1521 körül; Buda
Elhunyt	1580 után; Pozsony
Állampolgársága	magyar
Nemzetisége	magyar
Szülei	II. Lajos magyar király és Wass Angelitha komorna
Foglalkozása	lantos
	A Wikimédia Commons tartalmaz Wass János témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség

Ez a szócikk II. Lajos magyar király és Wass Angelitha királynéi komorna házasságon kívüli kapcsolatából született fiáról szól. Hasonló címmel lásd még: Vas János (egyértelműsítő lap).

Wass János vagy Lanthos János (Buda, 1521 körül – Pozsony, 1580 után)^[1] II. Lajos magyar király és Wass Angelitha királynéi komorna házasságon kívüli kapcsolatából született fia. Hivatalosan nem vált a Jagelló-ház elismert tagjává, mert nem törvényesítették sem az apja életében, sem később, így nem viselhette jogszerűen a Jagelló családnevet. Létezéséről is csak azért tudunk, mert nagynénje, Jagelló Anna és annak férje, I. (Habsburg) Ferdinánd rendszeres apanázsban részesítette.^[2] Önmagát János hercegnek tekintette és nevezte. Kortársai zavarodott elméjűként beszéltek róla.^[3]

Élete

Pozsonyi magyar kamarai számadásokból kimutatható, hogy a bécsi királyi udvar I. Ferdinánd és I. Miksa uralkodása idején rendszeresen támogatta „II. Lajos természetes fiát”, ahogy ez szokás volt a nyugat-európai királyi udvarokban a fattyú királyi ivadékokkal. Éppen ennek köszönhetően derült fény a király egykori titkos szerelmi viszonyára, és annak következményére. A tételek között Wass Jánosként és Lanthos Jánosként egyaránt előfordul, utalva egyrészt édesanya családnevére, másrészt krónikási foglalkozására. (Úgy mint kortársa, Tinódi Lantos Sebestyén neve esetében.)

Háza és földje volt a pozsonyi vár mellett, a királyi vártelken „Edelhof” (nemesi udvar) néven ismert Szeleczky-féle adómentes ház volt,^[4] és amikor Salm Encius^[5] evangélikus vallású főúr, aki 1552-től kezdve Pozsony grófja és főispánja volt^[6] az ingatlanokat erővel el akarta foglalni, a királyhoz fordult oltalomért.^[7] Ekkor I. Ferdinánd 1552. március 20-án a következő adománylevelet adta ki II. Lajos természetes fia részére:^[8]

„Mi, Ferdinánd, Isten kegyelméből a rómaiak, Magyarország, Csehország stb. mindenkor dicsőséges királya, Spanyolország infánsa, Ausztria főhercege stb. emlékezetül adjuk, e levelünk tartalmával tudtára adva mindazoknak, akiket illet, hogy mi, egyrészt sok hívünk legalázatosabb kérelmére, melyet Jánosnak – ahogyan ezt ő maga hiszi és mondja –, Lajos király fiának érdekében terjesztettek felségünk elé, másrészt pedig ama királyi bőkezűségünkből és kegyelmességünkből, amellyel a rászorulóknak segíteni szoktunk, úgy határoztunk, hogy a szóban forgó Jánosnak adjuk azt a polgárházat, avagy polgártelkét, amely a mi Pozsony városunk váraljában, a hegy lábánál, a vár és a város között, a mondott várunkhoz vezető út mellett egy magaslaton fekszik, amelyben – mint mondják – ugyanő feleségével és gyermekeivel együtt ez idő szerint állandó lakhelyét tartja, a pozsonyi szőlőhegyen lévő szőlőjével és a telek egyéb tartozékaival együtt, egyúttal valamennyi, mind rendes, mind rendkívüli adónk és szolgáltatásunk, valamint hadiadónk és kamaránk haszna, nemkülönben minden egyéb polgári teher és fizetnivaló alól, ami ugyanazon ház után akár a mi felségünknek, akár a polgárok közösségének jár, nemkülönben ama kilenced szolgáltatása alól, melyet a fentebb említett szőleje után kell megadnia, mindörökre kiemeljük és felmentjük; kiemeljük és mentesítjük jelen adományunk jogerejénél fogva. – Éppen ezért nektek, a mi tisztelendő, tiszteletre méltó és nemes híveinknek, éspedig Thurzó Ferenc nyitrai püspöknek, a mi Magyar Kamaránk elnökének, továbbá ugyanazon Kamaránk többi tanácsosának; hasonlóképpen a fentebb mondott vár grófjának, algrófjának és udvarbírájának és minden egyes tisztségviselőjének, azoknak is, kik ma élnek s az eljövendőknek is, jelen adománylevelünk rendjében a legszigorúbban megparancsoljuk, hogy mostantól fogva a további időkben a szóban forgó Jánost, örököseit és jogutódait a mi fentebb előrebocsátott kegyes kiváltságunk szövegével ellentétben soha, semmiképpen és semmi módon, sem személyükben, sem ingóságaikban, sem bármiféle egyéb javaikban ne merészeljetek és akármiféle más módon ne merészkedjetek akadályozni, megzavarni, illetve kényszeríteni a mi adóink, taksáink és a nekünk járó szolgáltatások – legyenek bár azok akár rendesek, akár rendkívüliek –, rendkívüli hadiadónk és kamarahaszna-adónk megfizetésére; nemkülönben a fentebb leírt helyen lévő, fentebb mondott ház után járó terhek és szolgáltatások teljesítésére; sem pedig az ő fentebb mondott szőleje után járó kilenced megfizetésére. Jelen adománylevelünket átolvasás után vissza kell adni felmutatójának. – Kelt a mi fentebb említett pozsonyi várunkban, március hónap huszadik napján, az Úr ezerötszázötvenkettedik esztendejében, a mi római királyságunk huszonkettedik, egyéb királyságaink huszonhatodik esztendejében.

P.H.

Ferdinánd s.k. Oláh Miklós/egri püspök s.k.”

„János herceget”, ahogy önmagát címezte, sohasem törvényesítették, sem apja életében, sem pedig később, így nem használhatta a Jagelló nevet. Személye mégis a Jagelló-ház továbbélését jelenti, hiszen népes családja maradt utána, egyik lánya húsz gyermeket szült.^[7] Pozsonyban élt haláláig.

Ősei

Legközelebbi rokonsági kapcsolat Wass János és Habsburg Miksa között

IV. Béla magyar király
1206–1270
felesége: Laszkarisz Mária
1206 körül–1270

Árpád-házi Anna
magyar királyi hercegnő
1226/27–1285 körül
férje:III. Rosztyiszlav kijevi nagyfejedelem
1219–1263

Rurik Kunigunda
kijevi nagyhercegnő,
bolgár királyi hercegnő,
macsói hercegnő
1245–1285
1. fj.: II. Ottokár cseh király
1232–1278
2. fj.: Falkenstein Závis
1250 körül–1290

[1.] II. Vencel cseh király
1271–1305
1. fg. Habsburg Judit
1271–1297
2. fg.: Piast Erzsébet Richeza
1288–1335

[1.] Přemysl Erzsébet
cseh királyi hercegnő
1292–1330
férje: I. (Luxemburgi/Vak) János
cseh király
1296–1346

Luxemburgi Judit (Bona)
cseh királyi hercegnő,
francia trónörökösné
1315–1349
férje II. János francia király
1319–1364

IV. (I.) Károly
német-római császár és cseh király
1316–1378
1. fg. Valois Blanka
1316–1348
2. fg.: Bajor Anna
1329–1353
3. fg. Świdnicai Anna
1339 körül–1362
4. fg. Pomerániai Erzsébet
1347–1393

Valois Johanna
francia királyi hercegnő
1343–1373
férje: II. Károly navarrai király
1332–1387

[4.] Luxemburgi Zsigmond
magyar és cseh király, német-római császár
1368–1437
1. fg. I. (Anjou) Mária
magyar királynő
1371–1395
2. fg. Cillei Borbála
1392–1451

III. Károly navarrai király
1361–1425
felesége: Kasztíliai Eleonóra
1363 körül–1416

[2.] Luxemburgi Erzsébet
1409–1442
férje: I. (Habsburg) Albert
magyar, német és cseh király
1397–1439

I. (Évreux-i) Blanka
navarrai királynő
1387–1441
1. fj.: I. (Ifjú) Márton
szicíliai király
1374/75/76–1409
2. fj. II. (Hitetlen) János
aragón, navarrai és szicíliai király
1398–1479

Habsburg Erzsébet
magyar és cseh királyi hercegnő
1437–1505
férje: IV. Kázmér lengyel király
1426–1492

V. László magyar király
1440–1457
jegyese: Valois Magdolna
francia királyi hercegnő
1443–1495
ld. balra lent

[2.] I. Eleonóra navarrai királynő
1426–1479
férje: IV. Gaston foix-i gróf
1423–1472

II. (Jagelló) Ulászló
magyar és cseh király
1456–1516
1. fg.: Brandenburgi Borbála
1464–1515
2. fg. Aragóniai Beatrix
1457–1508
3. fg. Candale-i Anna
1484–1506
ld. balra lent

Gaston vianai herceg
1444–1470
felesége: Valois Magdolna
francia királyi hercegnő
1443–1495
ld. jobbra fent

Foix Katalin
navarrai királyi hercegnő
1460 körül–1494 előtt
férje: II. (Foix) Gaston János
candale-i (kendali) gróf
1448 körül–1500

[3.] Jagelló Anna
1503–1547
férje: I. (Habsburg) Ferdinánd
magyar és cseh király, német-római császár
1503–1564

[3.] II. Lajos
magyar és cseh király
1506–1526
felesége: Idősebb Habsburg Mária
ausztriai főhercegnő, kasztíliai infánső
1505–1558
(n.) ágyasa: Wass Angelitha
?–?

Candale-i Anna
1484–1506
férje: II. (Jagelló) Ulászló
magyar és cseh király
1456–1516
ld. jobbra fent

I. (II.) Miksa
magyar és cseh király, német-római császár
1527–1576
felesége: Ifjabb Habsburg Mária
ausztriai főhercegnő, kasztíliai infánső
1528–1603

[n.] Wass János
1521 körül–1580 után
felesége N. N.
?–?

Jegyzetek

↑ Feltételezhetően II. Lajosnak még a házassága előtt, az első szexuális kapcsolatából születhetett. A legkésőbbi, de talán a legkorábbi időpont ezért csak 1521 lehetett, amikor is Mária királyné ez év végén Magyarországra jött, hogy előbb megkoronázzák, majd a következő év elején szentesítsék a házasságát II. Lajossal. A király ekkor 15 éves, így 1521-nél korábbi időpont sokkal kevésbé hihető és reális. A hely a budai udvarhoz való kötődése folytán nagy valószínűséggel a főváros lehetett. Az utolsó eddig ismert kamarai bejegyzése 1580-ból származik, így a halála időpontja ennél korábbra nem tehető. A helye viszont valószínű, hogy az a város, ahol élt, azaz Pozsony.
↑ Lásd Kubinyi (1999).
↑ Lásd Pallas és Kubinyi (1999).
↑ Lásd Tardy (1986: 45).
↑ Egino, Eck Graf zu Salm (–1574), Salm Miklós fia.
↑ 1548-ban kamarásként kísérte I. Ferdinánd királyt a magyar országgyűlésre, majd lett pozsonyi ispán és Pozsony várának kapitánya, végül haláláig a győri végvidék generálisa: (1560–1574).
↑ ^a ^b Lásd Takáts (1903: 184).
↑ A latin nyelvű oklevél magyar fordítását ismerteti Tardy (1986: 43–45).

Források

János, II. Lajos magyar király állítólagos törvénytelen fia (7.), In: Bokor József (főszerk.): A Pallas nagy lexikona (magyar nyelven), Budapest: Pallas Irodalmi és Nyomdai Rt. (1893). Hozzáférés ideje: 2015. március 31.
Kubinyi András. „Törvénytelen gyermekek a magyar középkorban. Utódok, örökösök, fattyúk” (magyar nyelven). História 1999 (21), 20–22. o. (Hozzáférés: 2015. március 31.)
Takáts Sándor. „II. Lajos király fia” (magyar nyelven). Századok 1903 (37), 183–185. o. (Hozzáférés: 2018. március 24.)
Tardy Lajos: Rémmesék II. Lajos és „természetes” fia körül, In: Tardy Lajos: Kis magyar történetek, Budapest, 40–53, 1986.